Esztergom és Vidéke, 1922

1922 / 127. szám

XLIV. évfolyam 127, szám Keresztény magyar sajté. Vasárnap 1922. december 10 Szerkesztőség és kiadóhivatal : Simor Jáno8-ucca 18-20. szám Telefon: 21., hova a lap szellemi részét illető köz­lemények, továbbá az előfizetési s hir­detési dijak stb- küldendők. A hivatalos rész szerkesztője : Főmunkatárs : FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint kétszer: csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak : egy évre . 600 K, félévre . 300 K. negyedévre 150 K, egy hóra . 50 K. Egyes szám ára: hétköznap 5 korona, vasárnap 8 korona. Kéziratot nem adunk vissza. Esztergomi közmüvek kiépítése. Szóra-szó hangzik, tanácsra-tanács, Esztergom ideális kulturvárossá té­telére vonatkozólag. Legutóbbi Írá­somban, melyben rámutattam Esz­tergom elmaradottságára, szóvá tet­tem az immár mulhatlanul szükséges reformok illetve városfejlesztő intéz­mények között a vízmüvek kiépíté­sének szükségességét. Lehet, hogy foglalkoztak e tervvel, de bizonnyára nem találtak eshetőséget a kivitelre. S mert nem építették ki legalább is az utolsó békeévek alatt, ez fé­nyesen rábizonyít az általam toll­hegyre vett Pató Páiok meddő mun­kájára s egy középkorba illő városi­abszolutizmusra, mi még mindig diái itt. Nem sértjük meg apáink tradí­cióit, ha megtanulunk magunkon se­gíteni és kevésbé bürokraták lenni. Zachariás István Kispest város fő­mérnöke egy mindenképen praktikus és a mai adott viszonyok között leg­egyszerűbben keresztülvihető terve alapján oldja meg a közművek ki­építését ott. Nagy vonásokban vázo­lom tervét, — mert itt a legaktuáli­sabb probléma — abban a remény­ben, hogy az illetékes körök figyel­mét nem kerüli ki. Az önálló jogkörű városnak meg van a kötvénykibocsájtási joga, mi által nagyobb költségű beruházáso­kat eszközölhet a városi közigazga­tás ; természetesen a város legtelje­sebb nyilvánosságának ellenőrzésé­vel. A vízművek és ezzel kapcsolat­ban a közművek kiépítését ez alapon lehet megkezdeni. A látszólagos ter­het az adózó polgároknak kell vi selniök, amennyiben telek illetve ház­érték után megállapítandó kulcs sze­rint a ház és telektulajdonos, ingat­lanának helyzetét is figyelembe véve, kötelezett lenne az őt illető rész­vényt kiváltani. A város polgáraitól a törvény által megállapított adókon kívül más adót nem szedhet semmi­lyen cimen. Arra azonban kötelez­heti a város polgársága magát, hogy a létesítendő városi közmű-alap elő­teremtésére egyenlő arányban haj­landó a terhet magára venni. Ez a teher azonban látszólagos, mert el­tekintve attól, hogy a részvénye után mindenki a kamatot megkapja pénz­ben, később felbecsülhetlen éríék tu­lajdonosa is közvetlenül. Ez a hitel- művelet maximum egy évet vehet igénybe, mely idő alatt a szükséges csatornázási tervek elkészülhetnek ; a befolyt összegből azonnal megle­het kezdeni a közművek kiépítését. A pénzt azért kell ily módon ösz- szeteremteni, mert ha más termé­szetű hitelművelettel, pl. bank útján kölcsön által teremtődne elő a szük­séges összeg, a bank búsás kama­tot követelne és a szükségelt össze­get 92—96-os árfolyamon bocsát­hatná rendelkezésre. Ilyenformán a különböző néven nevezett kamatok a tőke egynegyed részét felemész­tenék. Ehelyett a polgárság e terv alapján nemhogy kamatot fizetne, ellenkezőleg kamatot kap. A polgárság a telek és házérteke után bizonyos százalék adót, u. n. közmű-adót fizet és ezáltal közmű­alapot létesít. A város az X koro­nás adók után teljes névértékű köt­vényt szolgáltat át ezért az adózó­nak és szükség esetén ezt — mig a közmű teljesen ki nem épül — ismételheti, ekkor azonban a rész­vény névértékébe az újabb adóösz- szeg beleszámítódik. Amig a város a polgárságtól a részvényeket visz- sza nem váltja, addig a részvénye­seké — a polgárságé — a közmü­vek. A vízvezeték jövedelme rövid évek alatt teljesen kifizeti a ráruházott összeget, úgy, hogy helyes gazdál­kodás mellett, a kamat kifizetésével is, a részvényeket visszaválthatja ja város. így a polgárság pénzét ka­matostól visszakapja ; az azutáni ha­szon csupán a városé, amiből újabb beruházások eszközölhatők. A renoválásra szorult úttestek és járdák javítását is lehet egyidejűleg végezni a vizvezetéknálózat és csa­tornázás lefektetésével. Erre Írjon ki a város nyilvános pályázatot. Számításai alapján a szakkörök feladata meghatározni a szükséges tőke nagyságát s hogy mit adhat a polgárságnak. Az uccai főcsőből a vízvezeték bevezettetése a házba természetesen a háztulajdonosra há­rul — ez aránylag olcsó lesz, mert egységesen lehet végeztetni — aki a vizadó fizetésére is kötelezett. Könnyebb