Esztergom és Vidéke, 1923

1923-03-18 / 22.szám

3. melléklet az „Esztergom és Vidéke" 1923. évi 22. számához. 1071—1923. szám. Tárgy: Gabonaüszög elleni védekezés. Rendelet. Esztergom szab. kir város polgármesterének és valamennyi községi elöljáróságnak. A földmivelésügyi miniszter úr 607Í8—1923. számú, valamennyi községi elöljárósághoz közvetlenül intézett és a gabonaüszög elleni védekezésre vonatkozó rendeletére azzal hivom fel a Cim figyelmét, hogy a védekezés eredményes keresztülvitelére minden lehetőt elkövessen. Esztergom, 1923. évi február hó 21-én. Palkovics, s. k. alispán. 5142 ai. 709 kgy. 1921. szám. Tárgy: Esztergom vm. törvényhatósági bizottsága az Esztergom vm. építési 1384 ai. 55 kgy. 1907. sz. szabályrendelet módosítása tárgyában az esztergomi m. kir. államépitészeti hivatal javaslata és az állandó választmány véleménye alapján a következő Végbatározatot hozta. A törvényhatóság az államépitészeti hivatal javaslatát és az állandó választmány véleményét elfogadva kimondja, hogy az 1384 ai. 55 kgy. 1907. szabályrendelet szövegének 6., 28. és 42. § át az alábbiak szerint módosítja, illetve pótolja és elhatározza, hogy az igy létrejött szöveg szerint megalkotott szabályrendeletet jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszter urnák bemutatja. 1. A 6. §. kiegészítése. A járási főszolgabíró az I. fokú véghatározatot megelőzőleg a m. kir. államépitészeti hivatal közreműködésével építtető fél költségén helyszíni szemlét tarthat. Ez esetben a véghatározat 15 napon belül hozandó m§g. 2. A 28. §. helyébe a következő rendelkezések lépnek életbe: A födémek a födélszéktől teljesen elkülönitendők a padlás burkolat és kötő gerendák között pedig legalább 15 cm. magas ür hagyandó. A fedélgerendák egyben födémgerendák is lehetnek, ha az épület egészen szabadon álló és eresze a szomszéd telek határától vagy a saját telkén levő más épület ereszétől vízszintes vetületben mérve legalább 3 m. távolságra van. Építkezéseknél szabvány tégla gyanánt 25 cm. hosszú 12 cm. széles és 6*5 cm. vastag falitéglákat kell használni. Ehhez képest a tégla falakat, a vakolatot bele nem számítva 12, 25, 38, 51 stb. cm. vastagsággal kell készíteni. Indokolt esetekben építtető kérelmére a 6. § ban felsorolt hatóságok más méretekkel gyár tott falitéglák alkalmazását is engedélyezhetik. A földszintes épületek azon külső falai, melyek a födém, vagy fedél hordására szolgálnak, a vakolatot bele nem számítva tégblából legalább 38 cm., terméskőbői legalább 45 cm. és vályogból vagy vert földből legalább 51 cm. vastagra építendők. Vályogból vagy vert földből építendő házak főfalainak alapzatai a földszint felett még legalább 50 cm. magasságban kő vágy téglából létesítendők. Köz és válaszfalak a vakolatot bele nem számítva téglából legalább 12 cm. és vályogból legalább 25 cm. vastagra építendők. Ha a köz, illetve belsőfal egyben szerkezeti fal is, ugy oly vastagsággal kés?itendő mint a megterhelt külső falak. A kémények helyén a közfalak megfelelően vastagitandók. Ha a helyiségek mélysége 6*5 métert meghalad a téglafőfalak a vakolatot nem számítva legalább 5 cm. vastagra építendők. Az alapfalak és ha az épület alatt pince van a pincefalak is mindig 13 cm.-rel vastagabbra építendők a földszinti falaknál. Emeletes épületeknél a főfalak téglából vakolat nélkül legalább 38 cm. vastagra terméskőből pedig legalább 55 cm. vastagra építendők. Ha az emeletek között vastartók közötti boltozatok vagy borított gerenda födém alkalmaztatik két egymás feletti emelet főfalai egyenlő vastagságban építhetők, ha ellenben csapos gerenda födémek használtatnak az illető falak minden emeleten lefelé 13 cm.