Esztergom és Vidéke, 1923

1923-11-22 / 92.szám

ESZTERGOM VÁRIEGYE HIVATALOS LAPJA. MEGJELENIK HÜBEN VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. A hiv. rész szerk : Főmunkatárs : FEKETE REZSŐ VITÁL ISTVÍN. Laptulajdonos és szerkesztésért felelős; LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési árak; egy évre 1800) K,félévre 9000 K^negyed évre 4500 K, egy hóra 1500 K. Egyes szám ára: hétköznap 200 K, vasárnap 250 K. — Kéziratot nem adunk vissza. A tengeri kígyó — vagy a halastó cimü cikkünkre az alábbi sorokat kaptuk: Tekintetes Szerkesztő Url B. lapjának legközelebbi számában alábbi soraimnak szószerint helyt adni szíveskedjék. F. hó 15-én megjelent lapjának vezércikk rovatában ,A tengeri kígyó — vagy a halastó" cimü közleményére az alábbiakban vagyok bátor válaszolni. A múltból az Ügyet legjobban ismerem s kinek drága pénzébe került a halastó, előadtam, hogy a halastó milyen veszedelmet jelent Esztergom város földmiveléssel foglalkozó polgárságára, de különösen a partbirtokosokra. A tóközi dűlőben 334 partbirtokos van, minden birtokosnak földje, szerényen mondva, a halastó vizének felduzzasztása következtében V* részben hasznavehetetlenné vált, a város tulajdonát képező területből pedig a halászház mellett 60—70 hold. A sintérházi dűlőben lévő szőlők kellős közepében káka nőtt és annak a tövében a békák nagyon szépen kuruttyoltak a tulajdonosok szívfájdalmára. A kistó és szentjánosi dűlő 7* részben szintén hasznavehetetlenné vált, amely szintén a város tulajdonát képezte. A károsult partbirtokosok panasszal fordultak az akkori polgármester úrhoz, a város tanácsához és a közgyűlés elé. Sajnos mindentit biztatást kaptak, de segítséget sehol. A károsult felek a halászbérlőt perelték a polgármester biztatására. A per a panaszokkal együtt 7 évig tartott, műszaki szakértők halomszámra gyártották a szakvéleményt, sőt még azt is megállapították, hogy a 2 és fél km. távolságban lévő Duna vize okozza a partbirtososok kárát. Végre akadl egy igazi szakértő, aki megállapította, hogy a partbirtokosoknak igazuk van, mert a halastó vize 80 cm. magasabb mint a kárt szenvedett területek. Most jött a hadd-elhadd. Pörölte a város a polgárokat, rendőri fedezett mellett tartott helyszíni szemlét, nagyon sok történt, de nem aka rom mind részletezni, mert fennt jeleztem, hogy 7 évig tartott. De a helyszíni szemlék legtöbbje a halászháznál halpaprikással végződött, hogy a 7 évi per mibe került, azt már nem tudom, de arra emlékszem, hogy a pervesztett gazdák majdnem belepusztultak. Ezek után van még ember, aki csodálkozik azon, hogy a halastó hallatára a földmives nép fájdalmasan felszisszen. Méltóztassék megengedni, hogy áttérjek a legelő kérdésre, amit a vezércikkíró úr 10,000.000 koronával mézes-mázos módon kíván javítani, de elfelejti, hogy ahányszor legelőbér emelésről van szó, a tanácsos úr mindég azzal pertraktálja az emelést, hogy a legelő feljavítására van szükség. Kérdem, mikor javították a legelőt és milyen mértékben? Sőt amidőn a buzavalutára emeltetett a legelőbér, a gazdák felajánlották, hogy engedje meg a város tanácsa, hogy a legelőbér fele részét természetben a legelő feljavítására dolgozzák. Éz nem történt meg. Ellenben megtörtént az, hogy a legjobb részét mezőgazdasági művelés alá vette a város tanácsa. Méltóztassék megengedni a cikkíró úrnak, hogy visszamegyek a halastóba. A halastó lecsapolását elhatározó közgyűlés kimondotta azt is, hogy 3 évig a varos gazdasági tanácsosa, illetve tanácsa kísérletezzen a volt halastó területének nemes legelő, esetleg kaszálóvá való átalakításával. Kérdem megtörtént-e ? A válasz egyszerű: nem, t

