Esztergom és Vidéke, 1923

1923-04-22 / 31.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-utca 18-20. szám Telefon: 21.» hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb- küldendők. A hivatalos rész szerkesztője : Főmunkatárs: FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint kétszer: csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak 600 K. 100 K. egy évre . 1200 K, félévre negyedévre 300 K, egy hóra Egyes szám ára:. hétköznap 10 korona, vasárnap 15 kor Kéziratot nem adunk viasza. „Emigránsok". Egy Pozsonyban megjelenő magyar újság került kezünkbe, mely állítólag 900.000 cseh korona évi szubvenciót élvez az államtól. A lapnak főszerkesztőjén kivül egy egész csomó szerkesztőtársa van, akik a magyarság legnagyobb szégyenére magyaroknak vallják magukat. A lovagias magyar ember sohasem avatkozik bele a más magánügyeibe. Igy tett a magyar nemzet is mindenkor. Abszolúte semmi közünk sincs ahhoz, hogy a prágai kormány melyik lapot hogyan szubvencionál. Miattunk akár az ablakon dobálhatja ki a pénzét, vagy el is égetheti, az nekünk mindegy. Azt sem bánjuk, sőt titokban örülünk neki, hogy kommunista lazítással telitett lapot táplál pénzzel, mert annál hamarább és biztosabban omlik össze Massaryk ur mesterségesen felépített állama. Ahhoz azonban már van közünk, hogy talán Csonka-Magyarországból is bizonyos körökből táplált és cseh állami pénzzel támogatott lap hazugságok rothadt nyálát köpködi szemünk közé. Ahhoz is van közünk, hogy a külföld ilyen lapok után indulva alkot magának véleményt felőlünk. Hogy mit ir felőlünk Klapka István szerkesztésében megjelent „Népújság" röviden vázoljuk. F. évi április 8-án megjelent számában több helyen foglalkozik Horthy Miklós Kormányzó Ur őfőméltóságával, akit ugy állit be: „Szegeden hónapokon át éjjel-nappal korcsmázott ... A Horhy legényeknek nem volt pénzük, de Horhy uramnak se, ezért összefogtak egy csomó pénzesembert, kiraboltak egypár módosabb házat.. ." Majd más helyen Somogyi Béla meggyilkolásáról iremigy: — „A kormányzó fővezér ur bizalmas rendeletben utasította tisztjeit, hogy Somogyit tegyék el láb alól." Héjjas és valami Stambergernéről valóságos rémregényt ir és „ez a Héjjas most Magyarország főatyaistene" a Népújság szerint. — „Aki Csehszlovákiát móresre akarja tanítani" főcím alatt következő alcímekkel: — „Achim András, a csabai parasztkirály gyilkosa erkölcsről és politikai becsületről prédikál." „Hét lövés: Százezer alföldi paraszt komor gyászt ölt. Statárium 1 Nemesek, urak, huszártisztek vagyunk, golyót küldtünk egy lázadó paraszt hasába I Visszaemlékezések Áchimról, választási képek a régi Magyarországból — és végül — Madarat tolláról: Horthyt barátjairól" mutatja be régi Magyarországot és Horthyt a világnak. Ilyen magyar embereink vannak Ausztriában és a megszállott terüleken, akik „ emigránsok"-nak nevezik magukat és akik kézzel-lábbal tiltakoznak a megszállott területek visszacsatolása ellen. Szomorú, nagyon szomorú és lealázó a magyar nemzetgyűlésre, hogy képviselői között akadnak többen, akik ezeket az „emigránsok"-at általános amnesztiával haza akarják, illetve kívánják hozni. Kívánhatják, de magyar nép soha nem fog ezekkel az urakkal egyetérteni. A magyar népnek elég volt a kommünbői, a lazításból. Ha az illető nemzetgyűlési (?) képviselőknek nem volt elég, menjenek Oroszországba, ott akár fürödhetnek a szovjettben. Némát Buzaérték — Buzahitel. A régen pangó betétüzlet a mezőgazdasági hitel kérdése fordulóponthoz jutott. A Magyar-Olasz Banké az érdem, hogy kezdeményezésével lehetővé teszi, hogy a válságbajutott magyar hitelek ismét egészségesebb mederbe terelődjenek. Aki ezentúl védekezni óhajt pénze elértéktelenedése ellen, nem kénytelen veszélyes spekulációkba bocsátkozni, hanem pénzét beviszi a bankba, ahol a buza árának emelkedésével arányban szaporodik és a kamatot is buzaértékben fizetik. A gazdáknak viszont, akik hitelt óhajtanak igénybe venni, az igy befolyt pénz a banknál termelési célokra rendelkezésére áll. Érdekesnek tartottuk, hogy a gazdatársadalom néhány vezető egyéniségének véleményét kikérjük e nagyszabású reformakció ügyében. Igy mindenekelőtt nagyatádi Szabó István földmivelésügyi miniszterhez fordultunk, akihez a buzabetét és buzahitel kérdésében kérdést intéztünk, véleményét az alábbiakban foglalta össze munkatársunk előtt: A mezőgazdasági hitel nagyfontosságú kérdése az utolsó napokban erősen foglalkoztatja a kormányt és a politikai köröket is. Ügy látszik, a német minta után az eddig ettől elzárkózó magyar bankok is érzik azt, hogy ezen a téren kell valamit tenniök. A folytonosan ingadozó korona értéke helyett a búzát venni értékmérő alapul, bizonyára nem rosz gondolat és biztos, hogy ilyen irá nyú berendezkedéseknek jövője is lehet, természetesen akkor, ha ez a megoldási forma valóban a közgazdaság szolgálatában áll. Ebben az esetben könnyén általánosítható is és hogy jövője van, az