Esztergom és Vidéke, 1923

1923-08-12 / 63.szám

Esztergommal érintkezni, ami 1 órai időt vesz igénybe. (Ez 'elfogadható érv, azonban oly ritkán lesz szük­ségük az említett kisközségeknek te­lefonra, ha van, hogy addig is, mig erről nem történik intézkedés, szive sebben veszik igénybe az 1 órát, mint ama bizonyos 3 napot.) Eszter­gom mellett egyetlen helytálló indok van(l), hogy megyeházával rendelke­zik. Ezzel szemben tény, hogy Ko marom megye közönsége hajlandó volna, a már általuk többször kért engedély meg nem érkezése dacára, saját költségén megyeházat építtetni Komáromban. Ezek szerint a két megye összeolvasztása minden egyéb­bel, csak épen pénzügyi szempon­tokkal nem igazolható. Szerintük — jigy fejezik be — Esztergom várme­gye megcsonkított állapotában is elég nagy és népes arra, hogy a legszük­ségesebb mérvre szorított tisztviselői létszám mellett továbbra is mint ön­v álló törvényhatóság éljen 1 Jól tudva ázt, hogy Komárom nem pihen és a végsőkig elszánva küzd az összekapcsolás ellen, még beha­tóbban foglalkozunk ezutáni kísérle­teivel és egyelőre csak azok hű is­mertetésére fektetünk súlyt. A dek­larációra más alkalommal majd visz­szatérünk. Érdekes foglalkozni Tatatóváros 34 éves törekvésével, mely most a megyeösszekapcsolás során újra fel szinre vetődött és a nagyközséget élénken foglalkoztatja. 1889 ik évbert' ugyanis szó volt arról, egy közigaj tási retorm keretében, hogy Győr és Komárom megyéket egyesitik; tehát ugyanazok a gondok bántották őket akkor is, mint ma. Itt megjegyezzük, Dr. Tuka Béla volt egyetemi tanár július 20 án Parisban átnyújtotta az angol és olasz nagyköveteknek a szlovák néppárt 1922. évi augusz­tus 3-iki zsolnai memorandumát és a szlovák néppárt szenátorainak és képviselőinek 1923. évi június 21-én kelt rezolucióját. Dr. Tuka ezen látogatásai alkal­mával meggyőződött arról, hogy a nagyántánt politikusai mennyire félre vannak vezetve a csehek által. Tuka előadta, hogy sem a nagy véráldozat, sem az óriási munka, sem a pénz, melyet a szlovák nemzet az uj ál­lam egységes fentartásáért hozott, nem nyertek elismerést, Épen ezért a szlovák nemzet szuverenitásának képviselője, a néppárt, a szlovák nemzeti ügyet a világ fóruma elé hozza, miután odahaza minden ilyen értelmű kiegyezés hiábavalónak bi­zonyult. A szlovák nemzet megbízá­sából legalább annyi jogot kér nem­zete számára, mint amennyit a bé­keszerződés a kisebbségek részére biztosított. Az angol diplomata meglepetve hallgatta végig dr. Tuka fejtegetéseit s a legnagyobb készséget tanúsította a sérelmeknek az illetékes fórumok előtti jóakaratú tolmácsolására. Az olasz nagykövet szintén a legmele­gebb támogatását igérte meg dr. Tu kának. Amig az ellenzéki lapok a legna­gyobb örömmel irnak dr. Tuka si­keres missiójáról, addig a cseh la­pok a „köztársaság kompromittálá­sáról" irnak, mert „ilyen eset a nem­zetközi életben még nem fordult elő." írják továbbá, hogy a szlovákok ezen ha már akkor a két integer megyét jónak, illetve célszerűnek látták egye siteni, mennyivel inkább az volna a mai állapotában? Tatatóváros Nirvá­náját látja a mostani megyeegyesü­lésben is és egyetlen kivezető út ré­szére csak az, ha a két község — Tajta és Tóváros — egyesül rende­zett tanácsú várossá, mert fejlődési lehetősége csak igy bontakozhat ki. Ez a törekvésük annyira jogos és elfogadhatóan érthető, hogy csodál­kozásunkat kell kifejezni afelett, miért nem törekedtek és törekednek min­den mástól függetlenül erre. Utalha­tunk Salgótarjánra. Azonban nem titkolhatjuk el azon véleményünket sem, hogy az egyesült két község városa nem lesz alkalmas megye­székhelynek, mert ha szerintük Esz­tergom mint székhely valósággal köz­igazgatási monstrum, úgy Tatatóvá­ros monstre-monstrum. És ha a két csonkamegyét —• óhajuk szerint — nem szabad Esztergom székhellyel egyesíteni, vájjon kire gondolnak ők ? Bár a látszat sejteti, még sem akar­nánk elhinni azt, hogy