megértés végett a közmű­alapra befizetett pénz a polgárság által csak a város terhén mentesítés nem minden haszon nélkül. Tekintve azt, hogy a koronánk szilárdult értéke módot ad az elő­zetes tervek és költségek kidolgozá­sára, késni már nem lehet vele. A mit a város önállóan kezdeményezni nem tud, polgárai segítségével im ilyen formán megoldhatja az égető problémát. Mint föntebb említettem, csak nagy ecsetvonásokkal vázoltam ezt a maga kidolgozott egészében nagyszerű tervet. A szakkörökre há­rul, hogy ennek alapján megkez­dődjön Esztergomban egyszer vala- hára a közművek kiépítése, szociál- hygieniai és szociál-politikai intéz­ményék létesítése. (os. t. or.) Szenttamás! gyermek- akció. Tavasszal, a szenttamási szegény iskolás gyermekek felruházására meg­indított akciómnak őszre meg lett az az eredménye, hogy érdemes róla jelentést tenni. Az önként adakozók megértő irgalmas lelkülete lehetővé tette, hogy a begyült pénzen a szö­vetet, amelynek ma 8—10-szeres az értéke, idején, nagyrészt tavasszal s nyáron öszevásárolhattam, sokszor bizony ahogy a pénz futotta, hitelbe is. Így kivihető lesz 30—40 gyermek felruházása. Hálásan mondok köszö­netét a kis gyermekek nevében is az adakozóknak, akik eme keresztény szociális cél megvalósítására támoga­tásomra jöttek. Az adakozók élén a bíboros hercegprímás 19.000 s Machovits Gyula dr. érseki helynök 10.000 koronával állanak, kik ezzel is útmutatók a keresztény gyermek­védelem megértésében. Általában a begyült összeg nagyobb felét: 44.800 koronát a papság adta, hagyományos jópéldával járván elől ebben is. A kisebbik felét a világi társadalom hozta össze. Ebben tekintélyes rész­ben szerető önzetlenséggel azon tár­sadalmi osztály, mely maga is nehéz helyzetben van. Jelentkeztek egyszerű szegény asszonyok is adományaikkal, akik nagyon érzik környezetekben, mit jelent ez az egész akció. Nem adtak azok, akikről e tekintettben országos a panasz. Nem elég leszólni felelőtlenül Szenttamást. Az áteredő bdjok forrásait is mérlegelni kell s a gyermekkel semmi körülmények kö­zött se szabad éreztetni körzetének hibáit vagy bűneit. Azokat lehetőleg enyhíteni társadalmi kötelessége mind­nyájunknak. Az összes szociális fel­adatok között napjainkban ez a leg­alapvetőbb munka, a jövő munkája. Ezen céltól vezérelve tartja fenn a keresztény gyermekvédő egyesület is nagy áldozattal a szenttamási nap­közi otthont. Az adakozók névsora: dr. Csernoch János 19.000 koronát, dr. Machovits Gyula 10.000, Brühl József 5200, K. 5000, Takarékpénztár 2000, Schiffer Ferenc 2000, P. J. 2000, Vermes Ignác 3 ruhácskára való szövet értéke 3000, Einczinger Sándor 1300, dr. Breyer István 1000, Ipar­bank 1000, Csere József 1000, Kuptár Árpád 1000, Schvach Sándor 1000, Riedl László 1000, Hajdú István 1000, Schönbeck Imre (takarékpénztár utján) 1000, Horváth Sári gyűjtése 700, Szabó Margit gyűjtése 600, Uradalmi bírságolás után Bellovits Gyula utján 600, dr. Berényi Zoltán 600, Morvay- nétól egy köpenyeg értéke 600, dr. Csárszky István 500, Hitelbank 500, Graeffel János 500, H. F. 500, Szántó Géza 500, Andrássy Jánosné 500, esztergomi műkedvelők zeneköre 500, Kovancsek Jenő 500, Nagy László 500, Simon Endre és felesége 300, dr. Lépőid Antal 300, Wimmer nő­vérek 300, Schrank Béla 300, Polgári Egyesület 300, dr. Major Ödön gyűj­tése 270, Zubcsek Mihályné 200, Vajda Ármin 200, Grusz Ede 200, Seyler Vilmos 200, Kaszinó Brenner Sándor utján 200, Antal Margit 200, dr. Berényi Zsigmond 200, Palkovics László 200, Réger Istvánná 200, dr. Antóny Béla 200, N. N. 150, Majer János 100, Szkalka Lajos 100, Bello- vics Ferencné 100, 5 szenttamási szegény asszony 100, Szatzlauer Gyula 100, Leitgeb Jánosné 100, Forgalmi bank 100, Osvald Anna 100, Szarkássy N. 100. dr. Polner Zoltánné 100, dr. Kamenszky Gy. 100, N. N. 100, Szabóné 100, N. N. 100, N. N. 100, N. N. 100, Vinkler Antal 50, B. Gy. 50, Valfisch Szidoni 50, M. N. 50, Sándor Károiyné 50, dr. Wiplinger Ödön 50, N. N. 50, Schwarcz Dezső 50, N. N. 50, H. I. 40, Schmidt Rezső 40, Gyürkéné 30, Pongrácz Gyuláné 30, N. N. 30, Angyal N, 25, N. 20, N. 20, N. N. 20, Héreghy Józsefné 10, N. 10, N. 10, Z. J. 10, N. N. 10 korona. Az összes eddigi gyűjtés eredménye 71.515 korona. Nem mulaszthatom el szives köszö- netemet kifejezni azon ruhaáru cégek­nek, amelyek nemcsak hitelt nyújtot­tak s nyújtanak, hanem tekintettel Karácsonyi vásár! Kézimunka és varrott női, férfi- és gyermek­harisnyák, nyakkendők és 9 mindennemű divatcikkekben. CIPÓK '.Leszállított árak! Bauer Verseny Áruház Kossuth L.-u. (Három szerecsen mellett.)

Next

/
Thumbnails
Contents