Esztergom és Vidéke, 1923

1923-01-21 / 6.szám

Esztergom váraegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18-20. szám Telefon: 21., hova a lap szellemi részét illető köz­lemények, továbbá az előfizetési s hir­detési dijak stb- küldendők. A hivatalos rész szerkesztője FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint kétszer: csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak: egy évre. 600 K, félévre . 300 K. negyedévre 150 K, egy hóra . 50 K. Egyes szám ára: hétköznap 5 korona, vasárnap 8 korona. Kéziratot nem adunk vissza. Izgatások. (—K.—) Ugy Magyarország kor­mányzója mint a belügyminiszter nem egyszer rámutattak azon izgatásokra, amelyek a fennálló államrend, a ke­resztény világnézet s társadalom el len főleg a munkásság által lakott körzetekben a szociáldemokraták ré­széről országszerte folynak. Eme izgatások ellen akar végre meg­torló büntető törvény lenni, a mos­tanában sokat emlegetett rendtörvény is. Ha visszagondolunk arra, hogy a Károlyi-féle népköztársaság és pro­letár-diktatúra mily dühös energiával, vésztörvényszéki lecsapásokkal, ter­rorista rendszerrel, börtönnel s ki­végzésekkel némította el még a szisszenést is az akkori fenálló rend ellen — megértjük, hogy látva az izgatás szemérmetlen modorát, a kor­mány is az eddigi diplomatikus csen­desités, intés s türelem helyett végre erélyesebb eszközökhöz nyúl a fel­forgató törekvések ellen. Nagyon itt van már ennek az ideje. Csaknem a 12-ik óra előtt vagyunk. Hisz ami 1918-ban történt, tekintélyes részben annak tudható be, hogy az össze­omlás előtti kormányaink nem vet­ték annak idején komolyan s ener­gikusan a jó ideje megindult des­truktiv sajtóirodalmi és politikai ma­nővereket. Engedték azokat liberális ideológiával megnövekedni. Emiatt azután a legkritikusabb időkben el­vesztette önbizalmát, lelkierejét, elő­relátását, bátorságát az összeomlást megelőző kormány. Úgyszólván fe­jétvesztett lett a polgári front a leg­váltságosabb időben. Ha tehát a je­lenlegi kormány tanult valamit az összeomlási kormány szomorú pél­dájából s körül akarja bástyázni a nemzeti s állami rendet és a társada­lom keresztény irányú fejlődését, — ezzel országmentő kötelességet telje­sít. Szem előtt tartandó természete­sen a rendtörvénynél, hogy az úgy legyen [szerkesztve, hogy ne vissza­felé süljön el s ne legyen a ke­resztény politikai s társadalmi erő­nyilvánulásoknak kerékkötője, mert akkor a régi mederbe esünk visz­sza. Szóval csak oda üssön, ahová kell. Emlékezzünk, hogy a proletár­diktatúra alatt meg sem moccanha­tott a keresztény nemzeti világnézet se a politikában, se a sajtóban. Tény, hogy valamint nem nézhetjük el .a részeg, vagy garázdálkodó ember ro­hamait, úgy az állam sem nézheti ölbetett kézzel, hogy mint aknázza alá a kormány s a társadalom bé­kés türelmétől megittasodott osztály­izgatás a normális állami fejlődést s jogbiztonságot. Ha ugy figyelemmel kisérjük Esz­tergom s vidékének helyi viszonyait, meg kell állapíttanunk, hogy Esz­tergom városa ma nagyon kritikus £ elég veszélynek kitett végvára a Csonka-Magyarországnak. Indokolja ezen megállapítást egyrészt jelenlegi határvárosi jellege, másrészt a szo­cialista-kommunista szervezetekkel te­lített bányatelepek közelsége. Mint határváros alig lehet mentes a szom­széd utódállam kémrendszerétől. Az említett szervezetek viszont nemcsak megmételyezik, de megrontják az odajáró munkáselemet nemzeti s ke­resztény szempontból; A szociálde­mokrácia ugyanis elsősorban nem közgazdasági politikát űz, nem a munkáskérdés fő előtte, hanem vi­lágnézeti harcot hirdet s ebben a marxista tanok útmutatása szerint, első vonalban a vallás, főleg a katholicizmus ellen izgat, mert en­nek erejétől fél. A munkanélkü­liséget tekintve, az igaz egyrészt szerencse a bányák közelsége, mert munkát adnak. De a szo­cialista-kommunista szervezetek iz­gatása másrészt fűti odajáró mun­kásfelebarátainkat, mely azután visz­szahat azok családi, vallási s tár­sadalmi szellemére. Ez az izgatás már nemzetrontás és országzüllesz­tés, ez ellen tehát a törvény védel­me állami feladat s ezt követeljük is az állami életet irányító kormánytól. Amióta, úgy 2 éve a munkanél­küli munkásaink a szocialista-kom­munista szellemű bányamunkások munka s társadalmi közösségébe ke­rültek, nagyon sok munkásunkon meglátszik ennek nyoma. Kitűnt ez már a nem rég lezajlott képviselővá­lasztásoknál, amikor a munkásele­mek vagy tartózkodtak a szavazás­tól, vagy a keresztény politikai je­lölt ellen foglaltak politikai állást. Ekkor lépett nyíltabban fel a papság ellen való izgatás is. Ezóta hallatszott sürün, mint izgató eszköz, hogy a mostani nehéz állapotainknak a pap­ság az oka, mert keresztény kormá­nyunk van, melyet a papok sugal­maznak. Ez persze, még ha piszkos és gyáva vád is, kortesfogásnak be­vált. Jól tudják ugyanis a szociálde­mokrata izgatók, hogy a papra min­dent lehet ráfogni, az állása miatt se lép fel tetlegesen, az tűr és szenved s így az izgatók a gyávaság köpe­nyegébe bújnak könnyedén s on­nan lövöldöznek. Avval azután nem törődtek a rágalmi hadjáratban, hogy minden józan s a világháború kö­rülményeivel s eredményeivel elemi­leg is ismerős ember tisztában van, hogy szomorú közállapotainknak oka a világháború elvesztése, az orszá­gok közgazdaságát tönkre tenni akaró trianoni béke, nemkülönben a szo­ciáldemokrata uralom s a proletár­diktatúra voltak, amelyek területileg, erkölcsileg, politikailag s gazdasági­lag alapvetők voltak országunk tönk­retevésében s ezzel megindítói Ma­gyarország mai állapotának. Tudva­levő nyers igazság az is, hogy a kormány ténykedéseiért se a pap­ság, se senki más nem felelős, ha­nem maga a kormány és legfeljebb az őt támogató párt. Nem szabad feledni, hogy a szo­ciáldemokrácia előtt minden püspöki város s igy Esztergom is, mint papi centrum, gyűlöletes, úgyszólván vö­rös posztó. Innen magyarázható, hogy az izgatásra első anyag előttük a papság. Ennek első tünete ujabb időkben, már 1 tavaly országszerte megindított s városunkban is propa­gandát űző baptista mozgalomban nyilvánult, mely rávetette magát, pénzt s havijáradékot osztogatva az az alsóbb szegényebb néposztályra Szentgyörgymezőn, Szenttamáson s részben a belvárosi külső részeken is. A lélekfogdosáshoz pénz agitá­ciós célra ma csak szocialista­kommunista forrásból jön s igy a baptista lélekfogdosás mögött, mint a'"belső viszonyokat ismerők tapasz­talhatták is s a közvélemény is iga­zolja, tulajdonképen rejtett kommu­nista agitáció bujkált, mely játék­kal s egyebekkel még a kis gyer­mekekre i& több helyt kivetette a hálót. Nem szórványos érv volt á baptista agitátoroknál annak han­goztatása is, hogy azért kell bap­tizmus, hogy a katholikus uralmat, mint ők mondták: papi uralmat le­törjék az országban. Persze mig a havi gázsi járta, addig tartott a buzgóság is s az elvtársi szövetség is. A mételyezés azonban ennek utána is megmaradt s a célnak úgy is ez volt a fő. Az izgatásnak második tünete volt, hogy a kereszténysz ocialista építő­m unkások szervezete működ ését, ha nem is_oszlatt a fel, de tavasz óta s zünetelteti . Helyébe mozgalomba lépett a szociáldemokrata munkások szervezkedése. Pedig a kommün után, mintegy a multak engeszteléséül, elég szép számban alakult meg újra, a Károlyi forradalom alatt feloszlott keresztényszocialista építőmunkások szervezete. A munkanélküliség miatt azonban többen vidékre, sokan a bányákba mentek dolgozni tavasszal^ A bányába járóktól a bányamunká­sok szociáldemokrata szervezete meg­követeli, hogy szervezetükbe belépje­nek. Igy sok munkásunk terror alatt, kényszerhelyzetbe került. Csendben már szervezkednek, gyülés eznek uira A vallásellenes izgatásnak harma­dik tünete, a már megdolgozott, agyonagitált munkások viselkedésé­ben is megnyilvánul. Ha ugy alko­nyatkor jönnek a bányákból hazafelé s papiemberrel találkoznak, egyik-má­sik morog a papra vagy mint a vas­villa néz rá. Ha hivatalos dolga akad a pappal, el ég hánya-veti. nvers akár hány a viselkedésében, ahogyan fejébe verték az agitációs előadáson. Képzelhetni, hogy ilyen emberek hogyan hatnak családjukra, gyerme­keikre, akik otthon hallják, hogy nem kell a tisztelendő urnák engedelmes­kedni, az nem parancsol. Amint a műveltebb osztálynál megbotránko­zással állapitható meg „Az Est" s más keresztény ellenes lapok újból való térhódítása, ugy terjed hasonló­képpen a munkásrétegeknél a bom­lasztó s izgató JNéps^avaJ*. Rámutatva röviden eme tapasztalt jelenségekre, sietünk hangsúlyozni,­hogy amíg a polgári társadalom nem tekinti maga ügyének a vallás elleni izgatás ellen állást foglalni, a mul­takból megtanulhatja, hogy a vallás után a polgári elem ellen való izga r a szociáldemokrata munká sok váro­sunkban. Sőt a vasmunkások zsenge és szerény keresztényszocialista_szer­vezetét is megbontani igyekeznek. t ás köve tkezik be, ami részben, ha burkoltan," mo st is meg van már . Minden törvényes fellépés akkor lesz célhoz vezető, ha hatósági közegeink megértéssel az ügy érdeme iránt, energiával hajtják végre. A merev paragrafuskodással, a nehézkességgel, a helyi viszonyok tájékozatlanságával csak vérszemet kapnak a felforgató elemek. Addig dolgozzunk, mig nem késő. Az ébredő fascista mun­kának nagyon itt az ideje. Az „Esztergomi Közüzemi Bt." alakuló közgyűlése. Nehéz gondokkal küzdő városunk és polgárságának boldogabb jövőjéért dolgozni akaró nemes férfiaknak, u. m. Mátéfify Viktor, Kornhaber Samu és Jakus Jánosnak lapunk hasáb­jain annak idején megjelent azon lel­kes felhívása, hogy városunk falai közt egy oly társaság alakuljon, mely az anyagi pusztulásnak gátat vetni és annak tettre kész polgárságát a munka templomába hivni alkalmas legyen, immár a legszebb reményekre jogo­sító eredménnyel járt, amennyiben e hó 16-án az Esztergom-vidéki Hitel­bank helyiségeiben a társaság alap­tőkéjének aláírói a legnagyobb érdek­lődés közepette tartották meg az ala­kuló közgyűlést, melynek résztvevői részére az elhangzott beszédek és az alakulási iratok felolvasása mélységes megnyugvást és a jobb jövőben való hitet hozták meg. Az alakuló közgyűlést Málény

Next

/
Thumbnails
Contents