Esztergom és Vidéke, 1923

1923-05-13 / 37.szám

Esztergom váraegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18-20. szám Telefon: 21 hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb- küldendők. A hivatalos rész szerkesztője FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: ViTÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint kétszer: csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak: egy évre . 1800 K, félévre . 900 K. negyedévre 450 K, egy hóra. 150 K. Egyes szám ára: hétköznap 15 korona, vasárnap 20 kor. Kéziratot nem adunk vissza. Tisztelegjünk a nemzeti zászló előtt! A Magyar Nemzeti Szövetség igazgatósága a legutóbb tartott ülésében elhatározta, hogy általános társadalmi mozgalmat indít aziránt, hogy a magyar nemzeti zászló előtt minden honpolgár külsőleg fejezze ki tiszteletadását. Szükség van erre, mert dacára annak, hogy a Társadalmi Egyesületek Szövetsége már közel két év előtt felszólította a magyar közönséget a nemzeti zászló előtt való tisztelgésre, még mindig fennáll az a szégyenletes állapot, hogy nálunk a közönség akkor, amikor egyegy katonai csapat által vitt nemzeti lobogóval találkozik, oly egykedvűen, közönyösen megy el mellette, mintha a magyar államnak és a nemzeti egységnek ezt a megszentelt jelvényét' észre sem venné, mintha semmi köze sem volna hozzá. Németországban és Olaszországban a katonai csapatok előtt vitt zászló láttára az utca forgalma egy percre megáll, minden arc a zászló felé fordul, a férfiak kalapjukat levéve tisztelegnek. A francia nép hangosan tüntet és kalapját levéve éljenez, mikor nemzeti zászlóval találkozik. Angliában ősi hagyományok alapján a nemzeti zászlót ugyanaz a tisztelet illeti meg, mint az egyházi körmenetben vitt oltári szentséget. Nálunk azt a megkülönböztetett tiszteletadást, amely a nemzeti zászlót megilleti, előbbi közjogi viszonyaink homályosították el, illetve érvényesülni, szokássá válni nem engedték. A régebbi katonai szolgálati szabályzat, — amely csakis az egyenruhát viselő katonai személyekre volt kötelező — csakis a hadsereg zászlója előtt tette kötelezővé a tisztelgést. Ez a zászló azonban nem volt a magyar zászló. — Utóbb az a tisztelgés kijárt ugyan a honvédzászlónak is, de a polgári közönség abban is katonai zászlót látott és már meggyökeresedett benne az a felfogás, hogy a katonai zászló előtt csak a katonai személyek tartoznak tisztelegni. Annak, hógy a nemzeti lobogó előtti tiszteletadás általánossá, minden honpolgárt kötelező szokássá váljék, útjában állottak azok az irányzatok, amelyek vagy az osztrák centralizmus vagy a nemzetköziség érdekében törekedtek a magyar nemzeti öntudatot elhomályosítani. Azóta a helyzet lényegesen változott. Osztrák centralizmus nincs és nem lehet többé. A nemzetköziség hóbortjából keserves tanulságok alapján már ki kellett gyógyulniuk azoknak is, akiket ez az eszmekör legjobban elbolondított, de ma már Európa minden országában a nemzeti eszmének ujjúit erővel való feltámadását és uralomrajutását látjuk. A helyzet megváltozásából nekünk is le kell vonnunk a következtetést, a tanulságokból tanulnunk kell, meg kell hódolnunk az előtt a nemzeti eszme előtt, amely a tapasztalatok szerint az egyetlen erkölcsi erő, a mely egy nép nemzeti életét, fönnmaradását, a bukása után föltámadását biztosithatja. Hadseregünk ma már nem idegen test az állam testében s ha nem is néphadsereg, de magyar és nemzeti. A hadsereg lobogója ma a magyar állam jelvénye, amely államnak mindnyájan alkotó részei vagyunk. Ez a lobogó kifejezője a nemzeti eszmének, amely minden polgárt kell, hogy áthasson és egy nagy nemzettestté forrasszon Össze. Ennek a lobogónak méltán kijár tehát a legnagyobb tiszteletadás minden magyar ember részéről, aki hazafias öntudattal igaz magyarnak érzi és vallja magát. Felhívunk tehát minden magyar férfit és nőt, hogy bárhol találkoznak egy magyar katonacsapattal

