Esztergom és Vidéke, 1923
1923-11-11 / 89.szám
ESZTERGOM VÁRMEGYE HIVATALOS LAPJA. MEGJELENIK MINDEN VASÁBNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18—20., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Telefon 21. A hiv. rész szerk: Főmunkatárs: FEKETE REZSŐ VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és szerkesztésért felelős; LAISZKY KÁZMÉR Előfizetési árak: egy évre 18000 K, félévre 9000 K,>egyedévre 4500 K, egy hóra 1500 K. Egyes szám ára: hétköznap 200 K, vasárnap 250 K. — Kéziratot nem adunk vissza Európai zűrzavar. A nagy háború után sehogy sem tud Európában helyre állani az egyensúly. A győző államok olyan békét teremtettek, amely méhében hordja egy még nagyobb, kegyetlenebb háború csiráját. Addig, amig kipattan majd a nagy mérkőzés, a legkegyetlenebb gazdasági háború dúl egész Európában és rettenetes hatásait egyaránt érzik a legyőzöttek a győzőkkel együtt. Államok kapcsolódtak ki a termelésből és a hiány keményen mutatja hatásait, késziti elő a talajt a társadalmi harcnak. Egész Európa egy nagy tűzfészek, mely minden percben lángra lobbanhat. Államok kötnek nyilt és titkos katonai szerződéseket, mert érzik, hogy az erőszakos békének háború lehet csak a vége. A szövetségesek is félnek egymástól, féltik presztizséjüket, Egy nagy khaosz egész Európa. A legyőzött államok minden lenyügözöttségük dacára is valami titokzatos erőt rejtenek magukban, mely folytonos rettegés és izgalomba tartja a győzőket. A nagyhangú antant nem mert Törökország ellen kémény katonai erővel fellépni. Magára hagyta Görögországot, aminek nem lehetett más következménye mint a vereség. A vereség következménye forradalom lett, amely még most sem tud elülni. Anglia minden mohamedán kérdésnél ideges, félti hatalmát a nem keresztény éléstáraiban. Franciaország vakmerő játékot űz Németországgal, mert fél annak talpraállásától. Anglia nem nézi jószemmel a francia prepotenciát, pedig hát szövetségesek. Olaszország szövetségre lépett Bulgáriával, aminek természetes következménye lett az orosz-román szövetség. A kisantant idegesen berzenkedik ártatlan magyar népgyűlések hallatára. Állig áll fegyverben és ez emészti gazdasági erejét. A titokzatos Oroszország elnyeléssel fenyegeti Lengyelországot és ettől ideges Franciaország, mert fél a közvetlen orosz-német szomszédságtól. Szerbiának nem kedves szomszédja Olaszország és most hallani sem akar s bolseviki Oroszország támogatásáról. És ezt nevezik ma békének. A hatalmon levők állandóan fegyverkeznek, szerintük a béke megmentése miatt, lényegében pedig egymás ellen, mindenki a másik ellen. Amerika, amely zsebében hordja a nagy-antant adósleveleit, dühös a folytonos költséges fegyverkezés miatt, mert nem tud pénzhez jutni. Fegyverkezés helyett adósság-törlesztést követel. Létrehoztak egy nagy világcsalást: — a népszövetséget. Ez a szövetség nagyon hasonlit a rossz házastársakhoz. Állandóan veszekesznek, válópert, illetve szétválást emlegetnek. Olaszország követeli a népszövetségnek székhelyét elvinni Genfből, mert ott olaszellenes hangulatot tapasztalt. Igy fest valójában a népek szövetsége belülről. És Európa most már nem is lassan, hanem rohamosan züllik. Már hangok emelkednek gondolkodó férfiak ajkáról, akik a béke revízióját követelik, mert belátták, hogy béke helyett háborút csináltak. Európa általános érdeke a revízió. Könnyen beteljesedhetik, hogy aki szelet vet, vihart arat és ha egyszer kitör a vihar Európa teljesen tönkremegy. A múzeum uj elhelyezése. Az „Esztergom-vidéki Régészeti és Történelmi Társulat" f. évi november 3-án dr. Walter Gyula c. püspök, nagyprépost elnöklete alatt látogatott választmányi ülést tartott, amelyen már valóra vált formában lehetett beszámolni a múzeum uj elhelyezésének tervéről. Dr. Balogh Albin bencés tanár, a társulat buzgó főtitkárának az érdeme, hogy a kultuszminisztériumtól már határozott ígéretet bírunk az építési költségekhez való hozzájárulásra: a muzeális építkezés mintegy 60 millió költségének felét az állam fogja viselni. A régiségtárból és nyilvános könyvtárból álló múzeum uj helyiségei a városházán lesznek. Az udvar hátulsó részében a jelenleg rendőrségi célokra szolgáló földszinti épület fölé emelet épülne. A régiségtár öt ablakos nagyterme a börtönök fölött lesz. Onnan, helyesebben a lépcsőházból egy kis folyosón lehet jutni a muzeumőr hivatali helyiségeibe, melyek később szintén muzeális tárgyak elhelyezésére szolgálnának. A hivatal mellett lesz az olvasó szoba, emellett a három ablakos nagy könyvtári terem, ahová a városi könyvtár lesz áttéve. A múzeum uj elhelyezését a lakbér felemelése és a régiségtár gyarapodása egyaránt szükségessé teszik. Legutóbb is mintegy 350 régiséggel gyarapodott a múzeum, melyek eddig a bibliothekában két szekrényben voltak elhelyezve. De eze ken kivül igen becses kőemlékeink vannak ott