Esztergom és Vidéke, 1923
1923-01-21 / 6.szám
Esztergom váraegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18-20. szám Telefon: 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb- küldendők. A hivatalos rész szerkesztője FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint kétszer: csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak: egy évre. 600 K, félévre . 300 K. negyedévre 150 K, egy hóra . 50 K. Egyes szám ára: hétköznap 5 korona, vasárnap 8 korona. Kéziratot nem adunk vissza. Izgatások. (—K.—) Ugy Magyarország kormányzója mint a belügyminiszter nem egyszer rámutattak azon izgatásokra, amelyek a fennálló államrend, a keresztény világnézet s társadalom el len főleg a munkásság által lakott körzetekben a szociáldemokraták részéről országszerte folynak. Eme izgatások ellen akar végre megtorló büntető törvény lenni, a mostanában sokat emlegetett rendtörvény is. Ha visszagondolunk arra, hogy a Károlyi-féle népköztársaság és proletár-diktatúra mily dühös energiával, vésztörvényszéki lecsapásokkal, terrorista rendszerrel, börtönnel s kivégzésekkel némította el még a szisszenést is az akkori fenálló rend ellen — megértjük, hogy látva az izgatás szemérmetlen modorát, a kormány is az eddigi diplomatikus csendesités, intés s türelem helyett végre erélyesebb eszközökhöz nyúl a felforgató törekvések ellen. Nagyon itt van már ennek az ideje. Csaknem a 12-ik óra előtt vagyunk. Hisz ami 1918-ban történt, tekintélyes részben annak tudható be, hogy az összeomlás előtti kormányaink nem vették annak idején komolyan s energikusan a jó ideje megindult destruktiv sajtóirodalmi és politikai manővereket. Engedték azokat liberális ideológiával megnövekedni. Emiatt azután a legkritikusabb időkben elvesztette önbizalmát, lelkierejét, előrelátását, bátorságát az összeomlást megelőző kormány. Úgyszólván fejétvesztett lett a polgári front a legváltságosabb időben. Ha tehát a jelenlegi kormány tanult valamit az összeomlási kormány szomorú példájából s körül akarja bástyázni a nemzeti s állami rendet és a társadalom keresztény irányú fejlődését, — ezzel országmentő kötelességet teljesít. Szem előtt tartandó természetesen a rendtörvénynél, hogy az úgy legyen [szerkesztve, hogy ne visszafelé süljön el s ne legyen a keresztény politikai s társadalmi erőnyilvánulásoknak kerékkötője, mert akkor a régi mederbe esünk viszsza. Szóval csak oda üssön, ahová kell. Emlékezzünk, hogy a proletárdiktatúra alatt meg sem moccanhatott a keresztény nemzeti világnézet se a politikában, se a sajtóban. Tény, hogy valamint nem nézhetjük el .a részeg, vagy garázdálkodó ember rohamait, úgy az állam sem nézheti ölbetett kézzel, hogy mint aknázza alá a kormány s a társadalom békés türelmétől megittasodott osztályizgatás a normális állami fejlődést s jogbiztonságot. Ha ugy figyelemmel kisérjük Esztergom s vidékének helyi viszonyait, meg kell állapíttanunk, hogy Esztergom városa ma nagyon kritikus £ elég veszélynek kitett végvára a Csonka-Magyarországnak. Indokolja ezen megállapítást egyrészt jelenlegi határvárosi jellege, másrészt a szocialista-kommunista szervezetekkel telített bányatelepek közelsége. Mint határváros alig lehet mentes a szomszéd utódállam kémrendszerétől. Az említett szervezetek viszont nemcsak megmételyezik, de megrontják az odajáró munkáselemet nemzeti s keresztény szempontból; A szociáldemokrácia ugyanis elsősorban nem közgazdasági politikát űz, nem a munkáskérdés fő előtte, hanem világnézeti harcot hirdet s ebben a marxista tanok útmutatása szerint, első vonalban a vallás, főleg a katholicizmus ellen izgat, mert ennek erejétől fél. A munkanélküliséget tekintve, az igaz egyrészt szerencse a bányák közelsége, mert munkát adnak. De a szocialista-kommunista szervezetek izgatása másrészt fűti odajáró munkásfelebarátainkat, mely azután viszszahat azok családi, vallási s társadalmi szellemére. Ez az izgatás már nemzetrontás és országzüllesztés, ez ellen tehát a törvény védelme állami feladat s ezt követeljük is az állami életet irányító kormánytól. Amióta, úgy 2 éve a munkanélküli munkásaink a szocialista-kommunista szellemű bányamunkások munka s társadalmi közösségébe kerültek, nagyon sok munkásunkon meglátszik ennek nyoma. Kitűnt ez már a nem rég lezajlott képviselőválasztásoknál, amikor a munkáselemek vagy tartózkodtak a szavazástól, vagy a keresztény politikai jelölt ellen foglaltak politikai állást. Ekkor lépett nyíltabban fel a papság ellen való izgatás is. Ezóta hallatszott sürün, mint izgató eszköz, hogy a mostani nehéz állapotainknak a papság az oka, mert keresztény kormányunk van, melyet a papok sugalmaznak. Ez persze, még ha piszkos és gyáva vád is, kortesfogásnak bevált. Jól tudják ugyanis a szociáldemokrata izgatók, hogy a papra mindent lehet ráfogni, az állása miatt se lép fel tetlegesen, az tűr és szenved s így az izgatók a gyávaság köpenyegébe bújnak könnyedén s onnan lövöldöznek. Avval azután nem törődtek a rágalmi