Tatatóváros még Esztergomon keresztül is me­gyeszékhellyé akarná felerőlködni magát, mert elvégre az a felépítendő megyeháza bár ott is épülhetne, de semmiképen sem tenné arra alkal­massá. Az összekapcsolási tervről és úgy az ellene, mint mellette lezajló ese­ményekről még lesz alkalmunk bő­ven foglalkozni, mig a saját állás­pontunkat kifejthetjük adatokkal és tényekkel világítva meg a részletkér­déseket. (os. t, or.) lépése „a magyarok érdekeit szol­gálja" mert „a köztársaság jó hírne­vét kockára teszi" s ezért „valakinek viselnie kell ezen államellenes csele­kedetek következményeit". A „Siovák" cimű újság júl. 29-iki száma bővebben foglalkozott Tuka pá­risi útjával és arra a konklúzióra jut, hogy „Tuka párisi győzelme Benes hírnevének alkonyát jelenti. A szlo­vákok panasza ma már a nemzet­közi bizottság asztalán fekszik. Két nemzet nagy harca a nemzetközi diplomácia iktatójába került. Ezt többé nem sikerül Prágának kitörül­nie. A szlovákok ügye újra oda ke­rült, ahol kezdetben volt. Öt év előtt természetesen Benes szívesen látott ember volt Parisban, de erre a helyre is szlovák juttatta őt: Stefánik tá­bornok volt az, aki Benest minde­nüvé elvezette. Ma a szlovák nem­zet másik fia panaszt emel ugyanaz ellen a Benes ellen. Nemzeti jogain­kat követeli tőle 1 Nincs kizárva, hogy a szlovákok segítségével Par­nassusra került Benes, szlovákok ál­tal kerül majd a porondra. Sajnos, de ugy van, hogy a szlovák nép pa­nasza előbb jutott Parisba, mint Prá­gába. A szlovák nemzet öt év óta várt I A nagy per el van könyvelve s jönnek a tanúkihallgatások és bi­zonyítékok. A szlovák nemzet Prága elleni pere soká fog tartani, amig az ítélet megjön. A per ugyanazon a helyen, ugyanazon biróság előtt fog lefolyni, amely biróság a szlovák és cseh nemzet közötti viszonyt öt év­vel ezelőtt már megáliapitotta. Hála Istennek 1 Benes napjai már meg vannak számlálva." mm* n mm Telefon-Távirat. Kisiklott Harding holttestét szállító vonat. Washington. Az a vonat, mely Harding elnök holttestét Washing­tonba hozta, Chappelnél kisiklott. Csak a véletlennek köszönhető, hogy nagyobb szerencsétlenség nem tör­tént. A kisiklás óriási feltűnést és izgalmat keltett. A babonás emberek rosz jelt látnak benne. A vonat 11 órai késéssel ért Washingtonba. Masaryk elnök Tapolcsányban. Pozsony. Masaryk, a cseh-szlovák köztársaság elnöke, Tapolcsányba, József főherceg elkobzott kastélyába ment nyaralni. Az elnököt Pozsony­tól egész Tapolcsányig „nagy disz­szel* fogadták. Érsekújváron dr. Je­sensky nyitramegyei zsupán üdvö­zölte az elnököt, melyre tót nyelven, a magyar kisebbség nevében Nosz­kay üdvözlésére pedig magyar nyel­ven válaszolt. Tapolcsányban Hodza dr. földmivelésügyi miniszter fogadta az elnököt s ő vezette be a főher­cegi kastélyba. Zita királyné Lequeitioban. Madrid. Lequeitio spanyol halász­faluban, ahol Zita királyné él gyer­mekeivel, a spanyol király gyerme­keivel és az anyakirályné gyakori vendégek. Legközelebb Czernin Ot­tokár gróf volt követ odaköltözik az udvartartáshoz. Az angolok kitartásra buzdítják Németországot. New-York. A „Chicago Tribune" szerint az angol kormány azt üzente Berlinbe, hogy mindent kövessenek el, hogy három-négy hónapig kitart­hassanak, mig az angol politika ki­bontakozhatik. Bár a belga és fran­cia jegyzékek után is folytatható a tárgyalás, az angolok attól tartanak, hogy a német ellenállás idő előtt összeomlik, ami Baldwin szerint a német birodalom pusztulását eredmé­nyezné. Kán Bélát felkoncolták. Wien. A Belgrádban megjelenő Nevoj-Vremja cimű politikai lap, az orosz ellenforradalmárok sajtóorgá­numa, egy szemtanú elbeszélése alapján szenzációs hírt közöl a ma­gyarok hóhérának, Kun Bélának ezer­szeresen megérdemelt végéről. Kun­Béla keveselte Lenin és Troc­kij zsarnokságát. Elégedetlenséget és lázadást akart szítani ellenük. A tanácskormány elfogató parancsot adott ki, amire Kun Béla szökni pró bált. Az ukrán határon