mutatja, hogy mezőgazdasági körökben a haszonbéri összegeket már huzamo mosabb idő óta buza, vagy általában gabonaértékben állapítják meg, sőt legutóbb a vallásalapítványi birtokokra -hirdetett pályázatnál is kizárólag gabonaértékben tettek ajánlatokat s a bérbeadás is ezek alapján fog megtörténni. Mayer János a következőket mondotta : A buzabetétek és buzakölcsönök bevezetéséről szóló terveket részleteiben nem ismerem. Az elv azonban, melynek alapján kiindulnak, hogy a folyton ingadozó pénz értékét ingadozásnak kevésbé kitett értékkel helyettesítsék, mindenesetre csak helyeslést érdemel. Ezzel biztos értékmérő alapra lehet helyezni a pénzforgalmat, mely ekként nem hozhat sem az emelkedésnél, sem a sülyedésnél káros veszedelmeket, melynek átkait a magyar gazdasági élet és a termelés annyiszor megsínylette a legutolsó időben. Amennyiben ez a módszere a kölcsönnek és betéteknek általánossá válnék, bizonnyára igen kedvező mértékben hozzájárulna a gazdasági élet reorganizációjához és ebben az irányban mutatkozó szükséges munka' megindításához. A mezőgazdaság különösen érzi az eddigi hitelviszonyok nyomasztó voltát és pedig a kis és nagybirtok egyegyformán. Ha különösen a nép körében sikerül ezt megérthetővé és népszerűvé tenni, akkor egy nagy problémával lehet kevesebb. A pénzügyi élet javulását várja egyébként a buzavaluta meghonosítása révén a magyar gazdatársadalom is, amelynek egyik vezetője, Buday Barna gazdasági főtanácsos, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület h. igazgatója a következőkép nyilatkozott: A mai tökéletesen abszurd pénzügyi és gazdasági helyzetben elismerésre méltó igyekezetnek kell tartani, hogy a Magyar Olasz Bank olyan valutátszilárditó tetvezeltel áll elő, melynek végrehajtása mindenekelőtt sok egyéni bátorságot hagy kezdeményezőiről feltételezni. A gazdatársadalom körében ez a fáradozást rokonszenvesen figyelik. A gazdák nagy része már régebb időtől fogva megakadt hitel dolgában. Igen sok gazda abban a helyzetben van, hogy a legszükségesebb termelőeszköz beszerzésére sem rendelkezhetik kellő tőkével, vágy hitellel. Közgazdasági hiányt van tehát hivatva pótolni ez a vállalkozás, mely az állandó értékre szóló kötvények forgalombahozatalán kivül a gazdatársadalom hitelszükségletének praktikus és elfogadható kielégítését tűzte ki célul maga elé. Szijj Bálint nemzetgyűlési képviselő, az egységespárt elnöke, a Mezőgazdasági Kamarák Országos Központjának alelnöke igy nyilatkozott; A tervet minden körülmények között nagyon helyesnek tartom. Bár régen hasonló alapra helyezkedtek volna a hitel és kölcsönügyek, valamint a betétek elintézésénél, akkor nem ment volna tönkre annyi derék magyar a rossz pénzügyi viszonyok bekövetkezése óta. Hiszen *eddig a valuta ingadozása miatt, akiknek pénze volt és más vállalatba befektetni nem tudta, mint a kisgazdák legnagyobb részével történt, hamarosan tönkrement. Épp ugy tönkrementek azok, akik a folyton változó értékű koronában voltak kénytelenek a szükséges kölcsönöket igénybevenni. A buza értéke sokkal komolyabb és biztosabb alap és éppen a kisgazdák előtt határozottabb bizalmat élvez, ugy hogy a terv megfelelő kivitele esetén hamar általános népszerűségre tehet szert. Nézetem szerint rövidesen minden vonatkozásban át is kell térni erre az alapra, mert tovább éppen a legutolsó napok tanulsága szerint nem tehetjük ki magunkat sem tőkéink biztosításánál, sem hiteligényünk kielégítésénél a korona folytonos ingadozásának. A tervet a magam részéről annyira helyesnek találom, hogy magam is ekként fogom elhelyezni, — ha lesz. m Hivatalos rész. m 5720—1922. ai. 80—1923. kgy. szám. Tárgy: A szarvasmarha, sertés és juhtenyésztésről szóló 2036 ai. 169 kgy. 1904. sz. Esztergom vármegyei szabályrendelet módosítása. Véghatározat. Minthogy a fenthivatkozott szabályrendelet 6. §-ában jelzett dsjak a vizsgálat alkalmával felmerülő költségeket a pénz elértéktelenedése folytán nem fedezik, Esztergom vm. törvényhatósági bizottsága a vizsgálati dijak felemelését határozza el s ennek folytán a 6. §. első bekezdése helyébe a következő szöveget fogadja el a m. kir. belügyminiszter ur jóváhagyásától feltételezetten. 6. f. A fölmerült költségek fedezésére minden megvizsgált, vagy vizsgálat alá tartozó bika után 300 K, kan vagy kos után 150 K szedetik a községtől, illetve az egyes tulajdonosoktól. Ezen dijakat a járási főszolgabíró szedi be s az esztergomi m. kir. állampénztárba fizeti s ennek megtörténtét a vm. alispánjához beterjesztett állampénztári nyugtával igazolja. Mely véghatározat a Vm. Hiv. Lapban közzéteendő azzal, hogy ellene a megjelenés napját követő 8-ik naptól számított 15 napon belül a vm. alispánjánál benyújtandó és a m. kir. belügyminiszter úrhoz intézendő felebbezéssel lehet élni. Kelt Esztergomban, a vármegye törvényhatósági bizottságának 1923. évi február hó 27-én tartott rendes közgyűléséből. Kiadta: Zsiga s. k. vm. aljegyző.