Esztergom és Vidéke, 1923

1923-07-01 / 51.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18-20. szám Telefon: 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési a hirdetési dijak stb- küldendők. A hivatalos rész szerkesztője : Főmunkatárs: FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint kétszer: csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak: egy évre . 1800 K, félévre . 900 K negyedévre 450 K, egy hóra . 150 K. Egyes szám ára: hétköznap 15 korona, vasárnap 20 kor Kéziratot nem adunk vissza. Szelídebb bangók. Fővárosi lapok jelentik, hogy Benesék szelidebb hangokat pengetnek a megnyomorított, kirabolt, kizsákmányolt, gúzsbakötött Csonka-Magyarországgal szemben. Minket, mint ideiglenes határmenti lakósokat, akik gazdaságilag, de társadalmilag is na. gyon érezzük az idegen uralom közelségét; bizonyára érdekelnek a szelidebb hangok. Érdekelnek pedig nemcsak a lágyabb fuvallamok, hanem azok indító okai is. Égy pillanatilag se higyje senki sem, hogy talán Masaryk, vagy Benes urak irántunki szimpátiájából ered ezen megértést sejtető közeledés. Azt se higyje senki, hogy talán a cseh kormányt is sakkban tartó legionáriusok visszaemlékezve a magyar elárult vitézségre, szánva, bánva nem épen nemes viselkedésüket; békejobbot kínálnak felénk. Aki tudja, hogy Masaryk úr milyen szívós és sajnos eredményes propagandát űzött a monarchia ellen és hogyan informálta a külföldet a magyar „elnyomatás alatt nyögő szláv testvérek" sorsa felől, az azonnal tisztában van azokkal az okokkal, melyek ezeket az urakat engedékenyebbé tette velünk szemben. A gazdasági helyzet egész Európában nagyon súlyos. És ha súlyos nálunk, súlyos az Csehországban is, mely minden mesterséges alátámasztás dacára is katasztrofális lesz, nem is hosszú idő múlva. Feltartóztatna „Esztergom és Vidéke" tárcája. PEER GYNT. Szinre került 1923. június hó 27-én. Irta : Gidófalvy Tibor. . . . Jon Gynt hires gazdag norvég úr volt, jólelkű vendéglátása, aranyhintón kocsizása, szertelen pazarlása elúsztatta vagyonát. Ami csekélyke nejére Aaasera és fiára Peerre maradt, pusztul és parlagon hever, mert Peer álmodozva, renyhén, tétlen üti agyon idejét. Ifju képzelme fantasztikus mesevilágba röpíti s mintegy átéli azokat és agya, akarata elérhetetlen jövendőre ront. Eközbe Ingriddel kínálkozó szerencséjét elszalasztja, Excentrikus, szertelen volta miatt mindenki kerüli az egy Solvejgen kivül, aki megszereti. És Günt? Rohan végzete utján a szemünk előtt lepergődő költői jelenetekben, rohan álmai után elűzetve lelkiismerete által, a tiszta, angyali Solvejgtől, aki „vár" reá. Bejárja a világot, a szerencse gazdaggá teszi, s éppen egy forradalmas ország „császárjává" vágy lenni, tatlanul sodorja Csehországot a mes terségesen felhajtott valuta a gazdasági csőd felé. Azok, akik ismerik Csehország és az általa megszállott terület gazdasági viszonyait, egybe hangzóan állítják, hogy ott pang minden. Pang a kereskedelem, az ipar is teljes elszegényedés szélén áll a mezőgazdaság. A nagy hadsereg, a folytonos fegyverkezés, a pangásból származó óriási munkanélküli segélyek elviselhetetlen terheket rónak Benes úrék ujkeletü államára Ezen rendkívül súlyos gazdasági tényezők mellé sorakozik a megszállott területeken lakó nem csehek elkeseredése is, ami semmmi esetre sem alkalmas egy ujabb keletkezésű állam megszilárdulására. Az előbbi tényezőkön segítendő, be kellett látniok Csehországban hely telén, merev, elzárkózó politikájukat velünk szemben. Mert Csehországnak földrajzi fekvése gazdaságilag egyéne sen Magyarország felé hajtja összes ipartermékeit. Iparilag fejlett Ausztria, a német iparállam és lengyel területeken régebben felállított, nyersanyaggal bőségesen ellátott ipartelepek, mind nem alkalmasak a cseh ipartermékek exportálására. A csehországi és felvidéki nagy gyárak termékeinek természetes levezető csatornája Magyarország felé van kiépítve. A vasúti hálózat, a természetes határok, a folyók, mind ezt bizonyítják. Ezen hatalmas bizonyítékok súlya alatt kellett belátniok a cseh politikusoknak, hogy csak Magyarország az mikor hajóját és kincsét elrabolják s az szeme előtt tengerbe vész. Később vak véletlen folytán a török császár elrablott ruháit megtalálja, s hogy magára ölti, a sivatag Mai profétájuknak tisztelik. Kiábrándul, beleun ebbe is. Elaggva hazatér; uj hittel szegényen vetődik szülőföldjére. Otthon pusztulást talál, rája még emlékeznek, s azt mondják róla, hogy felakasztották. Visszatér régi erdei hajlékához, s ott — a hű Solvejg még mindig vár reá... Megdöbbenten észre tér s fájó szívvel kiált fel: „Itt, itt volt az én császárságom". És meghasonulva magával tovább bolyong; a halált óhajtja, s amikor az érte jön