-rel erősbitendők. Ha a falak belső síkjai között mért fesztávolság nem haladja meg az 5.80 métert és a helyiség belső magassága a 3'20 métert ugy a külső és belső szerkezeti falak — falkötő vasakat és megfelelő födém, illetve fedél gerendakapcsokat feltételezve, — téglából a vakolatot nem számitva 25 cm. és vályogból 38 cm. vastagra készíthetők. A szabályrendeletben nem tárgyalt vagy attól eltérő szerkezet csak annak állékonyságát és biztonságát igazoló, az építtető által beadandó nyugtani számítás alapján engédé lyezhető, mely számításnál a fővárosi közmunkák tanácsának 1093 —1921. szám alatti rendeletében foglalt terhelések, igénybevételek és képletek használandók. Ha az újonnan építendő vagy átalakítandó ház alapfalai közvetlen a szomszédház mellett annak alapfalainál mélyebben volnának építendők, akkor a szomszédos hftz állékonyságának biztosítása céljából az építkező az ezen körülmény által veszélyeztetett szomszéd falakat az övéhez hasonló mélységre a régi ház falvastagságában előbb aláfalaztatni tartozik. 3. A 42. § első bekezdése a következőkkel egészíttetik ki: A járási főszolgabíró a használatba vételi engedély kiadását megelőzőleg az államépitészeti Hivatal közreműködésével építtető költségén helyszíni szemlét tarthat. Indoklás. A községi építkezési bizottságok által felvett jegyzőkönyvből és az építési engedély iránti kérvényből a kérelem érdemleges elbírálására hivatott I. fokú hatóság nem mindig nyer tiszta képet a kérelmet illetőleg nem mindig tudja megállapítani azt, vájjon a tervbevett épület szilárdsága, fűzmentessége nem kifogásolható-e, nem sérti-e a szomszédok és a község jogos érdekeit, miért is a vm. építési szabályrendelet 6. §-ának kiegészítése indokoltnak mutatkozik. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter ur 1921. évi okóber hó 4 én kiadott 66026 IV. sz, körrendelete szerint építkezéseknél szabványtégla gyanánt 250 mm. hosszú 120 mm. széles és 65 mm. vastag falitéglákat kell alkalmazni. Indokolt esetekben azonban építtető kérelmére az építési engedély kiadására illetékes I. fokú hatóság más méretekkel gyártott falitéglák alkalmazását is engedélyezheti Ezen m. kir. kormányrendelet szerint a jelenleg érvényben levő megyei, városi és községi építési szabályrendeletekben szabályozott falméretek az előirt tyi, 1, IV2, 2 stb. téglavastagságok megtartása mellett 12, 25, 38, 51 stb. centiméterben állapitandók meg. Ezen kormányrendeletnek megfelelően a jelenleg kötelező takarékossági szempontból vezéreltetve a szabályrendelet 28. §-át megfelelően módosítani és kiegészíteni kellett. A szabályrendelet 42. §-ának kiegészítése a jelen határozat indokolásának első bekezdésében felhalmozott indokok alapján eszközöltetett. Erről a tvh. biz. a vármegye közönségét a Vm. Hiv. Lap utján értesiti azzal, hogy a megjelenést követő 8. nap után számított 15 napon belül bárkinek jogában áll ellene a vm. alispánjánál benyújtandó és a m. kir. belügyminiszter úrhoz intézendő felebbezéssel élni. Kelt Esztergomban, a vm. tvh. bizottságának 1922. évi dec. hó 30-án megtartott rendkívüli közgyűlésében. Kiadta: Zsiga s. k. vm. II, aljegyző Körözvények. Esztergomi járás valamennyi községi elöljáróságának és csendőrőrsének. 4601—1922. szám. Schwon József nyergesujfalui lakos Nyergesujfalu község elöljárósága útján bejelentette, hogy 18 év előtt hivatalom által kiállított szabóiparigazoiványát elvesztette. Ezen elveszett iparigazolvány körözését és feltalálás esetén megsemmisítését elrendelem. Esztergom, 1923. február 6-án. 4612—922. szám. Reznyik Hermin és Velmovszki Vilma kesztölci lakosok bejelentették, hogy Kesztölc község elöljáróságágánál 1922. aug. 31-ón 922. sz. a. és 1921. évi november 29-ón 1276. sz. a. kiállított községi bizonyítványaikat elvesztették. Ezen elveszett községi bizonyítványok