Esztergom és Vidéke, 1923

1923-05-03 / 34.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18-20. szám Telefon: 21., hova a lap szellemi részét illető kőz­lemények, továbbá az előfizetési s hir­detési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője : Főmunkatárs : FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint kétszer: csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak: egy évre . 1800 K, félévre . 900 K. negyedévre 450 K, egy hóra . 150 K. Egye* szám ára: hétköznap 15 korona, vasárnap 20 kor. Kéziratot nem adunk vissza. A hús ára a félezer lóerős motor által vont repülő­gép biztonságával emelkedik szinte óráról-órára magasabbra s mi, néhai jó Feichtinger bácsi által szegény hús­fresszereknek nevezett kába bálvány­imádók, a fatalizmus tompa megadá­sával áldozzuk magunkat, pénzün­ket a nagy Molochnak, a húsevés divatjának. Pedig okosabban tennők, ha e divat pusztán elfogultságból származó hó­bortjáról lemondva, követnők legalább részben a nagyvagyonu s mégis szeré­nyen élő, de csodálatosan munkabíró s egészséges trappista s karthausi bará­tok józan életrendjét, kik kizárólag növényi, vizben vagy olajban főtt zöldségfélékkel s kenyérrel táplálkoz­nak, húst soha nem esznek, sőt még a tej és a tojás is hiányzik ételrend­jükből. Pedig nincsen munkás, ki többet dolgoznék mint ők s nincs koldus, ki szerényebben élne szt. Brúnó és Hugó követőinél. A mai táplálkozási rendszernek az az óriási hibája van, hogy mig vér­sókban nagyon szegény, addig fehér­jékben igen gazdag. Az állati fehér­jét, — melynek túlságig vitt fogyasz­tása, mint később rátérek, legtöbb súlyos, anyagcserezavarokból szár­mazó betegségünk legfőbb oka, — az állatok s halak húsa, a növényi fehérjét a liszt, a száraz hüvelyesek, a rizs, köles, dió, mák, gesztenye stb., a vérsókat pedig az összes zöldségnemüek, gumós és gyökér­főzelékek, retek, ugorka, tök stb. szolgáltatják. Aki az egészségtannal csak kissé is foglalkozik, az tudja, hogy az úgy­nevezett Liebig-féle fehérjeelmélet tel­jes csődöt mondott, mert mig régeb­ben 130 grammra tették a normális életviszonyok között élő ember napi fehérjeszükségletét, addig a legutóbbi évtizedek laboratóriumi tapasztalatai beigazolták, hogy 40 gramm is majd­nem sok arra, hogy az ember egész­séges maradjon s ezt a mennyiséget sokkal előnyösebb a növényi, mint állati fehérjék utján juttatni szerveze­tünkbe. A fehérje kétségtelenül szük­séges valami, de nincs szükség fölös­leges fehérjére, mert a fehérjének alapeleme a legényben (nitrogénben) dús ammóniák, melynek nagy hajlan­dósága van a bomlási termékek elő­állítására. A fehérje ugyanis a szer­vezet által alkatrészeire bontatván fel, alkatrészeire bomlik az ammóniák is és fejlődik belőle a hugysav, kén-, szén- és foszforsav, melyek, ha nö­vényi nátronokkal, vérsókkal hatásai­kat nem ellensúlyozzuk, megtámadják s elpusztítják a testnek sejtszövetét, különösen az idegsejteket s okozói a reumatikus bajoknak. Mindezeknek ellensúlyozása, lekö­tője a szervezetben a többi vérsókon kivül főképen a nátron, mint alj. Leg­fontosabb tehát, hogy a circa 32 grm. tápláló vérsónkat naponkint megkap­juk a gyümölcs-, zöldség-, gumós- és gyökérnemüekkel, a zöld hüvelyesek­kel s a jó tejjel való napon kinti he­lyes táplálkozás