Esztergom és Vidéke, 1922

1922 / 45. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1922 április 16. melési kereskedelme és beköszöntött a nyomor. Az aranyakat összegyűjtött Ame­rika segíthetne Európán, de nem teszi, mert annak nagy része úgy tönkre van téve, hogy a kölcsön visszafize­tésének lehetősége is ki van zárva. A másik rész, amely fél a legyőzői­tektől, minden pénzét újabb hadi­anyagokra költi, ami nem produktiv befektetés és igy kölcsönadásra sem alkalmas objektum. Konferenciákat kell tehát összehívni, vagyis magya­rul mondva azt izeni a hatalmas Amerika: — amit főztetek, egyétek meg és előbb csináljatok magatok között rendet, majd akkor számíthat­tok segítségre. Itt, a rendcsinálásban van bökkenő. Franciaország nemcsak a legyőzött Németország ellen fegyverkezik, ha­nem Anglia felé is sandít. Ezek kö­zött éles válaszvonalat képez a Kelet szupremaciája. Olaszországnak min­den percben készen kell lennie a franciák által uszított Jugoszlávia ug­rására. Románia Beszarábiával állandó hadviseletét örökölt Oroszországtól. Csehország olyan nép konglomedá- tumot kapott, melyhez az ő 3 mil­liónyi és prepotens kötőanyaga kevés. Ezt csinálták a nagy diplomaták és még valamit. Európában oly lehetet­len helyzetet teremtettek, hogy annak nagy részében alkalmassá tették a talajt egy nagy veszedelemnek : — a társadalmi forradalmaknak. Hiába minden konferencia addig, mig meg nem változtatják alapjában Európa békeszerződését. Sm . . . ic Hivatalos rész. Esztergom vármegye alispánjától. 1375—1922. szám. Tárgy: A vm. „Háztartási alap“ 1921. évi számadása. Hirdetmény. A számvevőségi kirendeltség által összeállított és az állandó választmány által elfogadott számadás folyó évi április hó 18-tól május hó 3-ig a vár­megyei főjegyző hivatalos helyiségé­ben közszemlére tétetik és bárki által betekinthető. Esztergom, 1922. április 11. Palkovich s. k. alispán. Esztergom vármegye törvényhatósági bizottságától. 171 ai. 9 kgy. 1922. szám. Tárgy: A vármegye alispánjának előterjesztése az 1922. évi vm. pót­adó megajánlása tárgyában. Végbatározat: A törvényhatóság bizottsága az 1883. évi XV. te. 1912. L1X. illetve az 1916. évi XXXIX. te. alapján az állandó választmány véleményének elfogadásával 1922. évre a tiszti nyugdíjalapra 4 °/o, a rendelkezési és hadijótékonysági alapra 1 — 1 °/o, székházépitési alapra 1 °/o, összesen 7 % vármegyei pótadónak kivetését és beszedését 18 szavazattal 0 szava­zat ellenében engedélyezi és pedig igennel szavaztak az állandó választ mány véleménye mellett: dr. Antony Béla, Bleszl Ferenc, Draxler Alajos, Eggenhoffer Érnő, dr. Fehér Gyula, Hollósy Mór, dr. Hulényi Győző, dr. Huszár Gyula, dr. Lépőid Antal, Palkovics László, Reviczky Elemér, dr. Reviczky Gábor, Schmidt Sándor, Tóth János, Trexler Antal, dr. Vécsei Kálmán, dr. Zwillinger Ferenc és dr. Zsiga János. Felhatalmazza egyúttal a vármegye alispánját, hogy ezen pótadók kivetése és beszedése iránt saját hatáskörében intézkedjék. A törvényhatósági bizottság jelen határozatát a Vm. Hiv. Lapban történt közhirrététel után jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszter úrhoz föl­terjeszteni rendeli. A törvényhatósági bizottság egyút­tal elrendeli, hogy ezen véghatározata a V. H. L.