Esztergom és Vidéke, 1923

1923-06-17 / 47.szám

XLV. évfolyam 47. szám. K8r6BZtéBy WS^SF Siftő. Vasárnap, 1923. Junius 17. Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18-20. szám Telefon: 21., hova a lap szellemi részét illető köz­lemények, továbbá az előfizetési s hir­detési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője : Főmunkatárs: FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint kétszer: csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak: egy évre . 1800 K, félévre . 900 K. negyedévre 450 K, egy hóra . 150 K. Egyes szám ára: hétköznap 15 korona, vasárnap 20 kor Kéziratot nem adunk vissza. A visszhang. Finom, tárgyilagos volt az a vá­lasz, amelyet a magyar külügymi­niszter adott Nincsics kíméletlen tá­madására. Finomszövésű visszhang volt ez, előkelő bizonyítéka annak a kulturfölénynek, amelyetj szomszé­daink az irigység gyűlöletével szeretné­nek tőlünk eldisputálni. De nemcsak a tónus volt az európai közízlésnek megfelelő, mintegy kiáltó ellentéte Nincsics fölhevült magamegfeledke­zésének, hanem megtaláltuk benne a másik kelléket is, amit Nincsics beszédében ugyancsak nélkülöztünk: a tárgyi bizonyítást. Daruváry a tapasztalt diplomata fölényével sorolta fel a keserű visz­szautasítások hosszú lisztáját, Szerr bia irántunk való roszakaratának bi­zonyítékait. Szives ajánlatunkat a gazdasági viszonyok szerződésszerű rendezésére visszautasították Ugyan­csak visszautasították a politikai fog­lyok kicserélésére vonatkozó javas­latunkat, egyáltalán mindent, ami a két ország viszonyát szívélyesebbé tehette volna. Szomszédaink az en­gesztelhetetlenségnek belőlük kisu­gárzó szellemét ravasz fogással ugy viszik az európai közvélemény elé, mintha az Magyarországból ema­nálna, megrontva a béke és nyuga­lom atmoszféráját. Keserűen tapasz­taljuk, hogy a szerzett előnyös po­zíciók által segítve, milyen sikerrel operálnak és hogy nekünk mennyi időt és energiát kell elpazarolnunk a félelmetesen összeszőtt intrikák foj togató hálójának kibogozására. „Emberi tulajdonság gyűlölni azt, akit megbántottunk." Ennek a mély­értelmű mondásnak az idézésével szinte villámszerűén világított rá Da­ruváry arra a pszihologia folyamatra, amely ellenségeink lelkében lefolyik. Igen, az áldozatot csak a föld ta­karja el biztosan s amig vergődik, akár halálos sebben is, amig vádló, megtört szemei rámerednek a tettesre, addig nincs annak nyugovása. A bün rettenetes törvényszerűsége paran­csolja, hogy teljessé legyen az, hogy a legborzalmasabb beteljesülés po­koli súlya nehezedjék a bűn elkö­vetőjére. Itt nincs félút: ezt érzi Szerbia, ezt érzik ellenségeink. Végig kell járniok a végzet útját s a régi retteneteket ujakkal tetézni, mert ez a kérlelhetetlen törvény. őket a félelem érzése, a saját tet­tüktől való félelem érzése űzi ujabb és ujabb gonoszságok elkövetésére, mert mi lenne, ha a rettenetes se­bekből elborított áldozat egyszer csak fellábadna és irtózatos szenvedései nyomait a megnyílt világ látó sze mei elé tárná. óh I Az igazságnak rettenetes ha­talma van és ez a nap el fog kö­vetkezni. Daruváry, vagy akárki, el­fojtott, letompított, fájdalmas hangú válasza az egész magyar nemzet szenvedésben edződő reménykedése, a kaotikus bajok fellegtornyaira ma­gát feltornázó nemzeti életakarás, minden, minden csak ennek az örök és letörhetetlen reménykedésnek a visszhangja, sápadt fénye. Csodála tosak a rendelkezések. A megalázót tak és szegények valami anyagtalan­ból olyan köntöst öltenek magukra, amelyről lecsúszik a tőr és a pus­kagolyó fáradtan hull le. Nekünk jo­gunk van viselni ezt a köntöst és felölteni a reménykedő türelemnek ünnepi palástját, mert szenvedtünk és szenvedünk. Bit szállítnak külföldre és mit hozunk be ? A Statisztikai Havi Közlemények szerint ez év január—márciusi első negyedében behozatalunk mennyisége 10.2 millió métermázsa, kivitelünké 1.8 millió métermázsa volt. Az előze­tes számitások szerint a behozatal értéke 75.4 milliárd, a kivitelé 38.2 milliárd koronára becsülhető. A fa és szén behozatalának állandó növeke­dése mellett a többi importcikk mennyi­sége is emelkedett a mult évvel szem­ben, mig kivitelünkben még a leg­fontosabb cikkeink exportja is annyira visszaesett, hogy egy millió métermá­zsával exportáltunk kevesebbet, mint az elmúlt év ugyanez időszakában. Behozatalunk: Fából a mult év ugyanez időszakában behozott 2.1 millió métermázsával szemben 5 millió métermázsát hoztunk be, négy­ötöd részben Erdélyből. A szén be­hozatal több mint egy millió méter­mázsával volt nagyobb, mint az elmúlt év első három hónapjában s elérte a 3 millió méterroázsát. Ásványokból 767 ezer métermázsát vásároltunk nagyrészt az elszakított területekről, amelyekből a vasérc 