elfogták és felkoncolták. HIREK. I Turistáink. Esztergomnak sok derék egyesü­lete közül kulturális és idegen forgal­mat előmozdító munkát végez a Ma­gyar Turista Egyesület Esztergomi Osztálya. Állandóan idegeneket vonz Esztergom gyönyörű vidékére, ősi vá­rosunk megtekintésére. Kitűnő dalár­dája úgy egyházi, mint világi ünne­pélyein mindég ott szerepel. Hogy egyrészt a látogató idegeneknek ké­nyelmet nyújtó helyet, az esztergomi közönségnek kellemes kirándulóhelyet biztosítson, elhatározta, hogy a vas­kapui menedékházat kibővíti. Nagy erőfeszítéssel az építkezést meg is kezdte, de ugy a munka, mint az építési anyagok megdrágulása követ­keztében befejezés előtt a pénzhiány miatt az építkezés megakadt. A M.T.E. Esztergomi Osztálya csütörtökön rendkivüli közgyűlést tartott, ahol az elnökség teljes való­jában a tagok elé tárta a helyzetet. A tagok teljesen megértve és átértve a válságos helyzetet, elhatározták, hogy Önmagukat adóztatják meg, amikor 2400 kor. évi tagsági dijat szabtak meg az 1923. évre. Ezenkí­vül tekintet nélkül az eddig jegyzett részjegyekre, vagy az adományozott összegre tagonkint egyszersminden korra 2000 korona építési összeget rótt ki. Habár ezen összeg befizeté­sét nem is mondottta ki kötelezőnek, bizonyos erkölcsi felelősséget fűz hozzá. Teljes bizalommal fordul az egyesület Esztergom közönségéhez is és reményli, hogy városi érdekből anyagilag segitségére lesz az egyesü­letnek. A tagsági dijak az eddig befizetett 200 kor. leszámításával a napokban szedetnek be. Adományok és rész­jegyzések az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank titkáránál eszközölhetők és nyilvánosan nyugtáztatnak. A nyil­vános nyugtázást már lapunk mai számában kezdjük meg. Az eddig adományozók és az ujak névsora meg­lesz örökítve a vaskapui kilátóban. STEFÁNIA-NAP 1923. augusz­tus 20 Adakozzatok a nélkü­löző szoptatós anyáknak, a be­teg és fázó kisdedeknek. Adja­tok, adjatok, amit Isten adott! Nagyboldogasszony Ünnepe a Bazilikában. F. hó 15 én, Nagybol­dogasszony napján az ünnepi isten­tiszteletet a főszékesegyházban dr. Csernoch János biboros-hercegprimás íogja tartani fényes segédlettel, mely után ünnepi szentbeszédet fog mon­dani. * Domonkos István t- Győregy­házmegye s az egész magyar katho­likus klérus egyik disze és büszke­sége, a legszebb lelkű papok egyike szállt a sirba Domonkos Istvánnal. Csütörtökön délelőtt hunyt el. Még a mult héten tiz napos lelkigyakorlato­kat prédikált a péliszentföldkereszti szaléziánusoknál, akikhez Krisztus szive szerinti szeretet és lelkibarát­ság fűzte. A közbejött vasutassztrájk megakadályozta, hogy a lelkigyakor­latok végeztével hazasiessen szere­tett népe közé Nyúlfaluba. Két na­pot a nyergesújfalui szaléziánusoknál töltött, ahonnan szombaton délelőtt a 12 órás vonattal utazott el. Az al­másfüzitői állomáson lévő korcsmá­ban, amely különben is hires az ott uralkodó piszokról, valami hentesárú félét evett s az amúgy is gyenge gyomrú emberre végzetes lesz. Győr­be szállították, de útközben adta át lelkét Teremtőjének. Domokos István 1862. aug 19-én született Győrött. 1889 ben szentelték pappá. Előbb Mihályiban káplán, majd pedig ugyan­ott lett adminisztrátor; 1894-ben dőri, 1905-ben nyúli plébános lett. Híveiért rajongó lélek volt, noha ezek miatt finom és érzékeny lelkének sokat kellett szenvednie. Országszerte is­mert volt mint író. Müvei igazi kin­csei a magyar irodalomnak. Tagja volt a Szent István Akadémiának s a győri Kisfaludy Körnek. Az a Krisz­tus, akiről oly szépen szokott be­szélni, legyen az ő jutalmazója is. Vaskapui búcsú. A Turista Egye­sület szokásához híven f. hó 15-én, Szlovákok sérelmei a nagyántánt előtt. Dr. Tuka egyetemi tanár a párisi angol és olasz nagykövetségen. — Leleplezték Benes félrevezető politikáját. — Benes napjai meg vannak számlálva. — „Siovák" cimű újság Benesröl. Szombat és vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents