Esztergom és Vidéke, 1923

1923-05-24 / 40.szám

XLV. évfolyam 40. szám. KOrOSZtóny ffiflgySF SfljtŐ. Csütörtök, 1923. május 24. Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18-20. szám Telefon: 21., hova a lap szellemi részét illető köz­lemények, továbbá az előfizetési s hir­detési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője : Főmunkatárs • FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR Megjelenik hetenkint kétszer: csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak: egy évre . 1800 K, félévre . 900 K. negyedévre 450 K, egy hóra. 150 K. Egyes szám ára: hétköznap 15 korona, vasárnap 20 kor Kéziratot nem adunk vissza. Harc a földreform­novella ellen. Az utolsó politikai esztendők leg­súlyosabb problémája tudvalevően a földbirtok reform kérdése volt. A reform törvénye olyan lassan készült és végre­hajtása olyan nehezen került a meg­valósulás stádiumába, hogy legfőbb ideje volt a kérdésnek józan, de az időktől megkövetelt formában való megoldása. Ezt akarja elérni a földmivelésügyi miniszter uj földreformnovellája, mely­nek alapgondolata a falunak, a kis­gazda társadalomnak a kiemelése ma­gára hagyott helyzetéből és a földhöz juttatása mindazoknak, akik azt a háborúban kiérdemelték vagy akik azt mint a nemzet fajmagyar rétege, a maguk részére joggal követelnénk. E tekintetben a jiovella termesze tesen védelmére keí a nagybirtokkal szemben a kisembernek és épen ezért indult meg az Omge részéről a szerinte tulradikális reform ellen a harc. És itt is azt tapasztaljuk, amit már annyiszor tapasztaltunk. Mert ahogy például a tőzsde és a bankok megrendszabályozása érdeké­ben a nagytőke és a szélsőbaldoldali sajtó, mely máskor mindig demokrati­kusnak kürtölte magát, összefogott, most ugyanez a sajtó, mely pár éve bizonyos birtokok kivételével minden nagybirtok ellen küzdött, most össze­fog az időket, ugy látszik megérteni nem tudó nagybirtok egy részével és megindította a harcot a keresztény demokrácia elvén felépülő novella ellen. Most nem térünk ki azokra az ar­gumentumokra, amiket a nagybirtok illetve gróf Somsich akár a többter­melés akár más jelszóval a földreform ellen felhoz. Ha azokban igazság van, akkor úgyis figyelembe fogják venni az illetékesek. Egyet azonban le kell szögeznünk. Azt, hogy a földreform kérdésének helyes, józanul radikális megoldása történelmi szükségszerűség volt min­den idők, minden háborúja után. A történelem folyamán mindig a föld volt az, amivel a vérrel adózó falut kár­pótolták, ez a kárpótlás azonban nem lehetett csak mulatóban való megol­dás, hanem igen is egy széles alapo­kon nyugvó sokakat kárpótlásban részesitő, bőkezű kiegyenlítés annál inkább, mert hisz azáltal a nemzet maga erősbödött a megelégedett leg­fajmagyarabb rétegében. Ezért nem szabad megakadályozni azt, hogy a földreform ne az idők által megkövetelt alakjában jusson megoldásra. Egy minden arra érdemes igényt kielégítő földreform történelmi szük szerűség és ha azt rosszul vagy csak félig oldják meg, annak később fog a nemzetre káros következménye lenni. I HIKEK I Pápai kitüntetések. Dr. Csernoch János biboros-hercegprimás előter­jesztésére őszentsége XI. Pius pápa a Szent István Társulat 75 éves ju­bileuma alkalmából Erdősi Károlyt, a társulat vezérigazgatóját és Turi Bélát, a társulat alelnökét pápai pre­látusi cimmel tüntette ki. Nagylelkű adomány a szegény gyermekeknek. Dr. Meszlényi Zol­tán pápai kamarás, hercegprimási tit­kár a „Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédű Műve" című egyesü létnek 50,000 koronát adományozott abból az alkalomból, hogy széles­körű elfoglaltsága miatt a nevezett egyesület titkári állásától kénytelen volt megválni. Halálozás. Boronkai Boronkay Ákos ny. m. kir. tábornok, a hadi­ékitményes Ferenc József-rend tiszti kereszt stb. tulajdonosa, f. hó 20-án életének 62-ik és boldog házasságá­nak 22-ik évében hirtelen elhunyt. Temetése f. hó 22-én kedden dél­után volt az esztergomi Honvéd és Közrendészeli Gyógyfürdő-kórház ra­vatalozó helyiségéből nagy katonai pompával a belvárosi temetőbe. Hymen. Schvarcz Lajos helybeli jónevü bútorkereskedő kedves leányát Bözsikét eljegyezte Frank Gyula, a selypi uradalom intézője. (Minden külön értesítés helyett.) — Schechter Oszkár Wien, eljegyezte Biró Erzsit. (Minden külön értesítés helyett.) Uj alapitó-tagok. Ruef Ede m. kir. honvéd százados, Binzberger Gyula, Paudler János, Csolán Antal 1000—1000 koronával, dr. Bányász Jenő 500 koronával a helybeli Tu­rista Egyesületbe alapitó tagokul be­léptek. Ezen új alapitó tagok a bu dapesti turisták egyik legtekintélye sebb csoportjának, a Csütörtöki Asz­taltársaságnak tagjai, mely asztaltár saság mindig a legnagyobb jóindu­lattal van az esztergomi osztály iránt s -amelyhez régi szoros baráti köte­lékek is fűzik. Turista vándorgyűlés Eszter­gomban. Mint már megírtuk, a Ma­gyar Turista Egyesület f. hó 27-én, vasárnap délelőtt tartja országos ván­dorgyűlését városunkban, a Kultur Mozgó helyiségében. A vándorgyű­lésre nemcsak a fővárosi, hanem a vidéki turista csoportok is nagy szám­ban jelentkeztek. A helyi turista osz­tály ifju rendező gárdája nagyban készülődik, hogy a vándorgyűlést minél ünnepélyesebbé, vendégeink nek itt tartózkodását pedig kelle messe tegyék. A vándorgyűlés dél előtt 11 órakor kezdődik, melynek programmja a következő: 1. Buch ner—Pap-Váry : Hiszekegy. Énekli az Esztergomi Turista Dalárda. 2. Meg­nyitó beszéd. Mondja dr. Cholnoky Jenő egyetemi tanár, a MTE elnöke. 3. Szavalat. 4. Lányi Ernő: A mi nótánk. Énekli az Esztergomi Tu rista Dalárda. 5. Előadás a pilisi he­gyekről vetített képekkel. Tartja Be­key Imre Gábor miniszteri osztály tanácsos, a MTE alelnöke. 6. Záró beszéd. Mondja dr. Antóny Béla pol­gármester. 7. Ammer: Nem, nem, soha 1 Énekli az Esztergomi Turista Dalárda. A rendezőség felkéri a vá ros közönségét, a vándorgyűlés si­kerét minél nagyobb számban való megjelenésével előmozdítani szíves­kedjék. Belépődíj nincs. Felkéri egy­úttal ezúton is helyi tanintézetek és társadalmi egyesületek vezetőit, hogy a gyűlésen részt venni szíves­kedjenek. Vármegyei közgyűlés. Eszter­gom vármegye törvényhatósági bizott­sága május 26-án délelőtt 10 órakor a vármegye székházában tavaszi köz­gyűlést tart. Zeneegyleti Üzenet. Értesítjük a Zeneegyleti működő tagokat, hogy a próbákat továbbra is a Legényegylet­ben tartjuk és pedig: szerda este 9 órakor a zenekar részére, csütörtök délután 5 órakor a nőikar részére. Zeneegylet igazgatósága. Turista Egyesület közgyűlése. A MTE Esztergomi Osztálya f. hó 26 án, szombaton este 8 órakor tartja rendes évi közgyűlését a Magyar Ki­rály szálloda nagytermében, melyre