Esztergom és Vidéke, 1922

1922 / 31. szám

XLIV. évfolyam 31. szám. Keresztény magyar sajté. Vasárnap, 1922. március 12. Szerkesztőség és kiadóhivatal: S1MOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények tov&bbá előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. Ami nem halad, az elmarad. (Sz . . . i.) Ha úgy körültekint az ember, akár a Nagymagvarország, akár a megnyomorított Csonkama- gyarország város és városkáin, lehe­tetlen, hogy el ne szoruljon a szive Esztergom végtelen elmaradottságán. Ez az ezeréves, a fejlődés minden természetes kellékével megáldott vá­ros mintha most is a magyar közép­korban volna, vagy ott sem, hisz akkor fejlettebb volt, nagyobb volt kereskedelme, több volt ipara és ta­lán több is volt benne a fejlődés iránt érzékkel biró ember mint most. A jelenlegi szerencsétlen fekvése teljesen kizárja a város megélhetését, ha nem állanak sarkukra agilis fér­fiak és meg nem küzdenek a lehe­tetlennek látszó nehézségekkel. Nem szabad a múlt nyomdokain haladni és hogy óvjuk hasonló bajoktól a várost, nem lesz talán felesleges az újabb generációnak szeme elé tárni azokat a hibákat, amelyeket a múlt­ban elkövettek. A város képviselőtestülete évtize­dek óta a legnagyobb idegenkedés­sel fogadott minden ipartelep létesí­tési ajánlatot. Nem adott hozzá föl­det, nem biztositotta az adómentes­séget. Adott a szomszédos Győr, Komárom, Vác sőt a kis Léva és Érsekújvár is. Mi ipartelep nélkül maradtunk, ott felvirágzott a város. Szinte szégyenlenünk kell magunkat, amikor elutasítottuk magunktól az ágyugyárat. Létesítettünk egy nyaralótelepet esztergomi pénzen, idegen várme­gyében s csak vizen megközelithetőt az esztergomiak részére. A telep minden kies fekvése mellett is á csa­vargőzössel együtt megbukott. Építettünk egy óriási komplekszu- mon, a város kellő közepén egy ka­szárnyát és vettünk egy ugyancsak hatalmas telket a közs. főreáliskola részére, de az intézet még most is szűkös zsellérségben tengődik, sőt most már sokáig is fog tengődni, ha csak csendesen ki nem múlik az árnyékvilágból nyomorúságos elhe­lyezése miatt. Világraszóló hőforrásaink vannak. Van is egy fedett uszodánk és né­hány kabinnal berendezett fürdőnk, de a továbbfejlesztéssel eljutottunk egész a fakereskedésig egy nagy, modern fürdő és fürdőpark helyett. A várhegy alatti hőforrások minden felhasználás nélkül ömlenek a Dunába Néhány lelkes ember addig járta a vidéket, addig ismerkedett idege- genekkel, amig idecsalta őket a ritka kilátást nyújtó Vaskapura. Építettek A hivatalos rész szerkesztőiéi Főmunkatársi FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonoa és a szerkesztésért leleiöe > LÁISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenklnt háromszor, kedden, csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árakt egy évre . 240 K„ félévre « . 120 K. negyedévre 60 K., egy hóra . 