Esztergom és Vidéke, 1922
1922 / 128. szám
XLIV. évfolyam 128 szám. Keresztény magyar sajté Csütörtök 1922. december 14, Esztergom vármegye hivatalos lapja Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor Jáno8-ucca 18-20. szám Telefon: 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb- küldendők. A hivatalos rész szerkesztője FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint kétszer: csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak: egy évre . 600 K, félévre 300 K. negyedévre 150 K, egy hóra . 50 K. Egyes szám ára: hétköznap 5 korona, vasárnap 8 korona. Kéziratot nem adunk vissza. Esztergomi közművek kiépítése. Irta: dr. Antóny Béla, pölgármester. I. Magyar szokás és itt Esztergomban különösen az, hogy a hatóságokat közügyek terén tanáccsal, útmutatással látják el. Tanácsot, útmutatást kaptunk is annyit, hogy ebből egy egész világot lehetne megépíteni, anyagi eszközt, megértést,munkatársat azonban annál kevesebbet, mert ha ebből a kapott tanácsokkal szemben csak egy ezredrésznyi is jutott volna osztályrészül, úgy talán azon a kévésén kívül, amelyet sikerült a háború nehézségei és az azt követő forradalom rombolásai dacára teremteni, illetve a meglévőket megvédeni, úgy talán valamivel előbbre volnánk és az a sok felhánytorgatott baj és nehézség, amelyet kívül álló okokból elhárítani úgy sem lehet, talán valamivel kevesebb volna. Érzem azt a kötelességet és hivatást is, amelyet a város fejlődése kötelességszerüen ir elő, minden igyekezetem és akaratom arra irányul, hogy ezeket a lehetőség határain belül meg is valósíthassam. Lelkemnek vágya, akaratomnak célja és munkásságomnak tere a kulturális és gazdasági intézményekben gazdag Esztergom város, amely polgárainak megélhetését, életviszonyait széppé és kellemessé teszi és amely egyben belekapcsolódik abba a nagy, magasztos nemzeti munkába, melyből az integer Magyarország fakad. Hálával és köszönettel veszek minden támogatást és minden bírálatot, legyen akár jó, akár rosszakaratú, mert hisz egyedül saját lelkiismeretemet ismerem el birámul és csak azt igyekszem megvalósíthatni, ami az adott körülmények között lehetővé és amelyért saját meggyőződésem szerint nemcsak a felelősséget vállalhatom, hanem egyben biztos is vagyok a felől hogy ez nagy általánosságban képviseli a város polgárainak érdekeit. Az „Esztergom és Vidéke“ hasábjain az esztergomi közmüvekről megjelent ciksorozatokat élvezettel olvastam és ezek a cikkek a hétköznapi gondolatból ki is zökkentettek és egyben ösztökéltek is, hogy azokból egyiket, vagy másikat valóra váltsam. Igen sok irányú tájékozódást szereztem, a dolgokat magamban meghánytam- vetettem és azokat a terveket, amelyek a városi irattárban mindezekről kocsi számra fekszenek, elő is vétettem. Már-már úgy hittem, hogy egyik-másiknak megvalósitásához hozzá is foghatunk, sajnos azonban a mindjobban reánk nehezedő világháború, majd az összeomlás és végül a trianoni béke „megálljt“ parancsoltak. És amikor keserű lélekkel voltam kénytelen ennek a parancsnak én az egyedül álló engedelmeskedni, akkor, amikor egy ezeréves nemzet is térdre rogyott előtte, egyben megszállott a kétségbeesésnek az az érzése is, hogy ez a megalázott, ez a megtépett nemzet még ma sincs tudatában annak a végzetes sorsnak, amely osztályrészül jutott és ahelyett, hogy minden még megmaradt erejét tisztán és kizárólag a feltámadás nagy és szent gondolatának szentelné, ábrándoknak és teljesíthetetlen vágyaknak él. Ha azonban a szép és boldog időkben, amelyeket a békében éltünk és amelyekben a nemzet nagy és egységes volt, az esztergomi közművekből mi sem létesittetett, nem tudom elképzelni, hogy hogyan volna az ma lehetséges. Ha akkor, amikor a magyar korona jobb volt, mint a frank és a líra; ha akkor, amikor minden nyers anyag és annak feldolgozására szolgáló számtalan ipartelep állott rendelkezésére, a hivatkozott közművek nem létesültek, úgy nem tudom el- aépzelni, hQgy ma, amikor a korona 0.22, amikor egy sveici frank 470 magyar korona, az olasz líra 120 magyar korona, amikor a puszta földön alig van valamink, amikor rongyosan járunk, hideg szobában lakunk és gyermekeinknek enni sem tudunk adni, hogyan tudhatnánk ezeket megvalósítani. Még a gondolatát sem tudom megtalálni annak, hogy kik volnának azok, akik Esztergom városnak különleges és kivételes törvényhozási utón biztosított kötvény kibocsájtási joga esetén ezeket a papirosokat 92—95 kor. árfolyamon vásárolná. Hiszen ha ez lehetséges volna és ezeket a papírokat valaki vásárolná, a magyar nemzetnek székesfővárosa nem küzdene azzal a gonddal, amely a külföldi tartozásai kapcsán a nyakába szakadt; hiszen akkor a jóvátételi kérdéssel is megtudnánk valahogy bé- külni és akkor talán a magyar korona se 0.22-ön állna, hanem legalább is azon az árfolyamon