-ban közzététesség azzal, hogy jogában áll ellene a vármegye összes adófizető polgárainak a meg­jelenést követő 8 ik naptól számított 15 napon belül a vármegye alispán­jánál benyújtandó s a m. kir. belügy­miniszter úrhoz címzett felebbezés- sel éni. Kelt Esztergomban a vármegye törvényhatósági bizottságának 1922. évi február hó 25. napján tartott rendes közgyűlésében. Kiadta ; Reviczky s. k. vm. II. főjegyző. Esztergomi m. kir. Államrendőrkapitányság. 1454—1922. ált. szám. Hirdetmény. Tudomásvétel és miheztartás végett közlöm, hogy a húsvéti átkelés a túl­oldali hatóságok által a következő- képen korlátoztatik: I. 16-án, vasárnap átkelés reggel 8 órakor, vissza 17-én reggel 8 óra­kor. 17-én, hétfőn az átkelés úgy mint vasár- és ünnepnapokon reggel fél 9 órakor és este fél 7 órakor. II. Átkelési igazolványok érvénye 24 óra és Párkánytól számított 15 km.-es körzetben való utazásra jogosítanak. III. Permanens igazolvány birtoká­ban lévők csak a rendes transzporttal mehetnek és jöhetnek át. Esztergom, 1922. április 12. Az esztergomi áliamrendőrség vezetője. 5214 — 1922. pm. szám. Hirdetmény. Értesítem mindazokat, akik a m. kir. vámőrség altiszti legénységi állo­mányába belépni kívánnak, hogy a m. kir. pénzügyminisztérium a jelent­kezés határidejét 1922. évi március hó 20 tói kezdődő 6, hat hettel meg­hosszabbította. Esztergom, 1922. április 11. Dr. Antóny s. k. polgármester. azzal utasította el, hogy a magyar téglabevitel szükséges, mert a tégla ára Magyarországon jóval olcsóbb, mint Csehországban. A behozandó téglát ipartelepek építésére fogják felhasználni. Jnnius 10-én lesznek a válasz­tások. Budapest. A kormány egyáltalán nem foglalkozik a választások elha­lasztásának gondolatával és junius 10 ében állapította meg a választások végleges terminusát. Uj vámilletékek Csehországban. Prága. A cseh kereskedelemügyi miniszter április 1-től a következő behozatali dijakat állapította meg: ecet, zsir és olaj-illatszer után a fak- turaösszegnek 1 százaléka, alkoholi- kus illatszernél 2 százaléka, arany, ezüst és platinaáru 10 százaléka. Vilmos főherceg igényét elis­merték az ukrán trónra. Berlin. Vilmos főherceg, akinek már a monarchia összeomlása előtt is Ukrajna királyi trónját szánták, jelenleg Beszarábiában tartózkodik Wasilij Wizihana álnév alatt és azok­ból az önkéntesekből, akik Gaiiciá ból a szovjetek uralma alatt meg­szöktek, ukrajnai hadsereget szervez. A román kormány elismerte Vilmos főhercegnek az ukrán trónra való igényét és 30 millió leit utalványo­zott ki neki. Petljura, aki jelenleg Tarnowban szervezi hadseregét, szin­tén elismeri Vilmost ukrán királyul. Csehek a német kereskedelem térhódítása ellen Bécs. A cseh kormány a- német verseny ellen erélyes rendszabályo­kat tervez. Az antanthatalmakkal egyetértve módot fog keresni az egyre nagyobb teret hóditó német verseny ellensúlyozására. A cseh­szlovák ipart a német verseny főleg Oroszországban és a Balkánon erő­sen háttérbe szorította, különösen a textiláruk és a nehéz ipar termékei terén. A cseh ipar szempontjából oly fontos piacot most az angol, német és amerikai ipar uralja és ezért a cseh kormány már kissé elkésett. Középenrópai gabonaraktár Pozsonyban. Prága. A pozsonyi gabonakeres­kedők a belgrádi ankét alkalmával megállapodtak a jugoszláv és prágai kereskedőkkel, hogy Pozsonyban nagy középeurópai gabonaraktárat létesítenek és egyúttal marhavásárok céljaira külön részvénytársaságot ala