Esztergom és Vidéke, 1922
1922 / 118. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKE. 1922. november 12. A természetes szaporodás 1910-től 1918-ig nálunk csak 2'4%, náluk ellenben 4'1%. Vagyis 8 év alatti szaporodása 8'2, holott arányszámuk csak 5%. Katonáskodás. ők már békeidején jóval kevesebben teljesítettek katonai szolgálatot, mint mi. 1900-ban 4'3, 1910- ben 3%. Tehát ezen évtized alatt valamikópen kivonták magukat a katonai szolgálat alól. A háború alatt a fölmentéseknél köztudomás szerint ők részesültek a nagyobb kedvezményben. Magyarország elesettjeinek száma hozzávetőleg 500,000- Ebből a statisztika 200,000 hősi halált mutat ki és pedig róm. kath. 52 66%, gör. kath. 9'55%, ev. ref. 14 64%, ág. ev. 6'96%, gör. kel. 13 5%, unit. 0'37%, zsidó 2'ő7°ío, pedig arányszáma 5%. Vagyis a keresztényeknek 2 8% a pusztult el, a zsidóknál pedig csak 1'1%. Az utóbbiaknak is legfeljebb fele a harctéren illetve az ott szerzett sebekben, a másik fele természetes betegségben. A kultúra terén. Kulturális fölényük nem annyira az általános műveltségben van, mint inkább a közép és felső iskoláztatásban. Az ország lakosságának ösz- szes férfiai közül végzett 4 osztályt 4‘6%, 6 osztályt 12'9%, 8 osztályt 2'3% keresztény; ellenben a zsidó férfinemből 4 osztályt 21 8, 6 osztályt 12'9°lo, 8 osztályt 10'l°/o. A ország összes női lakosságából fentiek szerint az arány ez : keresztényeknél 2'8%, 0'8% és 0'4%; ellenben a zsidóknál 14‘7°lo, 3'7°/o és ri°/o. Az egyetemen zsidó -járt 1913— 14-ben a jogi karon 19%, az orvosi szakon 46'7%, a bölcsészeti szakon 15'5%, a gyógyszerészeknél 34'1%. A többi főiskolákat is beleszámítva ugyanezen tanév a zsidóknál 28‘6%. A következő évben már 30%. Az utolsó háborús évben pedig pláne 50%. A foglalkozások terén. A keresztények valamennyi foglalkozásban arányosan szerepelnek, a zsidók azonban mindenütt felülmúlják 5%-os arányszámukat. Az ipar terén 10%, a kereskedelem terén pláne 51*8% zsidó. A társadalom alsó rétegeiben a nagyobb fizikai munkát igénylő életpályákon ellenben messze lemaradnak. Napszámos 3'3°/o, cselédek közt 16°/o, őstermelő 0'6°/o, bányász 0 5 % zsidó van. Ipari tisztviselő 43'9°/o, ellenben ipari munkás csak 6'4°/o. Nyomdatulajdonosok közül 57T% zsidó, nyomdamunkások közül csak 184%. Vendéglősök, kávésok közül 41'3% zsidó, alkalmazott ellenben 15'6%. Önálló kereskedő 51 8% zsidó, alkalmazott pedig csak 34'8%. Az értelmiség terén. E téren látszik legnagyobb emelkedés. Legtöbben vannak ők az irodalom és művészet csoportjában 26 2, az igazságszolgáltatásnál 25'2%, hírlapírók között 42*4%, ügyvédeknél 45*2%, orvosoknál 49'%. Földbirtokosok. 1916-ban 10,833.636 kát. hold volt szabadforgalom. Ebből zsidókézen volt 1,583 772 hold, vagyis 14'6%. A háborús évek alatt 1918-ig a birtokkategóriában zsidókézbe került 15*5%. Az 1000 holdon felüli nagybirtokosok közül 19'9% a zsidó. A 200—1000 holdig terjedő birtokosok 19%-a az. A 100—200 holdasok közül 8%. Az 50—100 holdasok közül 2'5%. A 20—50 holdasoknál 0'7%. A 10—20 holdasoknál 0'4%. Az 5 — 10 holdasoknál 0 3% a zsidó. Nagybérlőink 1000 holdon felül 73 5%, 1000 holdig 62%, 200 hol dig 27 1%, 100 holdig 7'6% a zsidó. A bűnügy terén. Azon bűncselekményeknél, melyek személyes bátorságot követelnek, a zsidók arányszámuknál kisebb %-ban szerepelnek. Némely bűncselekményeket pedig szinte a zsidó faj foglalta le magának. így: 1909—13. évben csalárd és hamis bukásért elítéltek 240 et, ebből 156 zsidót, (67'5%). Uzsoráért 78 at, illetve 29 zsidót (36'7%). Csalásért 1392 őt, ebből 201 zsidót (14'4%). Sikkasztásért 2930 at, ebből 349 zsidót (11'9%). Zsarolásért 652 közül 73 zsidót (11*1%). Okirathamisiíásért 796 közül 60 zsidót (7.6%). A háború alatt hadiszállítási bűnügyben 1018 terhelt szerepelt, 741 zsidóval; elitéltek eddig 156 eset közül 55 keresztényt, tehát kétannyi zsidót. A zsidóság a harctéren 2'5%-ig vérzett. Ellenben itthon hadiszállításoknál fölmerült csalásokból és visz- szaélésekből 73% erejéig vette ki részét. Hivatalos rész. ad. 3967 ai. 605 kgy 1922. szám. Tárgy: Esztergom vármegye községi és körjegyzők ugyismint anyakönyvvezetők részére engedélyezett dijak felemelése. Yéghatározat. Esztergom vm. törvényhatósági bizottsága méltányosnak találván a vármegyei községi és