amelyen a szokol, vagy a líra áll. Nem tudom elképzelni, hogy ott és akkor hogyan lehetséges teremteni százmilliós befektetésekkel közmüveket, ahol koldustarisznyán kívül semmi sincs és amikor a maradék nemzetnek gyermekei még arra sem tudnak felszisszenni, ha a fővárosuk- i nak minden közmüvét és intézményét, amely végeredményben a nemzetnek erkölcsi és anyagi ereje, az ellenség akarja birtokba venni. (Vége köv.) m Hivatalos rész. m ad. 6023—1922. szám. Tárgy: A megüresedett törvényhatósági bizottsági tagsági helyeknek választás utján való betöltése. Határozat: Minthogy a nemzetgyűlés a bizottsági tag választásokat a folyó évben nem engedélyezte, a vármegye törvényhatósági bizottságának fenti tárgyban 617—1922. kgy. sz. alatt hozott határozata tárgytalanná vált. Esztergom, 1922. december 9. Palkovics s. k. alispán. ad. 5845 — 1922. szám. Tárgy ; A törvényhatósági bizottságban szavazati joggal biró legtöbb adót fizetők 1923. évre érvényes névjegyzékének Összeállítása. Rendelet. Esztergom szab. kir. város polgármesterének és valamennyi községi elöljáróságának. Az 1922. évre szavazattal biró legtöbb adót fizető megyebizottsági tagok névjegyzéke a rendelkezésre álló adatok alapján össze- állittatván, a névjegyzék a vm. főjegyző hivatalos helyiségében f. hó 15-től 22-ig számított 8 napig közszemlére lesz kitéve és az ellene netán felmerülő észrevételek megtehetők és írásban benyújthatók. A vármegyei igazoló választmány a névjegyzék végleges egybeállítása céljából f. hó 23-án d. e. 10 órakor fogja ülését a vm. főjegyző hivatalos helyiségében megtartani. Falhivom Cimet, hogy fentieket hatósága területén a legkiterjedtebb módon közhírré tenni hivatalos kötelességének ismerje. Esztergom, 1922, december 13. alispán h. Dr. Frey s. k. vm. főjegyző. Dr. Czobor Imre főispán f. hó 14-én csütörtökön délután Esztergomba érkezik. Esküvő. Spáring Lajos f. hó 26-án tartja esküvőjét Ruth Mariskával a tardosi plébánia templomban. A Horthy-akció céljaira. Az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank a Horthy-akcióra 50.000 koronát adományozott. Adományok. Gangl Edéné karácsonyi ajándékul a Kolos-kórháznak 100 K, a Simor-kórháznak 100 K és az aggok házának 100 koronát küldött szerkesztőségünkbe. Képzőművészeti kiállítás Dorogon. Szilassy József és S. Hoil Kornél, esztergom-tábori művészek műveikből Dorogon, a Kaszinó nagytermében kiállítást rendeztek. A kiállítást vasárnap délelőtt nyitotta meg Schmidt Sándor bá-iyafőtanácsos. A kiállítás, mely 20-áig lesz nyitva, díjtalanul megtekinthető. Városi közgyűlés. A képviselő- testület kedden tartott ülést, mely alkalommal tisztviselőivel szemben ismét megmutatta nemes lelkét. A gyűlés egyes pontjáról külön-külön cim alatt tájékoztatjuk olvasóinkat. A Turista Egyesület vigalmi bizottságának tagjai felkéretnek, hogy f. hó 15-én, pénteken este 8 órakor a Turista Otthonban fontos megbeszélés céljából a teljes számban okvetlen megjelenni szíveskedjenek. A főreáliskolai cserkészcsapat f. hó 17-én, vasárnap d. u. 5 órakor tartja meg a Kaszinó dísztermében műsorral egybekötött első ünnepélyes fogadalomtételét. Erre az ünnepélyre a szülőket a főreáliskola és a cserkészet iránt érdeklődőket tisztelettel meghívjuk. Külön meghívókat nem küldünk szét. Belépődíj nincsen. Közüzemi részvénytársaság. A város képviselőtestülete legutóbbi közgyűlésén elhatározta, hogy a rőzsekitermelést és mészégetést, később más üzemekkel is kibővítve egy alakítandó közüzemi részvény- társaságnak adja át. A részvénynek nagy százalékát a város tartja meg és megállapítandó összeget is szed a város részére. XII. Zeneegyleti hangverseny. Ticharich Zdenka világhírű zongora- művésznő vasárnap esti koncertjén zsúfolásig megtelt előkelő zenekedvelő közönséggel a vármegyeháza nagyterme. A nagy művésznő feje- jedelmi és közvetlen bájos megjelenésével már előre megnyerte a hallgatók tetszését. A fényesen sikerült est első száma Bach—Liszt: Praelu- dium és Fuga A-mol volt, melyet a művésznő mélyen átgondolva adott elő, különösen a Fugát, melynek thé- máit mindvégig értelmesen kiemelve hallottuk, a basszus oktávában a Fuga thémája úgy harsogott, mint a bassztuba az orgonában. Nagyon kedvesen hatottak Beethoven „Hét Bagatell“-je, melyek közül a másodikat játszi könnyedséggel szólaltatta meg. Mindenik külön-külön is tetszett, Chopin műveivel valóban lázba hozta a műértő közönséget. Többek között hallottuk a) Tanulmány C- moll, b) Mazurka H-moll, c) Berceuse és d) Scherzo As-moll. Mindegyik művet a legnagyobb tökéletességgel és finomsággal adta elő. Szünet után Liszt két nagyszabású művét a) I. Valse oublieé és b) Dante-Szonát-át játszotta. A hatalmasan hangzó és mesterien megszerkesztett Dante-Szonátá-ban érvényesültek úgy a pianissimói, mint a legerőteljesebb fortissimói. Nagy kéhírek.