pitanak. «Ez utóbbi részvényeinek felerészét Pozsony városa fogja leje­gyezni. Oroszország nem tűr beavatko­zást magánügyeibe. a Telefon. - Távirat. Magyar tégla Csehországnak. Prága, A cseh kereskedelmi mi­niszter 200 vagon magyar téglára adott beviteli engedélyt. A cseh tég­lagyárak felszólalását a cseh kormány Belgrád. Csicserin kijelentette, hogy a szovjetkormánynak azt az álláspontját, mely szerint idegen be­avatkozást Oroszország belügyeibe semmi szin alatt sem szabad meg­tűrni, az összés orosz inte lektuali- sok, még a konzervativek is osztják. Az orosz delegáció hajlandó a me­morandum főbb pontjait a tárgyalás alapjául elfogadni, minden olyan pont ellen azonban állást fog foglalni, amely alkalmas volna arra, hogy Oroszországot Törökország sorsára juttassák. A memorandum ama pont­jai felett, amelyek Oroszország poli­tikai önállóságát kérdésessé tehetnék, az oroszok semmiféle vitába nem bocsátkoznak. A román külügyminiszter a magyarokról. Bukarest. A kamara tegnapi ülé­sén a királyi üzenetre adandó válasz vitájában Ducu külügyminiszter is fel­szólalt. Felszólalására Bernády Gy. magyar képviselő válaszolt és kije­lentette, hogy a magyar lakosság a romány védelme alatt reméli, hogy szabadon fejlődhetik. Ducu külügy­miniszter rendkívül megelégedettsé­gét fejezte ki a magyar lakosság loyális magatartása felett. A román kormány Románia valamennyi nem­zetiségét egyenlőnek tekinti, szem­ben azokkal az állítólagos nézetelté­résekkel, amelyekről Stern zsidó kép­viselő beszélt. A miniszter bejelen­tette, hogy a zsidóknak adott jogo­kat belefoglalják az alkotmányba. Harmincmillió lírába kerül a a genovai konferencia. Genova. A nemzetközi konferen­cia előreláthatólag 30 millió lírát fog felemészteni. Genova városa 25 mil­lió lírát előlegezett, amelyet az állam- kincstár megtérít és annak idején az összes költségeket a konferencián képviselt államok fogják meghatáro­zandó arány szerint megtéríteni. A Romanov-család pőre. Berlin. Romanov-család megbízá­sából megindítják a törvényes eljá­rást a berlini orosz követség épüle­tének tulajdonjogáért. Az ügy veze­tésére egv berlini ügyvéd kapott állí­tólag megbízást, akinek különböző okiratokat bocsátottak rendelkezé­sére annak bizonyítására, hogy a kö­vetség épülete a Romanov-család ma­gántulajdona. HÍREK. Húsvéti pirostojás. Milyen régen is volt, amikor kipi­rult arcú fiuk járták a faluit, sorra járták a város uccáit kis, szagosviz- zel töltött üvegcsékkel, hogy mosoly­gós lánykaarcokba fröccsensenek ke vés, illatos vizet. Milyen régen volt, amikor ezért a kis, ártatlan figyelem­ért pirostojást kaptak a fiuk ? Nincs már piros tojás, nincs már illatos viz, keserűség ülte meg az ifjú lelkeket is. Hány husvét múlt el, hányszor festették a zoldelő füvet eleven, piros vérrel és mennyi nyomorúság sza­kadt reánk. Ezért nincsen pirostojás. Mindenünk van és még sincs sémink. Betiltották a húsvéti piros­tojást, hogy juson a betegeknek. Most már nem tiltják, de hol van az a mosolygós képű fiú, aki húsvéti pirostojást vár? Nem ismeri, kiesett a fogalomvilágából és helyében a sötét önzés, az elégedetlenség ütött tanyát. Mikor lesz ismét húsvéti pirostojás a mosolygóképü fiuk számára és mikor lesznek ismét mosolygóképü magyar fiuk. ha husvélkor Erbán parfümjével lo­csol Rákóczi-tér 5. (Kultur mozgó.)

Next

/
Thumbnails
Contents