által, mert a többi tápalkatrészeket: zsiradékot, cukrot és fehérjét egyéb tápszereinkben felta­lálhatjuk, csupán arra legyen gondunk, hogy fölösleges állati fehérje bevitelé­vel emésztési zavarokat, gyomorégést, puffadásokat, erjedő felböfögéseket ne okozzunk szervezetünknek. Kétségtelen, hogy szokásos táplál­kozásunkban legveszedelmesebb az állati fehérjének rendszeres, — mond­juk igy: divatos, — fogyasztása. Ne­ves orvostudósok statisztikáiból olvas­suk, hogy a rákos megbetegedések s a vakbélgyulladás ott dühöngenek legjobban, hol legnagyobb az állati hús fogyasztása: Amerikában, Angliá­ban és Észak-Németországban. Küm­mel hamburgi orvostanár irja, hogy a bukaresti kórházban 234 vakbélgyul­ladásos beteg közül csak egy volt vegetáriánus, a többi rendszeres hús­evő, mig a majdnem kizárólag növény­koszton élő román köznépnél 22 ezer megbetegedésre csupán egy vakbél­gyulladás esik. Még veszedelmesebb a füstölt kalbászfélék fogyasztása, mert ezek­ben csak valamennyire is hiányos füstölés foiytán fejlődni szokott méreg az allantiázist, vagyis a legtöbb eset­ben halálosan végződő hús-, vagy kalbászmérgezést szokta okozni. Ugyancsak veszedelmes tüneteket idézhet elő főleg ideges, vérszegény embereknél s gyermekeknél a nem egészen friss tojás élvezete is, de en­nek részletesebb magyarázatába itt helyszűke miatt nem bocsátkozhatom. Nem kell hát kétségbjresjiüjik_a hús^ rának~ne^ tse ges T g asko dásán, hanem — pláne most a nyár köze­ledtérT— megk ell bará tkoznunk a növényi féhérjélT: lisztes ételek, gyökérnövényeííTretekfélék fogyasztá sával s akkor könnyen negligálhatjuk az állati fehérjéket szolgáltató hús­és halféléket, melyek mellőzése egy­ben megóv bennünket a karlsbadi kúra kellemetlenségeitől is. Stolpert Kelemen orvosi iró 1778­ban irt művében olvasom: „Mennyire kívánatos volna, hogy a gyógyszeré­szek az ő veresdrágakő-poraikat helyi­ségeikbői w kisepernék és ezen árkánu­mok helyett fehér, fonott kosárkák­I ban , idény szerinti gyümölcsöket J raknának ki és ily módon gyógy­szertáraiknak legalább fele részét 'gyümölcsvásárrá alakítanák át." Okuljunk szt. Rémig tanácsán, ki ezt mondotta Klodvignak megtérése­kor: „Hajtsd meg fejedet s imádd, amit elégettél s égesd el, amit imádtál ..." Égessük el a húsételek recept­jeit s áldjuk, imádjuk a rügy­fakasztó, növényfejlesztő, gyümölcs­termelő nyári napsugarat. Kérelem előfizetőinkhez! Az elmúlt havi előfizetési nyugtákat lap kihordóink kézhez kapták s igy kér­jük kedves előfizetőinket, hogy nyug­táikat kiváltani szíveskedjenek, mert a késedelmes kiváltások a mai nagy árhullámzások miatt kiadóhivatalun­kat érzékenyen érinti. József kir. herceg és fenséges neje hétfőn meglátogatta Csernoch János bibornok hercegprímást. A lá­togatás néhány óráig tartott. Halálozás. Páli Sándor ref. lelkész neje szül. lászlófalvi Velits Mária 47 éves korában f. hó 1-én elhunyt. Temetése csütörtökön d. u. 2 órakor lesz a gyászházhói (ref. parochia) a királyvárosi temetőbe. A vaskapui Mária szoborra Lő­rinczy Kálmán 13,000 kor. n. é. ha­dikölcsönköívényt adományozott a Turista Egyesületnek. Kinevezések a megyénél. Dr. Huszár Aladár főispán Szőllősy Bé­lánét és Pózna Józsefet vármegyei irodasegédtisztekké nevezte ki. Adományok .a Turista Dalár­dának. Ifj. Jalkóczy