Esztergom és Vidéke, 1923

1923-04-29 / 33.szám

XLV. évfolyam 33 szám, KörOSAtéfly VL\Hg$&V 38JW. Vasárnap, 1923. április 29. Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18-20. szám Telefon: 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb- küldendők. A hivatalos rész szerkesztője : Főmunkatárs: FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint kétszer: csütörtökön és vasárnap. Előfizetési arak: egy évre . 1800 K, félévre . 900 K. negyedévre 450 K, egy hóra . 150 K. Egyes szám éra: hétköznap 15 korona, vasárnap 20 kor. ' Kéziratot nem adunk vissza. Cseh impertinencia. A népek nagy társadalmában a cseh náció sohasem örvendett valami túlságos szimpátiának. De nem is csoda, mert kellemetlen faji sajátságai, vele született kiállhatatlan modora nagyon is próbára teszik a vele érintkezni kénytelen nemzetek türelmét. De amire most vetemedett éppen azzal a nemzettel szemben, melynek az ő kapzsi mohósága annyi meg nem érdemelt fájdalmat okozott, az már túlmegy azokon a határokon, melyeket nemcsak a magyar nép, de a művelt nemzetek összesége sem vághat szó nélkül zsebre. Minden különösebb ok nélkül, a diplomáciai udvariasság legelemibb követelményeit fölrúgva, máról-holnapra elzárni a határokat, ártatlan magyar embereket huszonnégy órán belül kilökni saját portájukról, az ő hivatalos orgánumaik által láttamozott útleveleket semmibe véve, magyar utasokat a vonatról leráncigálni, barakokba terelni, éjjel-nappal bezárva tartani és azután a határon áttoloncolni, ez az eljárás még akkor is arcuicsapása a művelt népek közt fennálló nemzetközi jognak, ha erre súlyos okuk van. De betörni magyar földre, életét és vérét venni néhány derék magyar bakának és azután még magas lóról handabandázni, erre a viselkedésre csak egy megbélyegző szavunk van, hogy ez: cseh-tempól Hogy az a magyar földre való betörés a csehek részéről is áldozatot követelt, az csak természetes. Csak nem gondolja ez a „hore-ruki" népség, hogy a magyar katona elhagyja őrhelyét és nem üt vissza, ha megtámadják, Fontos ebben a dologban az, hogy az incidens a cseh határőrök betolakodása okozta. És még nekik áll följebb 1 A magyar kormány, mely már annyiszor tanújelét adta békés hajlandóságának, ezúttal az egész magyar nemzet lelkéből cselekednék, ha oda kiáltaná a zsebrákoknak: eddig és ne tovább! A magyar béketűrésnek is van határa. Karjainkat lefogni, mindenünkből kifosztani és azután még az arcunkba is ütni, ez több annál amit eltűrhetünk. r. t. Az n] lakásrendelet magyarázata. A népjóléti minisztérium rendeletet bocsátott ki, amely tisztázni fogja a felmerülő vitás eseteket. Az érdekeltekkel közli a népjóléti miniszter, hogy 1. Ha a háztulajdonos csak a rendes béremeléssel akar élni és ha a bérlőnek a harmincszoros, negyvenszeres, illetőleg ötvenszeres bér kiszámítása ellen van kifogása, a bérlő tartozik a birósághoz fordulni. 2. A lakásrendelet megengedi, hogy a háztulajdonos, ha bérlője szembetűnően kedvező vagyoni helyzetben van, kivételes béremeléssel élhessen. Ez alapon a bért a harmincszoros, negyvenszeres, ötvenszeres összegnek kétszeresére emelheti fel. Ha a bérlő abban a véleményben van, hogy az ő vagyoni viszonyaival szemben ilyen kivételes béremelésnek helye nincsen, csak arra van kötelezve, hogy erről a háztulajdonost írásban értesítse. A birósághoz azonban nem a bérlő, hanem a bérbeadó háztulajdonos tartozik fordulni. 3. Sok esetben azért, mert a bérlő a vele közölt s a rendeletben megszabott mértékben túlmenő béremelést nem akarta elfogadni, a háztulajdonos a lakást felmondta. Az ez okból történő felmondást nem engedi meg a lakásrendelet. 4. Iparosokkal és kereskedőkkel szemben az üzlethelyiség bére a megengedett bér kétszereséig még kivételesen sem emelhető. Ha e tekintet ben vita támad a felek között, nem a bérlő, hanem a háztulajdonos tartozik a birósághoz fordulni. Hivatalos rész. m 6480—1922. ai 81—1923. kgy. szám. Tárgy: A vm. alispánja bemutatja a m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter ur mult év október hó 14-én keit 132243 III. b. számú körrendelete alapján az Esztergom vármegyei iskolán kívüli népművelési bizottság ügyviteli, szervezési és ellenőrzési költségeiről, továbbá a törvényhatóság területén folyó népművelési munka támogatására fordítandó összegek részben való fedezéséről alkotott szabályrendelet tervez tet. Véghatározat: Esztergom vm. közönsége a bemutatott szabályrendelet tervezetet vármegyei szabályrendelet gyanánt elfogadja s azt az 1901. évi XX. tc. 33. §-a szerint számított felebbezési határidő leteltével kormányhatósági megerősítés végett a m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter úrhoz felterjeszteni rendeli Mely véghatározat az elfogadott szabályrendelet kapcsán a Vm. Hiv. Lapban közzéteendő azzal, hogy ellene a meg nem elégedd félnek joga van a megjelenés napjától számított 8 napot követő 