r amely nemzeti lobogó alatt vonul, tiszteletadásuk jeléül álljanak meg, forduljanak arccal a lobogó felé s a férfiak vegyék le kalapjukat. Felhívunk mindenkit arra is, hogy ha látnak a járókelők között olyanokai, akik elmulasztanák ezt a tisz telgést, azokat figyelmeztessék arra, hogy ez hazafias kötelesség. Az oroszországi állapotok. Mint valami mesebeli rém ül a régen nagy, hatBlmas Orosz-birodalom kincses mezőin a szovjet. A szocializmusból fakadt ugyanis jólét, de csak a népbiztosok miegyebeknek. A kommunista gazdálkodás közepette százezerszámra vesztek és vesznek éhen és napról napra-növekedik a becsapott szipolyozott orosz nép millióinak az elkeseredése. A szovjet csillaga hanyatlásának híreit szigorú cenzúrával igyekszik elszigetelni a világtól, ezért nem igen hallani mostanában Oroszországról. Épen ezért általános érdeklődésre tarthat számo.. az alábbi amerikai forrásból eredő tudósítás, mely világot vet az orosz állapotokra. Az utolsó négy hónap alatt nem igen történt nagy esemény Oroszországban, kivéve a két főpap bünpörét, akik közül az egyiket ki is végez ték. Az orosz kormány ma a nagy kérdések olyan rettenetes tömegével küzd, hogy azokat sohasem lesz képes megoldani. A kommunista rendszert már nagy részben kénytelenek voltak föladni s most ott állanak a régi kapitalista rendszer és az elhagyott kommunista rendszer között, nem tudva, hogy merre is forduljanak. A kormány hivatalos adatai is beismerik, hogy az egész rengeteg országban alig van fémillió tulajdonképpeni kommunista, pedig az ország lakosságának száma 126 millió. Ez a kis sereg uralja az orosz főldmivélő nép millióit, akik azonban nemcsak nem barátai, hanem ellenségei a kommunista rendszernek. Vezetőik pedig nem tartoznak sem az ipari munkásság, sem a földmivelők közé. A moszkvai véres húsvéti lázadást a legújabb adatok szerint az idézte elő, hogy a békésen ünneplő népet a vörös katonaság kicsúfolta és szertartásaikból botrányos gúnyt űzött. Az igy támadt zűrzavarban a katonaság nekiment az ünneplő seregnek, azzal az eredménnyel, hogy három vörös katona holtan maradt a küzdelem színhelyén. A lakosság száma a moszkvai központi statisztikai hivatal beismerése szerint napról-napra fogy. Egyes helyeken 50, sőt több százalékkal is csökkent. A lakosság csökkenésének oka a nagyarányú halálozás és a születések ijesztő csökkenése. Vannak városok, hol egy hónap leforgása alatt nem született egyetlen gyermek sem. Sorokin egyetemi tanár statisztikai adatai szerint Oroszország, melynek lakossága a háború előtt 176 millió volt, a világháború kezdete óta a következő embertömegeket veszítette el: 3 millió a világháborúnak esett áldozatul, 19 millió a „vértelen forradalomnak és 30 millió az éhségnek és különböző járványoknak. 