István iparbanki könyvelő 2000 koronával a dalárda alapító tagjai sorába lépett. A folyó kiadásokra. pedig B. L. 4000 kor., Meizler János, Erdélyi Béla 1000 — 1000 kor. és F. K. 500 koronát ado­mányoztak. Állandó választmányi ülés a vármegyénél. A vármegyei állandó választmány ma, csütörtök délelőtt 10 órakor ülést tart a vármegyehá­zán. Vaskapui Mária szobrot az idő viszontagsága bizony alaposan meg I rongálta. A minden nemesért lelke­sedő turisták kedden lehozatták a j szobrot és újrafestetik, hogy ismét J díszére váljék nemcsak a Vaskapu, j hanem a varosnak is. J Tisztújító közgyűlés, hivatalos értesülős szerint, amennyiben va­lami rendkívüli akadály nem merül fel, e hó 11-éh tartatik meg. • - Az uj dosányárak. Április 29-től kezdve a következő dohányárak ér­vényesek: Dohányok: Legfinomabb török 2500, finom török 1440, finom hercegovina 880, középfinom török 600, kiváló finom magyar 540, legfinomabb magyar pipadohány 400, finom magyar 300, középfinom ma­gyar 280, hazai pipadohány 220 kor. 100 gr.-kint, legfinomabb magyar szivarkadohany 100, magyar pipado­hány 40 kor. 25 gr.-kint. Szivarok: Regalitas 120, Trabucos 100, Brita­nica 100, Miliares 90, Deüeias 80, Cuba Portorico 70, Portorico 50, Cigarillos 35, Panonia 12, Vegyes külföldi 35 kor. drb.-kint. Szivarkák : Nilus 40, Stambul 35, Memphis 30, Mirjam 16, Király 16, Hölgy 14, Hercegovina 12, Symphonia 11, Duna 7, Dráma 7, Magyar 6 kor. drb.-kint. A Tanult Férfiak Mária Kong­regációja f. évi május ho 4. napján, pénteken d. u. */*7 órakor tartja rendes gyűlését a főgimn. fizikai ter­mében. Szives megjelenést kér a Vezetőség. A buzatermékek legmagasabb ára. A kormány rendeletet adott ki, amely módosítja a korábbi rendeletek­ben megállapított hatósági lisztárakat. A rendelet a közfogyasztás céljaira szánt búzából, rozsból és kétszeresből előállított hatósági lisztért a közvetlen fogyasztást szolgáló forgalmon kivül követelhető legnagyobb árakat május 1-től kezdve métermázsánként a következőképen állapítja meg : búza­dara és finom tésztaliszt 16.000, főző­liszt 12.000, buzakenyérliszt, egysé­ges rozsliszt, valamint ezeknek a liszteknek bármilyen keveréke 6000 korona. A csehek csökkentették a kül­földi kereskedők vízum-diját. Üz­leti ügyekben Magyarországból, Ju­goszláviából, Bulgáriából és Ausztriá­ból Csehországba utazó kereskedők részére a láttamozási dijakat felére szállította le a cseh kormány. A selyemgubó beváltásának uj árai. A m. kir. orsz. selyemtenyész­tési felügyelőség közii, hogy a búza­árnak folytonos emelkedése folytán a selyemgubó beváltási árát kgr-ként I. oszt. 1200 K, II. oszt. 750 K, III. oszt. 30 K-ban állapította meg, sha a buza ára tovább is emelkedni fog, ugy június 1-én a beváltási árakat ismételten emelni fogják. Drágább lett a táviratürlap. A távirati Űrlapok árát 5 koronára, a szelvényes űrlapok (hitelezett vagy telefonon feladott táviratoknál) árát 10 koronára emelték fel. Törvényjavaslat a rokkantak és hadigondozottak ellátásáról. A népjóléti miniszter törvényjavaslatot terjeszt a nemzetgyűlés elé, amely teljesen uj alapon foglalkozik a rok­kantak és hadigondozottak ellátásá­nak kérdésével. Ennek a javaslatnak letárgyalásával törvény fogja szabá­Ara 15 korona.

Next

/
Thumbnails
Contents