a tagokat ezúton hivja meg az el­nökség. Szomorú kép. Minden iránt neme­sen érdeklődő kir. tanfelügyelő a leg­utóbbi közigazgatási bizottsági ülésen Pilismaróton szerzett tapasztalatairól következő jelentést tette: „Pilismaró­ton a ref. iskolában megdöbbentett az alsó osztályok elnéptelenedése, melynek nem egyedül a háborús esztendők születési terméketlensége, hanem az egyke átkos mételye és veszedelme is az oka, mely ott a jó magyar református nép körében van különösen elterjedve s mely már a kath. népséget is kezdi inficiálni. E szomorú jelenségre ezúttal kérem alispán ur és a főorvos urnák figyel­mét, mert amint értesültem, ott gya­koriak az elvetélésekből eredt ver­mérgezések okozta elhalálozások, tehát valószínű, hogy lelketlen angyalcsiná­lók bűnös manipulációja is közreját­szik e nemzeti szerencsétlenség és csapás előidézésében. Bodnár György kir. tanfélügyelő." Bizony ez elszomo­rító dolog és megérdemli, hogy a hatósági orvos és az elöljáróság éberebb figyelmet tanúsítsanak ezen ügyben. Féláru vasúti jegy az arató munkásoknak. A földmivelés- és kereskedelemügyi miniszter a mező­gazdasági munkások vasúti kedvez­ményéről tárgyalt és megállapodtak, hogy az aratási és csépié sí munká­soknak, amennyiben azok csoportosan és pedig legalább 12-en együtt utaz­nak munkahelyükre, az oda és vissza­utazásra az államvasutak féláru jegyet adnak ki. Ez a kedvezmény jun. 15-től szept. 15 ig marad érvényben. A kávéházakban és vendég­lőkben nem szabad énekelni. A belügyminiszter rendeletet adott ki, amely szerint tilos azokban a helyi­ségekben, ahol fogyasztási célokra italokat, ételeket vagy kávéházi cik­keket szolgálnak fel, bármilynemű tánc, vagy ehhez hasonló mutatvá­nyok előadása, még akkor is, ha ezekben a fogyasztó közönség venne részt. Ezekben a helyiségekben csak abban az esetben tarthatók előadá­sok, ha a helyiség a fogyasztókö­zönségtől elkülönítve, szinpadszerű­leg van e célra berendezve. A ren­delet korlátozza az étel- és italárak meghatározását is. A rendőrhatósá­goknak ugyanis kötelességük ellen­őrizni, hogy az étel- és ital árjegy­zékek megfelelnek-e a forgalmi árak­nak. Amennyiben visszaélést tapasz­talnak, nyomban kötelességük intéz­kedni az italmérési engedély, illetve az iparengedély megvonása iránt. Ki tartozik a lakást rendbe­hozni? Többször előfordul, hogy a háziúr és a lakó a lakások rendben tartásán összekoccannak. A lakók azt mondják: nem az én házam; a házigazda azt mondja: nem én lakom benne; a lakbérből pedig nem futja a csináltatás költsége. Minthogy egy pár ilyen kérdésben már többen for­dultak szerkesztősegünkhöz, azoknak a következőket válaszolhatjuk: A leg­újabb lakásrendelet 56. §-a azt irja elő, hogy a bérlő semmiféle követeléssel nem élhet a házigazdájával szemben arra nézve, hogy a bérelt lakást kényelmi szempontból is lakhatóvá tegye, kivéve azokat az eseteket, amikor az épület állagában (csatorna és vizmü elromlása) történnek hibák, de ezt is csak akkor, ha mindezek a bérlő hibáján kivül fordulnak elő. E paragrafus tehát az épület állagán kivül a lakások rendbehozását a bér­lőkre hárítja. A buza-valuta kezd tért hódí­tani. Már hallottunk magánvállalatról, mely legkevesebb 2, legfeljebb 5 q búzát ad havonta tisztviselői fizetésül. Nagyon sok más téren — iskolai

Next

/
Thumbnails
Contents