20 K Egyes szám árai hétköznap 1.50 kor,, vasárnap 3 kor. Kéziratot nem adunk vissza. SS egy, ha szűkös is, de elég kényel­met nyújtó kilátós menedékházat, de hozzávezető 1—2 útnak kiépítése, rendbentartása már meghaladta ere­jüket és így a szép kilátó nehezen közelíthető meg. Idegen forgalom szempontjából minden körülmények között megérdemelne a kilátó jó, gondozott utakat, sőt Esztergom vá­ros közönsége is hálás volna érte. Történelmi nevezetességű* műkin­cseink vannak. Európahirű székes- egyházunk, ritka kép- és könyvtá­runk, megbecsülhetetlen kilátást nyújtó helyeink és idegenforgalmunk azon­kívül, amit a Turista Egylet ért el, abszolúte nincsen. Gyönyörű szigeti sétányunk csak az egyik végéről közelíthető meg. Elbontottak a város központján épült hidat és még csak a nyomorúságos gyalogjáróval sem pótolták. Óriási erdőségeink fakitermélése a legprimitiv módon történt. A legutóbbi időben épült csak egy erdei vasutunk és fűrésztelepünk, de ennek is annyi az ellensége, mint erdőben a fa. így nem maradhatunk. A város közönségének akármilyen nagy anyagi áldozatok árán is, de feli lendítenie város forgalmát, munkaalkalmakat kell nyújtania. Ismételten hangoztatjuk, kapcsola­tot kell létesítenünk a veszedelmesen fejlődő Doroggal. Minden anyagi ál­dozatot meg kell hoznunk a Nagy­maros—Esztergom közötti hajójárat­ért. Ha ezt nem tesszük meg, a tulső részt fel fogja szippantani Nagymaros és mi itt fogunk állani minden táp­láló vidék nélkül. Nem kevésbbé fontos reánk nézve a Szentendre— Visegrád—Dömös—Pilismarót—Esz­tergom között közlekedő villamos- vasút is. Egy ilyen körvasút létesí­tése szinte kiszámíthatatlan előnyöket biztosítana Esztergom városának. E vasút létesítéséért minden befolyá­sunkat latba kell vetnünk, minden számottevő emberünket mozgósíta­nunk kell. Az a helyzet, amelybe sodródtunk kiáltóan parancsolja a fejlődő munka megkezdését. Ez egyaránt köteles sége minden polgárnak és a város minden vezető emberének. Az épületek vagyon- váltsága. Még Hegedűs pézügyminiszter idejé­ben készítettek külön törvényjavasla tot az épületek vagyonváltságáról. A Bethlen kormány lényegesen módosí­totta ezt a javaslatot, de a nemzet- gyűlés elé már nem hozhatta. Mint­hogy a javaslatból előbb-utóbb mégis törvény válik, az érdekelteknek vélünk szolgálatot tenni azzal, ha a tervezetet e helyen röviden ismertetjük. Vagyonváltság alá esik Magyaror­szág területén minden olyan ház és állandó jellegű épület, amely házadó tárgya. A váltság fizetésére az köte­les, aki a szóban forgó épületnek a törvény kihirdetése napján telekköny­viig bejegyzett tulajdonosa. Ha a tör­vény kihirdetése és végrehajtása közt a ház gazdát cserél, az új tulajdo­nos is felelős a váltság megfizeté­séért, ha a régi tulajdonos ezt elmu­lasztaná. A háztulajdon vagyonváltságának összege: a házbéradó alá eső épüle­teknél a házbérjövedelem kétszerese, ha a jövedelem a 10,000 koronát meg nem haladja; háromszorosa, ha a jövedelem a 100,000 koronát meg nem haladja; három és félszerese, ha a jövedelem a 200,000 koronát meg nem haladja; négyszeres ősz- szege, ha a házbérjövedelem a 200,000 koronát meghaladja. Ha va­lamely tulajdonosnak több háza van, az összegezett házbérjövedelem után vetik ki a váltságot. A házosztály- adó alá eső épületeknél a vagyon­váltság az 1921. évre kivetett ház- osztályadó 15-szöröse. Ha a házosz- tályadó alá eső épület váltsága a for­galmi érték 15 százalékánál többit tenne ki, a váltságösszeget eddig a határig kell csökkenteni. 