372—1923. szám. Hirdetmény Esztergom vm. közigazgatási bizottsága közhírré teszi, hogy a budapest-esztergom. füzitői h. é. vasút kenyérmező-füzitői vonalának 1923. sz. szelvényénél való kiágazással a dunaparti rakodóig tervezett vontatóvágány céljaira szükséges és Nyergesujfatu határában fekvő 986/2, 987/2, 1923—1025, 5286—5287 hrsz. Zöldterületek és tartozékaira a kisajátítási eljárást am. kir. kereskedelemügyi miniszter ur 63397/1923. V. sz. leiratával elrendelte s hogy ennek folytán az 1881. XLI. tc. 31 — 42. §§-aiban körülirt eljárásra kiküldött bizottság, a tárgyalást f. 1923. évi máj US hó 30. napján d. e. 10 órakor fogja Nyergesújfalu község házánál megkezdeni amelyre az érdekeltek ez uton is meghivatnak azzal a figyelmeztetéssel, hogy a bizottság a kisajátítási terv felett akkor is érdemileg határoz, ha az érdekeltek közül senki sem jelen meg. A kisajátítási terv és összeírás Nyergesújfalu községházánál a tárgyalást megelőző 15 napon megtekinthetők. Esztergom vm. közigazgatási bizottsága. Esztergom, 1923. május hó. Főispán hivatalosan távol: Palkovics s. k. alispán h. elnök. 51.100—1923. X. A. szám. Hirdetmény az aranka elleni védekezés és annak kötetelező irtására. Az „aranka" nevű élősdi növény a lóherében és lucernában évenként igen sok kárt tesz, azokat fejlődésükben gátolja, sőt teljesen kipusztítja. Az aranka magját a széláradás és állatok is elhurcolhatják a szomszédos arankamentes herésbe s a trágyával is bekerülhet a tiszta magvakkal bevetett és jól gondozott táblába. Nem elég tehát, ha csak a szorgalmas és a gondos gazda vet tiszta magvakat és irtja a netán mégis mutatkozó arankafoltokat, ennek a munkáját tönkre teheti a hanyag és gondatlan gazda mulasztása. Ezért a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. XII. tc. 51. §-a elrendeli, hogy minden birtokos köteles a birtoka egész területén az arankát megjelenése után azonnal alkalmas módon kiirtani. Felhivatnak ennélfogva a lóherét vagy lucernát termelő gazdák, hogy lóheréiket és lucernáikat időnként többször minél gondosabban vizsgálják át. Ha táblájukban arankát találnak az arankas foltokat meg kell karóval jelölni és azok nyúlványain tul még egy lépésnyire le kell kaszálni, vagy sarlózni a területet s a lekaszált vagy lesarlózott lóherét, vagy lucernát zsákba szedve a földről el kell távolítani, ügyelve arra, nehogy a zsákból csak egy szál is szét hulljon. A lekaszált folt helyét felkapálva, vagy felásva a még ottlevő növényi részeket legalább 30 cm. mélyen a föld alá kell temetni. Ha még nem ment magba az aranka, akkor a lekaszált lóhere, vagy lucerna takarmánynak felhasználható, ellenkező esetben azt el kell égetni. Á táblát később ismét át kell vizsgálni s ha újra mutatkoznék, az arankairtást meg kell ismételni Az általános irtást az első kaszálás elolt legkésőbb június 15-ig kell végezni. Ha valamely lóherés vagy lucernásban — különösen tarlóherében — igen sok arankafolt volna, az ilyen herést vagy lucernást ki kell szántani s ugyanoda hét-nyolc éven veiül herefélét vetni nem szabad. Aki az irtást elmulasztja az idézett tc. 95. §. k. pontjában ütköző kihágást követ el és a kiszabandó büntetésen felül az irtást elmulasztó költségére a hatóság fogja ujabb figyelmeztetést mellőzve elvégeztetni. A gazdák vetési célra csak olyan lóhere és lucernamagvakat használjanak, melyek feltétlenül arankamentesek. Legcélszerűbb, ha a gazda maga termeli a vetőmagot, vagy ha csak olyan magot vásárolt mely államilag ólomzárolt zsákokban kerül forgalomba. A vetőmag megvizsgáltatása és annak arankameatesitésére nézve részletes útbaigazítás elnyerése végett bárki a M. Kir. Vetőmagvizsgáló Állomáshoz (Budapest, II. Kitaibel Pál-utca 2.) fordulhat. Budapest, 1923. évi április hó 20. M. Kir. Földmivelésügyi Miniszter.