nyomozását és feltalátás esetén megsemmisítését elrendelem. Esztergom, 1923. február 2 án. 4821—1922. szám. Fürst Lázár piszkei lakos bejelenti, hogy hivatalom által 1887. évben D iparlajstrom 12. szám alatt kiállított szatócsiparigazolványát a forradalom alatt ismeretlen módon ellopták. Az elveszett iparigazolvány körözését és feltalálás tsetén megsemmisítését elrendelem. Esztergom, 1923. január 12-én. 4469—922. szám. Füle Gábor bajóti lakosnak hivatalom álial 1915. évi decemberben kiállított munkakönyve ismeretlen módon elveszett. Ezen munkakönyv körözését és feltalálás esetén megsemmisítését elrendelem. Esztergom, 1923. január 2 án. 4427—922. szám. Simon Etel tokodi lakos, aki 1909. október 4-én Tokodon született, középtermetű, arca hosszas, haja gesztenye barna, arca rendes, szeme szürke, fogai épek, hivatalom áltál kiállított cselédkönyvét elvesztette. Ezen cselédkönyv körözését és feltalálás esetén megsemmisítését elrendelem. Esztergom, 1923. január 2 án. 4620-T-922. szám. Varga István bajóti lakos Rajót község elöljárósága utján bejelentette, hogy hivatalom által 1917. évben részére kiállított munkakönyve ismeretlen módon elveszett. Az elveszett munkakönyv nyomozását és feltalálás esetén megsemmisítését elrendelem. Esztergom, 1923. január 2-án. Reviczky s. k. főszolgabíró. Rendeletek. Az esztergomi járás valamennyi községi elöljáróságának és csendőrőrsének. 98— 1923. szám. A Wienben kiadott „Das Neue Reich" cimű hetilap, melynek terjesztését 102737—1921. számú rendelettel a m. kir. Belügyminiszter ur megtiltotta, ujabban teljesen azonos tartalommal, nemcsak a fenti cim alatt, hanem a „Das Neue Reich" cim elhagyásával „Vochenschrift für Kulturpolitik und Volks virtschaft* cim alatt is megjelenik. Nevezett sajtótermékek cim alatt megjelenő példányai is elkobzandók és terjesztőik feljélentendők. Esztergom, 1923. január 14. 488—923. szám. A Chikágóban megjelenő „ Voice of Labo" cimű időszaki sajtótermék terjesztése az 1914. év XIV. tc. 10. §-a alapján megtiltatván, a kereskedelemügyi miniszter ur 40390—922 számú rendeletével a sajtótermék postai szállítási jogát megvonta. Nevezett sajtótermék bárhol található példányai elkobzandók és terjesztőik feljélentendők. Esztergom, 1923. február 2. 4745—1922. szám. Am. kir. kereskedelemügyi miniszter ur 37532. X. 1922. számú rendeletével a Bécsben megjelenő „Nasa Pravda" című ukrán laptól és a Literária bécsi cég kiadásában megjelent „Das verbrechen von ödénburg" cimű sajtóterméktől a postai szállítási jogát megvonta. Nevezett sajtótermék bárhol található példányai elkobzandók és terjesztőik feljélentendők. Esztergom, 1923. január 12. 4789—1922 szám. A gyulai törvényszék vizsgálóbírója a Gyulán megjelenő „Békés" cimű időszaki lap 1922. évi november hó 25-én megjelent 95-ik számának lefoglalását, epnak izgató cikke miatt elrendelte. Nevezett lap fent megjelölt példánya lefoglalandó és terjesztőik feljélentendők. Esztergom, 1923. évi január 12. 4746 — 1922. szám. A szentgotthárdi kir. járásbíróság „Amerikanski Szlovenkov Glasz" cimű amerikai vend lap 1922. évi október 27-ik számának lefoglalását rendelte el. Felhívom a Címet, hogy nevezett lappéldány bárhol található lappéldányait foglalja le, terjesztését akadályozza meg és terjesztőit jelentse fel. Esztergom, 1923. január 9. 99— 1923. szám. A Wienben Ebemühl kiadásában megjelenő »Europa ismeretterjesztő könyvtár" füzetek terjesztése az 1914. évi XIV. tc. 10. § a alapján megtiltatván, a Kereskedelemügyi Miniszter 38988—1922. számú rendeletével a sajtótermék postai szállítási jogát is megvonta. Nevezett sajtótermék bárhol található példányai elkobzandók terjesztőik feljélentendők. Esztergom, 1923. január 9. Reviczky, s. k. főszolgabíró.