a rómaiak idejéből, a régi szt. Adalbert-templom maradványaiból, az Ákos-palota, szt. Lőrinctemplom és szentkirályi ásatásokból, a dömösi prépostsági és garamszentbenedeki apátsági templomokból, stb., nem is említve egyéb tárgyakat (bútorok, céhládád, edények), melyek mtnd megfelelő elhelyezésre várnak. A múzeumi építkezéshez, ha az államsegély kijárultatása biztosítva lesz, még a télen hozzáfognak. Ehhez, természetesen, a képviselőtestület hozzájárulása is szükséges, amit bizonyosra vehetünk. A város annyi meglévő anyaggal rendelkezik, hogy az építést megkezdhetjük. Elenged hetetlenül szükséges azonban más tényezők, főkép a tégla- és cementgyárak, egyéb vállalatok és intézmények anyagi hozzájárulása is a kulturális cél megvalósításához. Esztergom közel kétezeréves múltra tekint vissza. Legrégibb régészeti emlékeink a romaiak, kelták és népvándorlás korából valók. Talajegyengetés alkalmával akadtak rá fenn a várban a római Quadriburgium alapfalaira. Nagy Károly hódítása idejében a várhegy már erődített hely volt. Földből előkerült tempiomfalak ós kősirban talált régiségek tanúskodnak amellett, hogy ott már az időben is fennen ragyogott a kereszt és „Gran" püspöki székhely volt. Géza fejedelmet nemcsak a hely védett volta, hanem a keresztény kultúra látható emlékei is bírhatták arra, hogy az esztergomi várat választotta állandó tartózkodási helyéül. Szt. István mártír temploma már fennállott, amikor a pogány Vajk született. Szent István király bazilikájának emlékét őrizzük a később tovább épült és bővült szt. Adalbert templom maradványaiban. A Széchenyi-téren csatornaásás alkalmával bukkantak rá az Árpádkori szt. Lőrincz-templom alapfaiaira. A Szentkirályon a társulat ásatta ki a János-lovagok híres konventjének és templomának alapfalait. Hasonló épületmaradványokra találtak a vasúti állomás kibővítése alkalmával, melyeket szintén a keresztesek egy másik konventjének tartok. Az állomás átellenében lévő dűlőben a „kőlábak" egy más kápolna feltárására vezettek, amely valószínűleg az előbbi konvent telkén épült szt. Balázs kápolnája lehetett. A betömött nagy árok egyoldali vastag fala a régi Esztergom délfelőli erődítéséhez tartozott. A Plébánia-utca és melletti részek takarják a Ferencrendiek régi templomának vagy a szt. Péter régi plébánia-templomnak alapfalait. A Kossuth Lajos utcában a háború előtti évben a Schuller-féle ház előtt szintén vastag alapfalakra akadtak, amelyek valószínűleg szt. Miklós templomának maradványai. A föld alól előkerült régi maradványok és emlékek igy tárják elénk a régi Esztergom képét. Szentgyörgymezőn a társulat tudós elnöke Knauz Nándor püspök ásatta ki az Árpádok idejéből egyedül ismert főúri Ákos palota alapfalait. Falmaradványok mutatják az egykori Zamárdvár helyét is a Szamár hegyen. Az Árpádok dicső korából való a várfalak között lévő Szent István-kápolna, mig Esztergom kultúrájának fénykorát a páratlan Bakács-kápolna mutatja be. Középkori becses kőemlékeket találunk a primási palota udvarában és a bazilika kriptájában is befalazva. A török hódoltság és Esztergom visszavivásának nem nagyszámú régészeti emlékeit a történelmi múzeum őrzi. Minden korból vannak tehát becses emlékeink. A XVIII. században újjáépült Esztergom, alkotásaiban még nagyrészben ma is fennáll. De a kultúra előrehaladásában egyenként fognak eltűnni az emlékek. Kell tehát a városban e gy ol y kulturális intézménynek és helynek lenni, mely a letűnt idők emlékeit számbaveszi, leírja, összegyűjti és az utókornak megőrzi. Erre szolgál a Régészeti és Történelmi Társulat és múzeuma. Hozzájárulásunkkal, adományainkkal mozdítsuk elő a múzeum építését ! önmagát becsüli meg az a nép és város, amely ősei emlékeit tiszteletben tartja! S. F. P. I Telefon - Távirat/1 Csökkentik a fizetéseket Csehországban. Prága. A cseh pénzügyminisztériumban törvényjavaslaton dolgoznak, amely a miniszterek, képviselők és szenátorok fizetését leszállítja. A miniszterek csak képviselői napidijat kapnak, a külön miniszteri fizetést megszüntetik. A görög ellenforradalom vezéreit halálra ítélték. Athén. A haditörvényszék az ellenforradalomban résztvett tisztek közül hármat halálra, négyet életfogytiglan és húszat több évi várfogságra ítéltek. U] polgármesterek Pozsonyban. Pozsony. Kedden választották meg a város vezetőségét. Első alpolgármester a keresztényszocialista Molec Dániel, második pedig a szociáldemokrata dr. Krausz lett. A városi tanácsba 4 keresztényszocialista, 3 szocialista-kommunista, 1 zsidó nemzeti, 1 cseh nemzeti demokrata, 1 légionárius és 1 német demokratát választottak meg, Polgármesterré dr. Okanikot nevezi ki a minisztertanács. Szombat és vasárnap november 10. és 11-én HINDU SÍREMLÉK = Pontos megjelenés kéretik. a KORONA MOZGÓBAN. Mindkét rész egy előadáson. Az előadások kezdete szombaton 6 és 9, vasárnap 3, 6 és 9 órakor.