15 nap alatt közvetlenül a vm. alispánjánál benyújtandó s a m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter úrhoz cimzendő felebbezéssel élni. Kelt Esztergomban, a vm. törvényhatósági bizottságának 1923. évi február hó 27. napján tartott rendes közgyűlésében. Kiadta: Zsiga s. k. vm. aljegyző. ad. 6548—1922. ai. 23—1923. kgy. sz. Tárgy: A vm. alispánja bejelenti hogy az esztergomi középiskolák által karácsonyi ajándékképen szétosztandó jó könyvekre a vm. rendelkezési alapból 800 koronát kiutalt. Határozat: Esztergom vm. törvényhatósági bizottsága a^ vm. alispánjának fenti intézkedését helyeslőleg tudomásul veszi s a helybeli középiskolák részére 800 koronának vm. a rendelkezési alapból történt kiutalásához utólagosan hozzájárul. Mely határozatát a törvényhatósági bizott* ság a vm. alispánjával és a számvevőségi kirendeltséggel Írásban közölni, egyben mint közérdekűt a Vm. Hiv. Lapban a törvényszerű felebbezési jogra való figyelmeztetéssel meghirdetni, jogerő után pedig kormány hatósági jóváhagyásra felterjeszteni rendeli. Kelt Esztergomban, a vármegye törvényhatósági bizottságának 1923. évi február hó 27-én tartott rendes közgyűlésében. Kiadta ; Reviczky s. k. vm. II. főjegyző. ad. 1023 ai. 136 kgy. 1923. szám. Tárgy:. Esztergom vm. alispánja bejelenti, hogy a Kormányzó Ur Őfőméltósága esztergomi látogatása alkalmával rendelt 2 drb. virágcsokor ára fejében a vm. rendelkezési alap réprezentiv költség cimü rovata terhére 2000 koronát utalt ki előlegkép. Véghatározat. Esztergom vm. törvényhatósági bizottsága fenti bejelentést jóváhagyólag tudomásul veszi s jelen véghatározatot jogerőre emelkedés után hason célból a m. kir. belügyminiszter úrhoz felterjeszteni rendeli. Mely véghatározet a Vm. Hiv. Lapban közzéteendő azzal, hogy ellene a megjelenés napjától számított 8-ik napot követő 15 nap alatt a m. kir. belügyminiszter úrhoz cimzendő s a vm. alispánjánál benyújtandó felebbezésnek van helye. Kelt Esztergomban, a vármegye törvényhatósági bizottságának 1923. évi február hó 27-én megtartott közgyűlésében. Kiadta: Zsiga s. k. vm. aljegyző. 1668-1923. szám. Tárgy: Nóvák EmU nyomozása. Körözvény. Esztergomi járás községi elöljáróságainak és csendőrőrsének. A szobi járás főszolgabirájának 1385/923. sz. átirata szerint Nóvák Károlyné zebegényi lakosnak Emil nevü 12 éves fia f. hó 12-én délelőtt hazulról eltávozott eltűnt. Személyleírása : haja szőke, termete arányos növésben, szeme kék, arca kerek. Eltűnésekor egy barna kabát, szürke katonaposztóból készült nadrág, fűzős cipő ás fekete kalap volt rajta. Nevezett nyomozását elrendelem és feltalálás esetén közvetlenül a szobi járás főszolgabirájának teendő jelentés. Esztergom, 1923. április 20. Maros s. k. tb. főszolgabíró. MOZAIK. Irja: Lynkeus, ló reggelt, itt a tej I Igy köszöntött be valamikor a tejesasszony olcsó és jó tejével reggelenkint. Ma? A vevő megy elérte és a köszönés után örül, ha 160 koronákért kaphat. De nem akarom a mind szélesebb nyomorúságot még ezzel sem teregetni, lesz még egyszer jobb világ is. Érdekes hir jött nemrégiben. Szenzációs, de igaz. Nem kell a tejhez tehén. (És ez ma költői téma.) Egy Schmelkorn nevű német vegyészmérnök sok éves kísérletezése után egy oly gépet konstruált, mi a kerődzést és rágást mechanikailag \elvégzi és képes szénából és fűből tejet előállítani. A jelenleg működő gép még csak husz „tehénerőre" működik, de egy három milliárd márkával alakult részvénytársaság hatalmas „tejgyár" telepén már több ezer „ tehénerős * gép lép üzembe. A gépbe elől betömik a szénát, belül a test hőmérsékletével vegyi eljárással kiválasztódik a tej hátul kicsurog. Ráadásul a gépezettel kapcsolatosan az igy előállított tejből, mely a természetessel egyénié minőségű, tejszint, tejfölt, túrót és vajat is állítanak elő. Beköszönt tehát a tehenek és a millimárik alkonya az oly fényes és dicső pályafutás után. Eljön az idő „majd" mikor újra köszöntenek reggelente :a régi üdvözléssel, de hasztalan, mert a másik tej olcsóbbságával versenyezni majd nem tudnak. A közelmultat bátran lehet a fölfedezések korának mondani. Naprólnapra új találmánnyal lepődik meg az emberiség. Fantaszták rég megálmodott „őrültségei" valókká lesznek sorban. Maholnap egy Homunkulusi kísérlet sikere sem lepne már meg. Millen idők 1 Hitte valaki valaha, hogy repülünk. És a közelmúltban azt, hogy 100 embert befogadó 3200 lóerejű motorokkal hajtott repülőgép egyútban 4500 km-t 34 óra alatt megtesz. Elektromos hullámokkal több ezer kilométerre megy drót nélkül az élőszó, az elektromosság süketeket tesz hallókká stb. És még számos világcsoda. Ezek mellett talán eltörpülhet a fentebbi találmány, ám jelentősége nem kisebb. Ha igy haladunk, nem kell a tojáshoz tyúk, a zsírhoz sertés, stb. Addig is a legsürgősebb találmány lenne, hogy ne kelljen h

ozzájuk pénz, vagy legalábbis ne annyi, mint ma Ára 20 korona.