Esztergom és Vidéke, 1922
1922 / 31. szám
XLIV. évfolyam 31. szám. Keresztény magyar sajté. Vasárnap, 1922. március 12. Szerkesztőség és kiadóhivatal: S1MOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények tov&bbá előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Ami nem halad, az elmarad. (Sz . . . i.) Ha úgy körültekint az ember, akár a Nagymagvarország, akár a megnyomorított Csonkama- gyarország város és városkáin, lehetetlen, hogy el ne szoruljon a szive Esztergom végtelen elmaradottságán. Ez az ezeréves, a fejlődés minden természetes kellékével megáldott város mintha most is a magyar középkorban volna, vagy ott sem, hisz akkor fejlettebb volt, nagyobb volt kereskedelme, több volt ipara és talán több is volt benne a fejlődés iránt érzékkel biró ember mint most. A jelenlegi szerencsétlen fekvése teljesen kizárja a város megélhetését, ha nem állanak sarkukra agilis férfiak és meg nem küzdenek a lehetetlennek látszó nehézségekkel. Nem szabad a múlt nyomdokain haladni és hogy óvjuk hasonló bajoktól a várost, nem lesz talán felesleges az újabb generációnak szeme elé tárni azokat a hibákat, amelyeket a múltban elkövettek. A város képviselőtestülete évtizedek óta a legnagyobb idegenkedéssel fogadott minden ipartelep létesítési ajánlatot. Nem adott hozzá földet, nem biztositotta az adómentességet. Adott a szomszédos Győr, Komárom, Vác sőt a kis Léva és Érsekújvár is. Mi ipartelep nélkül maradtunk, ott felvirágzott a város. Szinte szégyenlenünk kell magunkat, amikor elutasítottuk magunktól az ágyugyárat. Létesítettünk egy nyaralótelepet esztergomi pénzen, idegen vármegyében s csak vizen megközelithetőt az esztergomiak részére. A telep minden kies fekvése mellett is á csavargőzössel együtt megbukott. Építettünk egy óriási komplekszu- mon, a város kellő közepén egy kaszárnyát és vettünk egy ugyancsak hatalmas telket a közs. főreáliskola részére, de az intézet még most is szűkös zsellérségben tengődik, sőt most már sokáig is fog tengődni, ha csak csendesen ki nem múlik az árnyékvilágból nyomorúságos elhelyezése miatt. Világraszóló hőforrásaink vannak. Van is egy fedett uszodánk és néhány kabinnal berendezett fürdőnk, de a továbbfejlesztéssel eljutottunk egész a fakereskedésig egy nagy, modern fürdő és fürdőpark helyett. A várhegy alatti hőforrások minden felhasználás nélkül ömlenek a Dunába Néhány lelkes ember addig járta a vidéket, addig ismerkedett idege- genekkel, amig idecsalta őket a ritka kilátást nyújtó Vaskapura. Építettek A hivatalos rész szerkesztőiéi Főmunkatársi FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonoa és a szerkesztésért leleiöe > LÁISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenklnt háromszor, kedden, csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árakt egy évre . 240 K„ félévre « . 120 K. negyedévre 60 K., egy hóra . 20 K Egyes szám árai hétköznap 1.50 kor,, vasárnap 3 kor. Kéziratot nem adunk vissza. SS egy, ha szűkös is, de elég kényelmet nyújtó kilátós menedékházat, de hozzávezető 1—2 útnak kiépítése, rendbentartása már meghaladta erejüket és így a szép kilátó nehezen közelíthető meg. Idegen forgalom szempontjából minden körülmények között megérdemelne a kilátó jó, gondozott utakat, sőt Esztergom város közönsége is hálás volna érte. Történelmi nevezetességű* műkincseink vannak. Európahirű székes- egyházunk, ritka kép- és könyvtárunk, megbecsülhetetlen kilátást nyújtó helyeink és idegenforgalmunk azonkívül, amit a Turista Egylet ért el, abszolúte nincsen. Gyönyörű szigeti sétányunk csak az egyik végéről közelíthető meg. Elbontottak a város központján épült hidat és még csak a nyomorúságos gyalogjáróval sem pótolták. Óriási erdőségeink fakitermélése a legprimitiv módon történt. A legutóbbi időben épült csak egy erdei vasutunk és fűrésztelepünk, de ennek is annyi az ellensége, mint erdőben a fa. így nem maradhatunk. A város közönségének akármilyen nagy anyagi áldozatok árán is, de feli lendítenie város forgalmát, munkaalkalmakat kell nyújtania. Ismételten hangoztatjuk, kapcsolatot kell létesítenünk a veszedelmesen fejlődő Doroggal. Minden anyagi áldozatot meg kell hoznunk a Nagymaros—Esztergom közötti hajójáratért. Ha ezt nem tesszük meg, a tulső részt fel fogja szippantani Nagymaros és mi itt fogunk állani minden tápláló vidék nélkül. Nem kevésbbé fontos reánk nézve a Szentendre— Visegrád—Dömös—Pilismarót—Esztergom között közlekedő villamos- vasút is. Egy ilyen körvasút létesítése szinte kiszámíthatatlan előnyöket biztosítana Esztergom városának. E vasút létesítéséért minden befolyásunkat latba kell vetnünk, minden számottevő emberünket mozgósítanunk kell. Az a helyzet, amelybe sodródtunk kiáltóan parancsolja a fejlődő munka megkezdését. Ez egyaránt