a Gombkötő képében megretten, mert őt, Peert kéri a halál, veszélyben van a „Gynti Énje". Bizonyára kell; a felsorolt emberi bűnei csekélyek Ingrid és Dovre lányának megejtésétől az ember-, fétis kereskedéséig. Jótetteit is felemlíti: ez mind kevés, ennél rettentőbb önszerető, egoista volta. Embertársait nem szerette, sziveket, életeket zúzott össze, s imája volt az Én szerelme. Testben-lélekben összetörve az utolsó egyetlen, ahol jól és kellő, fontos csereeszközök ellenében tudják elhelyezni reájuk-nézve immár felel metesen nagymennyiségben felhalmo zott ipartermékeiket. ; Az engedékenységnek az emiitett gazdasági tényezőkön kivül vannak más okai is, amelyek talán szintén súlyosan esnek a mérleg serpenyőjébe. Bármennyire titkolják is, de a nagy antant f

egységét már csak injekciókkal tartják fenn. Bizonyos az, hogy sem Olaszország, sem Anglia nem ért egyet a francia prepotens, dik táló politikájával. Nagyon könnyen megtörténhet, hogy Franciaország magára marad és akkor magára talál maradni Franciaország szeretett foga dott fia is: Csehország. Annyit bizonyára tudnak a cseh politikusok, hogy egy felbomlott politikai szövetség soha sem szokott semlegesen egymás mellé állani, hanem egymással szemben. Egymással szemben pedig mindenkor azért, mert érdekeik ütköztek össze. Nos, ezen esetben, milyen közvetlen támogatást várhat Csehország a messzefekvő Franciaországtól ? Azonban az sem lehetetlen, hogy mire e sorok napvilágot látnak, a cseh urak ideiglenesen már más harsonát fognak fújni. Mi mindenesetre szívesen vesszük a cseh közeledést és várunk, mert várnunk kell. Némó. helyre tér, hogy bűneit az olvassa fejére, akikhez legméltatlanabb volt, • Solvejg. És Solvejg határtalan szerelme megmenti Őt. Midőn Peer fejét hajtja bűnbánattal Solvejg ölébe, halljuk a nagy „gomböntő" szavát: „Peer, ott az utolsó keresztútnál, hogy mi vár rád, meg nem mond hatom"; tudhatjuk; a hű Solvejg szerelmétől megdicsőült, megtisztult és utolsó percében magába térő Peer odaát bocsánatot nyer. Solvejg al tató dala kiséri végső nagy álmodásba az örökké nyughatatlan nagy álmodót: Ringatlak én, virrasztlak éh Aludj, álmodj, én kedvesem. Ibsen Henrik a halhatatlan norvég drámaíró — költő — filozóf, e drámai költeményével tetőzte be hal hatatlanságát s örökbecsű műveinek sorát. Peer Gyntjében a számos költői kép az emberi nagyság megnyilvánulásait, torz igazságait és ferdeségeit önti lelkes szavakba az örök emberi nagyravágyás és nyughatat lanság ellenében. Ami történik talán A bortermelés jövője. A magyar bortermelés tudvalevőleg évek óta súlyos válságban sínylődik. A rossz értékesítési viszonyok folytán, ahol a bortermelés nincs összekapcsolva mezőgazdasági termeléssel sok helyen a szőlősgazdák a gazdasági tönk szélére sodródtak. A termelők és a kereskedők régóta keresik az okát a módokat és sürgetik azokat az intézkedéseket melyekkel segíteni lehetne a válságos helyzeten. A földmivelésügyi minisztériumban mérlegelték a számbajöhető módokat s intézkedéseket és egy törvényjavaslatot dolgoztak ki, mellyel a magyar bor kiszállítására alkalmasabbá tételét és a szőlőtermelés tultengésének megakadályozását kívánják elérni. Ezt az uj bortörvényt a földmivelésügyi miniszter rövidesen a nemzetgyűlés elé terjeszti. Az uj törvény megengedi a mustnak, illetve *a bornak javítását, a must befőzését, jobbminőségü bor előállítása céljából, valamint a hazai termésű de mesterségesen aszaft szőlő fölhasználását is ugy must, mint a bor javítására. Megengedi a törvény a gyengébb minőségű borok szeszezését, különösen kiviteli célokra, a szezeszéshez azonban kizáróan borpárlat fölhasználását köti ki. Gátat vet az uj bortörvény a konyak hideg uton való készítésének. Fontos intézkedése az uj bortörvénynek az eddigi nagyon enyhe büntetésnek lényeges nem is Peer az „álom-császárral" egyedül, előtte Catilinával és még ezután is hánnyal ? A nagyravágyás végdija — bukás; az önimádaté elkárhozás. Az egyedül átküzdött élet alkonyán nincs ki sem, aki azt mondotta volna Peernek, „kedvesem, atyám"; és az ő álmai nem hoztak gyümölcsöt, ám csalódás bőven. Ez bontakozik ki megkapóan a drámai költemény végén. Az előadás olyant nyújtott, aminőt várt a telt ház közönsége. A nagyarányú drámai játék, hogy nem érvényesült teljes egészében a szinpad és-a nehéz feladatot kirovó díszletezések miatt volt. Nem nagy hátrány azonban, mert a művészek amit nyújtottak, helyre pótolt mindent. Valamenyire hármas, sőt négyes kisebb szerep jutott. A darab megrövidítése, egy-egy jelenet elhagyás nem érintette ugyan a jellemek kialakulását, de kár volt az I. felv. 1. jelenetéből (Osze szerepéből) kihagyni, a könnyebb megértés miatt. Az ötödik felvonás 4-ik jelenete nagyon