394 ezer, a mész­kőre pedig 137 ezer métermázsa esett. A vas- és vasáruk csoportja kitett 262 ezer métermázsát, amelynek négyötöd része nyersvas és vasfél­gyártmány volt, mig a kész vasgyárt­mányok mennyisége általában csök­kent. Sószükségletünket ezúttal is németországi importtal fedeztük s behoztunk 161 ezer métermázsát. A 107 ezer métermázsát kitevő papirost és papirosárút legnagyobrészt Auszt riából szereztük be. Ásványolajat 112 ezer métermázsát vásároltunk és pedig nyersolajat főleg Oroszországból, ben zint és égőolajat Romániából, nehéz ásványolajat pedig Lengyelországból Textilanyagokból és árukból 76 ezer métermázsára volt szükségünk, amely bői a pamutszövet 29 ezer, a gyapjú­szövet 6 ezer métermázsát tett. Vegyé­szeti segédanyagokból és termékekből 70 ezer métermázsát importéltunk, nagyobb mennyiséggel szerepelt to­vábbá a gépek és készülékek csoportja 39 ezer métermázsával és a rizs 34 ezer métermázsával. Kivitelünk: Legnagyobb tétel a 670 ezer métermázsa jóvátételi szén. Liszt­kivitelünk 215 ezer métermázsára, vagyis felére csökkent a mult évi január—márciusi mennyiségnek, vágó­és igásállatokból 33.586 darabot ad­tunk el külföldre, borból 26 ezer métermázsát szállítottuk ki a mult év ugyanez időszakában kivitt 444 méter­mázsával szemben. Gyümölcs, főzelék és zöldségfélékből 143 ezer métermá­zsát exportáltunk. Mennyiségi szem­pontból tételekkel szerepelnek a 104 ezer métermázsa nyers mészkő, az 58 ezer métermázsa cement és a 41 ezer métermázsa tégla. A vas- és vasáruk csoportja 32 ezer métermázsát tett ki s körülbelül egy harmadra esett vissza. Gépekből 29 ezer métermázsát vittünk ki, amelyből 6 ezer métermázsa volt a malomipari és 5 ezer mérmázsa a mezőgazdasági gép. Az idén megin­dult cukorkivitel 23 ezer métermázsás mennyiséggel szerepelt. A hulladék­félék mennyisége 50 ezer métermázsa. Újfajta kenyér. Érdekes találmány megvalósítására és kihasználására indított országos mozgalmat Szécsenyi Rezső gróf. A megemlítésre érdemes találmány egy magyar származású amerikai vegyész­mérnök Miskolczy József találmánya, mely olcsóbb, jobb kiszállításra is alkalmas kenyér gyári előállítását célozza. A jelenlegi sütési módszerek szerint 1 kg. búzalisztből 130 dkgr. kenyér lesz, mig az uj találmány 1 kg. liszt­ből 2 kg. elsőrangú kenyeret ad, mely jósága és olcsósága mellett hetekig állhat anélkül, hogy legkevésbbé megromlana. A találmány titka, hogy burgonya keményítő pépet kevernek viz helyett a kenyérbe, vagy tej helyett a kalácsba. E célból a burgonyát arra a célra fel­talált gép segítségével nyersen meg­hámozzák, folytonos kavarás mellett megőrlik, megfőzik s a pépet használ­ják kenyér, kalács és cukrászsütemé­nyek előállításához. Ez az eljárás nem azonos a kenyér burgonyával való pótlásával, mint a mérnök irja a héjjában főtt burgonya egyszerűen nem jó és e célra nem alkalmas. A burgonya héjjá ugyanis keserű alkolaidokat tartalmaz, melyek átmennek a vizbe s a burgonyába és kellemetlen izűvé teszik. A főtt burgo­nyának azután a tulajdonsága, hogy ha lehűl megsavanyodik, továbbá sütés közben vizet ereszt, a tésztát ellapositja s a kenyérben hamarosan nyálkásodást idéz elő. Ezzel szemben ezek a rossz tulajdonságok a kemé­nyítő pép használata mellet nem fordulnak elő. A feltalálónak az a célja, hogy az exportképessé tett kenyérrel a világ­piacokat ellássa, úgyszintén, a kenyér előállítására szolgáló gyári berende­zésekkel. A nagy városokban gyárakat szán­dékozik felállitatni, melyek a fogyasztó közönséget olcsó keményítő péppel, vagy készregyúrt tésztával látná el, mely uj gyurőgépekkel lesz előállítva, mely sok stelerizált és sűrített levegőt fog keverni a tésztába. A faluhelyeken a malmokhoz kisebb kenyérgyárat szándékozik csatolni, ahol 100 kg. búzáért 100 kg, fehér kenyeret adnának. A kenyerek sütése ujtalálmányu sütőkemencékben, fog történni, me­lyeknél a szegedi asszonyok kenyér­sütésü elve érvényesül, hogy mennél kevésbbé maceráljuk a tésztát és mennél túlfűtöttebb a sütőkemence (de csak az első tiz percben, mig a kenyér hirtelen felduzzad) annál szebb, jobb és magasabb lesz a kenyér. Több szabadalmazott gépe van azu­tán a mérnöknek külömböző élelmi­szerek praktikus előállítására s egy eljárása, mely szerint a burgonyát hosszú időn keresztül romlás nélkül ellehet tartani. A találmányok megvalósítására az első gyárat Szécsenyi gróf vasmegyei gyöngyösapáti uradalmában állítják fel. A gróf most tőke hozzájárulási felhivassal fordult a magyar társada­lomhoz, hogy ne kelljen külföldi tőkét igénybevennie. la, vasárnap délelőtt vi 9—^1 éráig a „Három Szerecsen" vendéglő kerthelyiségében székesfehérvári 4. honvéd gy.-e. teljes zenekara hangversenyez.

Next

/
Thumbnails
Contents