köteles sége minden polgárnak és a város minden vezető emberének. Az épületek vagyon- váltsága. Még Hegedűs pézügyminiszter idejében készítettek külön törvényjavasla tot az épületek vagyonváltságáról. A Bethlen kormány lényegesen módosította ezt a javaslatot, de a nemzet- gyűlés elé már nem hozhatta. Minthogy a javaslatból előbb-utóbb mégis törvény válik, az érdekelteknek vélünk szolgálatot tenni azzal, ha a tervezetet e helyen röviden ismertetjük. Vagyonváltság alá esik Magyarország területén minden olyan ház és állandó jellegű épület, amely házadó tárgya. A váltság fizetésére az köteles, aki a szóban forgó épületnek a törvény kihirdetése napján telekkönyviig bejegyzett tulajdonosa. Ha a törvény kihirdetése és végrehajtása közt a ház gazdát cserél, az új tulajdonos is felelős a váltság megfizetéséért, ha a régi tulajdonos ezt elmulasztaná. A háztulajdon vagyonváltságának összege: a házbéradó alá eső épületeknél a házbérjövedelem kétszerese, ha a jövedelem a 10,000 koronát meg nem haladja; háromszorosa, ha a jövedelem a 100,000 koronát meg nem haladja; három és félszerese, ha a jövedelem a 200,000 koronát meg nem haladja; négyszeres ősz- szege, ha a házbérjövedelem a 200,000 koronát meghaladja. Ha valamely tulajdonosnak több háza van, az összegezett házbérjövedelem után vetik ki a váltságot. A házosztály- adó alá eső épületeknél a vagyonváltság az 1921. évre kivetett ház- osztályadó 15-szöröse. Ha a házosz- tályadó alá eső épület váltsága a forgalmi érték 15 százalékánál többit tenne ki, a váltságösszeget eddig a határig kell csökkenteni. 1914. augusztus óta gazdát cserélt épületek váltsága a vételár bizonyos %-ánál nem lehet kisebb. És pedig ha a vételár, vagy becsérték 500.000 koronát meg nem halad 5 %-ánál, 1 millióig 6, 2 millióig 7, 3 millióig 8, 4 millióig 9, 5 millióig 10, 6 millióig 12, 8 millióig 14, 10 millióig 15, 15 millióig 18, ezenfelül 20 %-ánál. A házvagyonváltság készpénzzel, záloglevelekkel, saját jegyzésű hadi- kölcsönökkel és pénztárjegyekkel fizethető. Készpénzfizetés esetén a váltság összeget 3 évi részletben is le lehet fizetni; az esedékesség napjától azonban 5 %-os késedelmi kamatot számítanak. Március 15-ének megünneplése. Március 15-ét városunk közönsége a .szokásos ünnepi keretben fogja ezidén is megünnepelni s ez alkalomból dr. Antóny Béla polgármester az alábbi felhívást bocsátotta ki: Polgártársak ! Ismét elmúlt egy év s újra itt van március 15! Újra itt van emlékünnepe annak az 1848-nak, mely oly fájdalmas ellentétben van a mai időkkel. Akkor a mienk volt a bérces Kárpát, az emlékek övezte felvidék, a kincses Erdély, az aranykalászos Bánát s az Adria gyöngye ; ma azt se tudjuk, nem tiltják-e el tőlünk a levegőt is, mely a maradék Magyar- országot lengi körül. 1848. félistenei nem elégedtek meg a magyar szabadsággal, hanem világszabadságért küzdöttek ; ma egymást éri a megalázás és a sok fájdalmasnál-fájdal- masabb lemondás arról, mit ellenségeink kegye pillanatnyilag talán a mienknek hagyott. Akkor a világ a mi dicsőségünktől volt hangos és ma nincs szánalmasabb teremtménye az Istennek a magyarnál. A szomorúságnak, a nyomórnak, a megszégyenítésnek, a gyásznak e keserves napjaiban kétszeres kötelesség azoknak az emlékeknek ápolása, melyek lelket önthetnek a magyarba. Ézért Esztergom szab. kir. város közönsége hagyományos szokásához híven ezidén is elzarándokol a 48-as hősök sírjához és hódolattal adózik emlékük előtt. Az ünnepség sorrendje a következő: Márc. 15-én, szerdán d. e. 9 órakor a városi kegyúri plébánia-templomban ünnepies istentisztelet, melyet Mátéffy Viktor plébános, c. prépost, volt nemzetgyűlési képviselő mond. Délután a Honvéd-temetőbe vonulunk s ecélból d. u. 2 órakor a Széchenyi-téren gyülekezünk. Az intézetek ifjúsága saját zászlói alatt, a nagyközönség pedig a város zászlójának elővitele mellett pontban Vo3 órakor indul az ünnepély színhelyére. Az ünnepség sorrendje : 1. Himnusz. 2. Alkalmi beszéd. Mondja : Kovács József főgimn. VIII. o. tan. 3. Huber Károly: Fohász. Énekli: az Érseki tanítóképző-intézet énekkara. 4. Petőfi: Nemzeti dal. Szavalja : Gyürki Ferenc IV. é. tan. képző int. növ. 5. Révfy Géza: Rákóczy uj kesergője. Előadja: a Turista Dalárda. 6. Prém : A szabadságról. Szavalja: Vályi István főreálisk. VII. o. tan. 7. Ünnepi beszéd. Mondja: dr. Antóny Béla polgármester. 8. Ima. Mondja: Perger Lajos, esztergom-szentgyörgymezői esp.-plébános. 9. Szózat. A honvéd-temetői ünnepség után a küldöttségek a hősök sírjának megkoszorúzása céljából a Hősök temetőjébe vonulnak. D. u. 6 órakor hazafias szinielő- adás a Belvárosi Olvasókörben ; este 8 órakor pedig a „Magyar Király“ szállodában a Polgári Egyesület tartja összejövetelét, melyen az ünnepi be-