abba egyetlen nemes fűmag sem került, hacsak azt az égimadarak oda nem vitték. Tehát az a fü nő a 12 évig kiázott halastó területén, amit a jó Isten gondviselése megnevelt. Mégis az utóbbi évben, dacára annak, hogy az abnormis száraz időjárásnak következtében az egész legelőnyáj a halastó területén táplálkozott, tanácsos úr mondása szerint, mégis háromszázötven métermázsa í feles széna termeltetett, amelynek mai értéke szerényen 10 millió korona, amire a városnak egyetlen fillér kiadása nem volt. Ehhez jön körülbelül 900 drb. marhának legelőbére, hát ezen összegecskéből kellett volna valaminek jutni a legelő feljavítására is. A fentiekből határozottan kitűnik, hogy a volt halastó területet egyéb szakszerű gazdálkodással jövedelmezően ki lehetett használni és abból azt az emlegetett 20,000.000 koronát a város kaszájába bevasalni, a halastó létezése nélkül is. Nem bírom megérteni, hogy miért volna nálunk halastóra szükség, mikor pontyot fogni a Dunában is lehet, de gazdasági termények csak művelhető földben termelhetők. Végül bocsánatot kérek az igen tisztelt cikkíró úrtól, ha a vezércikkben körülirt nem minden mondatára feleltem, azt megtehetem még a jövőben. Hiszen 7 évből még sok maradt hátra, a jelenről még alig beszéltem, a valódi ténynek még csak részletecskéít írtam le, a fontosakat, raktáron őrzöm, csak azt akartam megvilágítani, hogy nem képviselőválasztáshoz való tőkekovácsolásról van szó, mert a választáshoz a földmivelő polgárságunk elég érett, hanem a földmivesnép nagyon is fontos érdekeiről. Esztergom, 1923. november 16-án. Maradok őszinte tisztelője az igen tisztelt olvasóközönségnek és a cikkíró úrnak Jakus János városi képviselő. f HIBEKTf A „Magyar Hiszekegy" szerzője meghalt Pap-Váry Elemérné,a „Magyar Hiszekegy" szerzője f. hó 15 én meghalt Budapesten, Ravatalát meghatottan állta körül a magyar nemzet, melynek hitvallását ő mondta el tökéletes egyszerűséggel, mélységgel és erővel s a halhatatlanság koszorúját ezzel a néhány sorral szerezte meg, amely minden magyar szivében él és Szabados Béla zenéjével minden ünnepünket kisérő fohászkodás. Papp-Váry Elemérné, Sziklay Szeréna 1881-ben Rozsnyón született. Apja, Sziklay Ede, Abauj vármegye főispánja volt. Férje, PappVáry Elemér vezérőrnagy, kiváló katona, aki szép nevet vívott ki magának a háborúban. Giesswein Sándor győri prelátuskanonok, a magyóvári kerület nemzetgyűlési képviselője, e hó 15-én Budapesten szivszélhüdésben elhunyt. Mint tudósnak Európaszerte ismert volt neve, mint politikus főkép a belvilág béke-tanácskozásain sokszor hallatta szavát. Előbb a keresztényszocialista párthoz tartozott, utóbb pártonkívüli lett, legutóbb pedig a csak néhány tagból álló reformpárt elnöki tisztét viselte. Eljegyzés. Augusztin Géza Budapestről eljegyezte Vénusz Bözsikét Piszkén. Tani tó jubileum. Kertész Ödön süttői áll. el. isk. igazgató tanító f. hó 14-én tartotta 25 éves tanítói jubileumát, mely alkalomból az érdemes tanférfiút a községi elöljáróság, a kartársak és a növendékek meleg szeretettel ünnepelték. Adományok. L. K. 10.000 koronát adott a vaskapui Mária-szobor fenntartási költségeire. — L. K., Vucsák Lajos és Zachár Gyula 10.000—10.000 K, Kitzinger József 7000 K-t adományoztak a Turista Dalárda kotta-alapjara. Az Eitner—Zsámboky—