1914. augusztus óta gazdát cserélt épületek váltsága a vételár bizonyos %-ánál nem lehet kisebb. És pedig ha a vételár, vagy becsérték 500.000 koronát meg nem halad 5 %-ánál, 1 millióig 6, 2 millióig 7, 3 millióig 8, 4 millióig 9, 5 millióig 10, 6 millióig 12, 8 millióig 14, 10 millióig 15, 15 millióig 18, ezenfelül 20 %-ánál. A házvagyonváltság készpénzzel, záloglevelekkel, saját jegyzésű hadi- kölcsönökkel és pénztárjegyekkel fizet­hető. Készpénzfizetés esetén a váltság összeget 3 évi részletben is le lehet fizetni; az esedékesség napjától azon­ban 5 %-os késedelmi kamatot szá­mítanak. Március 15-ének megün­neplése. Március 15-ét városunk közönsége a .szokásos ünnepi keretben fogja ezidén is megünnepelni s ez alka­lomból dr. Antóny Béla polgármes­ter az alábbi felhívást bocsátotta ki: Polgártársak ! Ismét elmúlt egy év s újra itt van március 15! Újra itt van emlékün­nepe annak az 1848-nak, mely oly fájdalmas ellentétben van a mai idők­kel. Akkor a mienk volt a bérces Kárpát, az emlékek övezte felvidék, a kincses Erdély, az aranykalászos Bánát s az Adria gyöngye ; ma azt se tudjuk, nem tiltják-e el tőlünk a levegőt is, mely a maradék Magyar- országot lengi körül. 1848. félistenei nem elégedtek meg a magyar sza­badsággal, hanem világszabadságért küzdöttek ; ma egymást éri a meg­alázás és a sok fájdalmasnál-fájdal- masabb lemondás arról, mit ellen­ségeink kegye pillanatnyilag talán a mienknek hagyott. Akkor a világ a mi dicsőségünktől volt hangos és ma nincs szánalmasabb teremtménye az Istennek a magyarnál. A szomorúságnak, a nyomórnak, a megszégyenítésnek, a gyásznak e keserves napjaiban kétszeres köte­lesség azoknak az emlékeknek ápo­lása, melyek lelket önthetnek a ma­gyarba. Ézért Esztergom szab. kir. város közönsége hagyományos szo­kásához híven ezidén is elzarándokol a 48-as hősök sírjához és hódolattal adózik emlékük előtt. Az ünnepség sorrendje a következő: Márc. 15-én, szerdán d. e. 9 óra­kor a városi kegyúri plébánia-tem­plomban ünnepies istentisztelet, me­lyet Mátéffy Viktor plébános, c. pré­post, volt nemzetgyűlési képviselő mond. Délután a Honvéd-temetőbe vonu­lunk s ecélból d. u. 2 órakor a Széchenyi-téren gyülekezünk. Az in­tézetek ifjúsága saját zászlói alatt, a nagyközönség pedig a város zász­lójának elővitele mellett pontban Vo3 órakor indul az ünnepély színhelyére. Az ünnepség sorrendje : 1. Himnusz. 2. Alkalmi beszéd. Mondja : Kovács József főgimn. VIII. o. tan. 3. Huber Károly: Fohász. Énekli: az Érseki tanítóképző-intézet ének­kara. 4. Petőfi: Nemzeti dal. Szavalja : Gyürki Ferenc IV. é. tan. képző int. növ. 5. Révfy Géza: Rákóczy uj keser­gője. Előadja: a Turista Dalárda. 6. Prém : A szabadságról. Szavalja: Vályi István főreálisk. VII. o. tan. 7. Ünnepi beszéd. Mondja: dr. Antóny Béla polgármester. 8. Ima. Mondja: Perger Lajos, esztergom-szentgyörgymezői esp.-plé­bános. 9. Szózat. A honvéd-temetői ünnepség után a küldöttségek a hősök sírjának meg­koszorúzása céljából a Hősök teme­tőjébe vonulnak. D. u. 6 órakor hazafias szinielő- adás a Belvárosi Olvasókörben ; este 8 órakor pedig a „Magyar Király“ szállodában a Polgári Egyesület tartja összejövetelét, melyen az ünnepi be-

Next

/
Thumbnails
Contents