hadjáratban, hogy minden józan s a világháború körülményeivel s eredményeivel elemileg is ismerős ember tisztában van, hogy szomorú közállapotainknak oka a világháború elvesztése, az országok közgazdaságát tönkre tenni akaró trianoni béke, nemkülönben a szociáldemokrata uralom s a proletárdiktatúra voltak, amelyek területileg, erkölcsileg, politikailag s gazdaságilag alapvetők voltak országunk tönkretevésében s ezzel megindítói Magyarország mai állapotának. Tudvalevő nyers igazság az is, hogy a kormány ténykedéseiért se a papság, se senki más nem felelős, hanem maga a kormány és legfeljebb az őt támogató párt. Nem szabad feledni, hogy a szociáldemokrácia előtt minden püspöki város s igy Esztergom is, mint papi centrum, gyűlöletes, úgyszólván vörös posztó. Innen magyarázható, hogy az izgatásra első anyag előttük a papság. Ennek első tünete ujabb időkben, már 1 tavaly országszerte megindított s városunkban is propagandát űző baptista mozgalomban nyilvánult, mely rávetette magát, pénzt s havijáradékot osztogatva az az alsóbb szegényebb néposztályra Szentgyörgymezőn, Szenttamáson s részben a belvárosi külső részeken is. A lélekfogdosáshoz pénz agitációs célra ma csak szocialistakommunista forrásból jön s igy a baptista lélekfogdosás mögött, mint a'"belső viszonyokat ismerők tapasztalhatták is s a közvélemény is igazolja, tulajdonképen rejtett kommunista agitáció bujkált, mely játékkal s egyebekkel még a kis gyermekekre i& több helyt kivetette a hálót. Nem szórványos érv volt á baptista agitátoroknál annak hangoztatása is, hogy azért kell baptizmus, hogy a katholikus uralmat, mint ők mondták: papi uralmat letörjék az országban. Persze mig a havi gázsi járta, addig tartott a buzgóság is s az elvtársi szövetség is. A mételyezés azonban ennek utána is megmaradt s a célnak úgy is ez volt a fő. Az izgatásnak második tünete volt, hogy a kereszténysz ocialista építőm unkások szervezete működ ését, ha nem is_oszlatt a fel, de tavasz óta s zünetelteti . Helyébe mozgalomba lépett a szociáldemokrata munkások szervezkedése. Pedig a kommün után, mintegy a multak engeszteléséül, elég szép számban alakult meg újra, a Károlyi forradalom alatt feloszlott keresztényszocialista építőmunkások szervezete. A munkanélküliség miatt azonban többen vidékre, sokan a bányákba mentek dolgozni tavasszal^ A bányába járóktól a bányamunkások szociáldemokrata szervezete megköveteli, hogy szervezetükbe belépjenek. Igy sok munkásunk terror alatt, kényszerhelyzetbe került. Csendben már szervezkednek, gyülés eznek uira A vallásellenes izgatásnak harmadik tünete, a már megdolgozott, agyonagitált munkások viselkedésében is megnyilvánul. Ha ugy alkonyatkor jönnek a bányákból hazafelé s papiemberrel találkoznak, egyik-másik morog a papra vagy mint a vasvilla néz rá. Ha hivatalos dolga akad a pappal, el ég hánya-veti. nvers akár hány a viselkedésében, ahogyan fejébe verték az agitációs előadáson. Képzelhetni, hogy ilyen emberek hogyan hatnak családjukra, gyermekeikre, akik otthon hallják, hogy nem kell a tisztelendő urnák engedelmeskedni, az nem parancsol. Amint a műveltebb osztálynál megbotránkozással állapitható meg „Az Est" s más keresztény ellenes lapok újból való térhódítása, ugy terjed hasonlóképpen a munkásrétegeknél a bomlasztó s izgató JNéps^avaJ*. Rámutatva röviden eme tapasztalt jelenségekre, sietünk hangsúlyozni,hogy amíg a polgári társadalom nem tekinti maga ügyének a vallás elleni izgatás ellen állást foglalni, a multakból megtanulhatja, hogy a vallás után a polgári elem ellen való izga r a szociáldemokrata munká sok városunkban. Sőt a vasmunkások zsenge és szerény keresztényszocialista_szervezetét is megbontani igyekeznek. t ás köve tkezik be, ami részben, ha burkoltan," mo st is meg van már . Minden törvényes fellépés akkor lesz célhoz vezető, ha hatósági közegeink megértéssel az ügy érdeme iránt, energiával hajtják végre. A merev paragrafuskodással, a nehézkességgel, a helyi viszonyok tájékozatlanságával csak vérszemet kapnak a felforgató elemek. Addig dolgozzunk, mig nem késő. Az ébredő fascista munkának nagyon itt az ideje. Az „Esztergomi Közüzemi Bt." alakuló közgyűlése. Nehéz gondokkal küzdő városunk és polgárságának boldogabb jövőjéért dolgozni akaró nemes férfiaknak, u. m. Mátéfify Viktor, Kornhaber Samu és Jakus Jánosnak lapunk hasábjain annak idején megjelent azon lelkes felhívása, hogy városunk falai közt egy oly társaság alakuljon, mely az anyagi pusztulásnak gátat vetni és annak tettre kész polgárságát a munka templomába hivni alkalmas legyen, immár a legszebb reményekre jogosító eredménnyel járt, amennyiben e hó 16-án az Esztergom-vidéki Hitelbank helyiségeiben a társaság alaptőkéjének aláírói a legnagyobb érdeklődés közepette tartották meg az alakuló közgyűlést, melynek résztvevői részére az elhangzott beszédek és az alakulási iratok felolvasása mélységes megnyugvást és a jobb jövőben való hitet hozták meg. Az alakuló közgyűlést Málény
