Esztergom és Vidéke, 1922

1922 / 32. szám

XLIV. évfolyam 32. szám.

Keresztény magyar sajté

Szerda, 1922. március 15.

ScerkeiEtófég és kiadóhivatal s

S1MOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21.,

hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési a hirdetési dijak stb. küldendők.

A hivatalos rész szerkesztője! FönmnkatArsi

FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN.

Laptnlajdonos és a szerkesztésért felelős >

LAISZKY KÁZMÉR.

Megjelenik hetenklnt háromszor, kedden, csütörtökön és vasárnap.--------------------------------------------------------------------------------------------------------------,

Márciusi napok.

Irta: Dr. ANTÓNY BÉLA. Á

Évezredekkel ezelőtt a Tiberis partján, RÓína városában március havában a ver sacrumot, a szent tavaszt ünnepelték.

A szent tavaszt, mely záporral, csendes esővel élesztette fel a megdermedt földet, termést hozott a gazdának, egészséget, erőt a népnek s biztonságot az államnak.

Évezredekkel ezelőtt a Dunának partjain, Pannóniában — itt Esztergomban is — március havában a római légiók ünnepet ültek, a tavasznak, az élet fakadásának ünnepét, melyben a Marstól, a hadakozás istenétől földjük vetésének kímélését kérték.

A római birodalom bukásától, a népvándorlástól kezdve a március nem ünnep már többé a Dunának partjain ; hogy azután március 15-iken ismét ünneppé lehessen, a magyar szabadság, egyenlőség, testvériség szent és nagy ünnepévé.

1848 március ló ikén az 1526-ban elbukott önálló és független magyar nemzet támadt fel, alkotmányos királlyal, felelős kormánnyal. Szabad lett a gondolat, a szó, a lelkiisme- retbeli meggyőződés.

Szabad lett a föld és annak gyermeke, a magyar jobbágy, aki előtt végre megnyílt az ősi nemesi megye is.

Szabad lett a Haza s a százados rabságból fiainak önfeláldozó lelkesedése és honszerelme — Erdély uniójával — a szent Korona országainak egységét támasztotta fel.

Megszületett a közös teherviselés, a törvény előtti egyenlőség, a nemzeti bank, a nemzeti hadsereg.

Egy csodálatos tavaszi, márciusi varázslat történt, mintha az évezredek előtti szent tavasz támadt volna fel, mintha Mars, a harcnak istene a régi Rómának erényeit áltatta volna a magyar lelkekbe. Eggyé lett a magyar nyelvben, viseletben, érzésben, cselekedetben, egy elhatározás lobogtatta meg a sziveket: a Haza mindenek előtt.

S amikor a nemzet szellemi, gazdasági és állami nagy átalakulását az osztrák, majd az orosz reaktió egyesült erővel támadta meg, a felszabadult magyar nép szabadság- harcában, az erőnek, hősiességnek, áldozatkészségnek, önfeláldozásnak oly soha el nem múló példáját adta, mely nemcsak az égés* világ csodálatát és tiszteletét szerezte meg neki, hanem képesé tette a arra az

elnyomatásbeli ellenállásra is, amelyből szükségszerűen a kiegyezésnek kellett fakadnia.

1867 óta a Kárpátoktól az Adriáig s a négy folyam partján március hava ismét ünneppé lett : a magyar feltámadásnak, szellemnek, államiságnak, szabadságnak felséges ünnepévé 1

Évről-évre, szerte az országban felcsendül a „Talpra Magyar“, kipirul az arc a dicső múlt emlékezésén s könybe lábad a szem a nagy nevek s a szent helyek említésénél.

Azt mondhatni, hogy a márciusi ünnepek folytonosságát a reánk szakadt világháború megszakította. A magyar nemzet a megpróbáltatás eme nehéz napjaiban nem emlékezhetett a békés otthonban, hanem kint a vasnak és vérnek mezején áldozott függetlenségéért és államisága biztonságáért a 48-as honvédek hős lelkületével.

Ebben a minden emberi erőt felülmúló nagy mérkőzésben a hősiesség, áldozatkészség, becsületesség dacára elbukott a magyar.

1919-ben a vörös ember ünnepelt már itt a márciust, mely ünnep megcsúfolása volt a magyar szabadság nagy embereinek és emlékeinek.

Ez a vörös március egy szomorú korszak köszöntője volt. A magyar életet, szellemet, szabadságot, államiságot ezután a március után a világ hatalmasai lassú kimúlásra ítélték és ez igaztalan Ítélet terhét elhagyatva, meg nem értve kell hordoznunk.

Igazságunkat senki sem akarja érteni, fájdalmunkat nincs aki enyhítse, sorsunkat nincs aki irányítsa.

Kiraboltak, összetörtek, megszégyenítettek. Legjobbjainkat véres, halálos kínzásokkal némították el, el lenségeinket, árulóinkat védelmükbe vették. Ezeréven át vérrel áztatott földünket hazugságokkal, vérlázító embertelenséggel és szégyenletes kul- turatlansággal tartják megszállva.

Hogy március a magyarnak ismét ünnepe legyen, hogy ez az ünnep méltóbb legyen 1848-hoz, egy nagy kötelességet kell vállalnunk: az elvesztett, az elalkudott, az elrabolt ősi magyar hazát vissza kell foglalnunk.

Hogy ez a visszafoglalás hogyan fog megtörténni, nem tudnám megmondani, de azt tudom, hogy a mi „hóditóink“ kicsiny, kulturátlani

nemzetek, akik nem urai saját sorsuknak.