Kersch —Szikla hangverseny, mely ma, csütörtökön este fél 9 órakor lesz a vármegyeház nagytermében megtartva, nagysikerűnek Ígérkezik. A Programm a következő; Saint-Saens : Gordonkaverseny. Csellón előadja Zsámboky Miklós gordonkaművész. 2. a) Mayerbeer: Apród ária a „Hugenották" c. operából, b) Weber: Ännchen: Ária a „Bűvös 'vadász" c. operából. Énekli Eitner Irénke, a m. kir. Opera tagja. 3. a) Rubinstein : Dalol a madár, b)

Rubinstein: Vándor dala, c) Abt: Angyalok kara. (Kettős.) Éneklik Eitner Irénke és Kersch Etelka. 4. a) Rubinstein: Melodie, b) Bocherini: Rondó, c) Popper: Tündértánc. Csellón előadja Zsámboky Miklós. 5. Meyerbeer: Árnyéktánc a „Dinorach" c. operából. Énekli Eitner Irén. 6. Popper: Magyar rapszódia. Csellón előadja Zsámboky Miklós. 7. Brachms: V. és VI. Cigánydal. (Kettős.) Éneklik Eitner Irén és M. Kersch Etelka. Gyászhír. Sziklay Ilona, Sziklay Nándor városi tisztviselő nővére, f. hó 17-én 66 éves korában hosszas szenvedés után elhunyt. Az „Esztergomi Polgári Egyesület" ma, csütörtökön este fél 8 órakor a „Magyar Király" kistermében választmányi ülést tart, melyre a tagok teljes számban való megjelenését kéri ezúton is az elnökség. Az Esztergomi Kath. Kör f. évi november hó 24-én, szombaton este fél 9 órai kezdettel saját helyiségében tánccal egybekötött családias Katalinestét rendez, melyre a tagokat és a tőlük bevezetett vendégeket — külön meghívó mellőzésével — ezúton hivja meg mély tisztelettel az Elnökség. A Magyar Királyi Államrendőrség esztergomi kapitányságának őrszemélyzeti osztálya f. hó 24-én, szombaton este a Fürdő szálló nagynagytermében fél 8 órai kezdettel műkedvelő szinelőadással egybekötött katalin-bált rendez. Szinre kerül Almási Tihamér 3 felvonásos népszínműve : Cigány Panna. Belépődíj: I. hely 4000 K, II. hely 3000 K, állóhely 2000 K. Uj központi választmány a városnál. A városi képviselőtestület f. hó 19 én tartott közgyűlésen megalakította az uj központi választmányt, mely hivatott lesz a nemzetgyűlési képviselőválasztók névjegyzékének összeállítására. Tagjai a következők: Bleszl Ferenc, Brenner Antal dr., Farkas Tivadar, Fehér Gyula dr., Gróh József dr., Hajdú István, Horváth Mihály, Mátéffy Viktor, Sebők Ferenc dr., Sztahovits Jenő, Tóth János, Trexler Antal, Vodicska István és Wiplinger Ödön dr. Szenttamási gyermekakció. A A legutóbbi kimutatás óta, következő adományok érkeztek a szenttamási gyermekfelruházási akcióra: Einczinger Sándor, dr. Zwillinger Ferenc, Szt. Antal nevében P. J., V. H. gyűjtése 10.000—10.000 K, Grusz Ede, Klitchmann Ferenc, Majer János, dr. T., a rendőrbiróságtól átutalt ifjúkori bűnözők büntetőpénzéből 5000—5000 K, Kiss Mátyás 2500 K, dr. Mike Lajosné, N. 2000 —2000 K, V. gyűj Nöi tambora zenekar a „Három Szereesen"-ben esténkint hangversenyez.