Az idő kereke az ántánt parancsára nem áll meg és ha ma nem, holnap egész biztosan össze fogja zúzni mindazt, ami hazug és beteg.

Tűrjünk, dolgozzunk, becsüljük meg egymást. Nemzeti, szellemi és gazdasági erőnket gondozzuk megértő szeretettel, egyesítsük erőinket s akkor az egységes, munkás és művelt magyarság megnyerte a harcot a züllött, kulturátlan szomszédaival szemben, még mielőtt kihúzta volna a kardját ! /

Hivatalos rész.

Esztergom vármegye törvényhatósági bizottságától.

1269 ai. 137 kgy. 1922 szám.

Tárgy: A központi választmány megalakítása.

Határozat.

Az 1922. évben összeülő nemzetgyűlés tagjainak választásáról szóló 2200/1922. M. E. rendelet 13. §-a uj központi választmány megalakítását rendelvén el, Esztergom vm. törvény- hatósági bizottsága a rendelet 15 §-a értelmében az uj központi választmányt — 1923. december hó végéig tartó megbízatással — titkos választással, viszonylagos szótöbbséggel ezennel megalakítja.

Elnöklő alispán ur felkéri a vármegye közönségét, hogy a központi választmányba az elnökön és helyettesén kívül titkos szavazás utján 12 tagot választani szíveskedjék.

Elnök a szavazatszedő küldöttség elnökévé dr. Fehér Gyula, tagjaivá Bleszl Ferenc és Hajdú István bizottsági tag urakat kiküldi és a szavazást elrendeli.

A szavazatszedő küldöttség elnöke a szavazás eredményét bejelentvén, elnöklő alispán ezen eredmény alapján határozaiilag kimondja, hogy a központi választmányba következő 12 tag választatott be: Csanády László, Draxler Alajos, dr. Fehér Gyula, dr. Frey Vilmos, dr. Hulényi Győző, Lik János,Mátéffy Viktor, Pánczél Sándor, Pósch Sándor, Reviczky Elemér, Schmidt Sándor és Tóth János.

Minthogy pedig Mayer Mihály és Szölgyémi József urakra a leadott szavazatok egy negyed részénél több szavazat adatott le, a rendelet 15. §-ának harmadik bekezdése értelmében nevezett urak a közp. választmányba szintén behivatnak.

Ezek után a vármegye alispánja mint a közp. választmány elnöke, valamint a megválasztott tagok közül

Előfizetési áraki egy évre . 240 K„ félévre . . 120 K. negyedévre 60 K., egy hóra » 20 K Egyet szám Arat

hétköznap 1.50 kor,, vasárnap 3 kor. Kéziratot nem adunk vissza.

a jelenlevő dr. Frey Vilmos vm. főjegyző, úgyis mint h. elnök és dr. Hulényi Győző, Reviczky Elemér, dr. Fehér Gyula és Páncél Sándor urak a 17. §-ban előirt esküt a törvényhatósági bizottság színe előtt letették.

Miről értesittetnek, a m. kir. belügyminiszter ur feliratilag, továbbá a közp. választmány, az alispán, á vm. főjegyző, és a megválasztott tag urak jelen határozat kiadásával, végül ezen határozat a V. Hiv. Lapban is közzé- tétetik azzal, hogy ellene a megjelenés napjától számított 8 napot követő 15 napon belül a vm. alispánjánál benyújtandó és a m. kir. közigazgatási bírósághoz intézendő panasznak van helye.

Kelt Esztergomban a vármegye törvényhatósági bizottságának 1922. évi március hó 11. napján tartott rendkívüli közgyűlésében.

Kiadta;

Dr. Frey s. k.

vm. főjegyző.

M. kir. Államépitészeti Hivatal Esztergomban.

174—1922. sz.

Versenytárgyalási hirdetmény.

Alulírott hivatal az Esztergom vármegye területén levő törvényhatósági és vicinális közutaknak 1922-ben fed- anyaggal való ellátásának biztosítása céljából versenytárgyalást hirdet.

Ajánlatok tehetők az egész szállításra, vagy csak egyes útvonalakra, sőt a hosszabb utak 10 km.-nél nem rövidebb szakaszaira is.

Az „Ajánlat fedanyagra“ felírással ellátott, pecséttel lezárt boritékba helyezett ajánlatok 1922. évi április só 18-ik napjának d. e. 10 órájáig alulírott hivatalnál közvetlenül vagy posta utján nyújtandók be.

Az ajánlat az előirt ajánlati minta és ajánlati felosztási kimutatás fel- használásával teendő. A kimutatásba az egységárakat és ajánlati végösszegeket számok és betűkkel kell beírni.

Az ajánláshoz az ajánlati összeg 5 °/o-kát kitevő bánatpénznek valamely m. kir. állampénztárnál közigazgatási letétbe történt befizetését igazoló nyugta, vagy annak közjegyzőileg hitelesített másolata, vagy a bánatpénznek elküldését bizonyító postai feladó vevény csatolandó.

Az ajánlatok alulírott hivatalban a a fenti napon d. e. 10 órakor fognak felbontatni. A versenytárgyaláson ajánlattevők vagy képviselőik jelen lehetnek.

A feltételek alulírott hivatalban megtekinthetők és azokról felvilágosítás szerezhető. Ugyanott az ajánlati minta díjtalanul, az ajánlattevő által ártételekkel kitöltendő felosztási ki-