körjegyzők egyesületének a magánmunká- lali dijak felemelésére vonatkozó kérelmét, addig is mig erre vonatkozólag a mai viszonyoknak és a m. kir. betügyminiszter ur intentióinak megfelelő szabályrendeletet alkothat, elhatározza, hogy a magánmunkálati dijakat felemeli és pedig oly módon, hogy az e tárgyban alkotott 1232 ai. 204 kgy. ltll. sz. szabályrendeletben a hivatalos működésért engedélyezett dijakat tízszeres, a magánmunkálatokért szedhető dijakat pedig’ tizenötszörös összegekben állapítja meg. Jelen határozat jogerőre emelkedése után azonnal, a m. kir. Belügyminiszter ur forma- szerű jóváhagyásának bevárása nélkül hatályba lép. Mely határozatot a törvényhatósági bizottság a Vm. Hív. Lapban közhírré tenni rendeli azzal hogy ellene a megjelenést követő 8-ik naptól számított 15 napon belül a m. kir. Belügyminiszter úrhoz cimzendő és a vm. alispánjánál benyújtandó felebbezésnek van helye. ■, A határozat jogerőre emelkedés után felsőbb jóváhagyás végett felterjesztendő. Kelt Esztergomban a vm. törvényhatósági bizottságának 1922. évi október hó 31-én tartott rendes közgyűlésében. Kiadta : Dr. Frey s. k. vm. főjegyző. Halálozás. Kurcz Lajos, jónev mészáros és hentesmester f. hó 10-é Budapesten, ahol enyhülést keresel súlyos bajára, hosszas szenvedé után meghalt. — özv. Matus Ká rolyné szül. Haselmayer Viktoria 1 hó 9-én 75 éves korában elhunyt. Közigazgatási bizottsági ülés Esztergom vármegye közigazgatás bizottsága pénteken tartott ülést dl Czobor Imre főispán elnöklete alati Palkovics László alispán kimerít' jelentést tett a bizottságnak, amely ben rámutat az elszaporodott szocial demokrata szakszervezetek káro hatásaira. Bleszl Ferenc bizottsági tag felszólalása következtében felirt a bizottság a kereskedelmi miniszterhez, hogy nagyobb figyelmet tanúsítson a mozdonyok fűtésére, rövidítéssé meg az állomásokon való tartóz- kodásjidejét és a menetidőt is rövidítse meg. A pénzügyigazgató jelenti, hogy Esztergom vármegyére 801 millió kor. buzaföldadó vettetett ki, amelyből 476 millió, vagyis 58%-a már befolyt. Átirt a bizottság a MFTR-hez, hogy a tavasz megnyíltával mindennap járassa az eddig hetenkint kétszer közlekedő propellert. Iparos nagygyűlés Győrött. A győri iparosok vasárnap gyűlést tartottak, melyen elhatározták, hogy az iparosságra rótt súlyos adók és terhek miatt Győrbe iparos nagygyűlést hívnak össze, melyre meghívják Pálfy Dániel volt nemzetgyűlési képviselőt, mint az Ipartestületek Orsz. Szöv. elnökét, továbbá Dobsa Lászlót, az Ipartestületek Orsz. Szöv. igazgatóját. Szent Ignác Temetkezési Egyesület elhunyt tagjaiért a gyász-szentmise f. hó 13 án, hétfőn 8 órakor lesz a vízivárosi plébánia templomban megtartva. Miután külön értesítés nem lesz szétküldve, azért ezúton hozzuk tisztelt tagjaink szives tudomására. A helybeli épitő szakosztály összes tagjai felkéretnek, hogy ma vasárnap, f. hó 12-én d. e. 11 órakor tartandó gyűlésen okvetlen megjelenni szíveskedjenek az ipartestületi helyiségben. Szakosztályi elnök. A Move Esztergomi Sportegyesület (M.É.S.E.) értesíti ezúton összes tagjait, hogy f. hó 17-én, pénteken este 8 órakor fontos ügyek megbeszélése céljaiból a Magyar Király különtermében gyűlést tart. A tagoknak az összejövetelen való megjelenése igen kívánatos. Szinielőadás a Horthy-akció javára. Az esztergomi Kaszinó műkedvelőinek szinielőadása a Horthy- akció céljaira ma, vasárnap este 8 órakor van a Kaszinó színháztermében. De Pott Gusztáv kétjfelvonásos irredenta irányú drámája „Amikor mi arra jártunk és amikor ők idejöttek“ két egymással nem is összefüggő részből áll. Az első részben á Mária Terézia királyné korában Franciaországban járt huszárcsapatokkal megtörtént epizód bemutatásával mutatja be a szerző, hogy milyen a magyar akkor is, ha mint ellenség jár idegen országban, '.mig a második részben a kommunizmus bukása idején az Alföldre tóduló oláh csapatok és az ezeket vezető francia tisztek viselkedését festi meg a szerző élénk színekkel. Az első rész szereplői: Lossis de Móré tanár : Fekecs László, Ninon, de Móré húga: Jedlic^ka Bözsi, Ju- liette : Mihailic Erna, Berenczey Sándor huszárszázados: de Pott Gusztáv, Galambos őrmester: Porpáczy Jenő. A második rész szereplői : nagymama: Prikkel Mihályné, János fia : de Pott Gusztáv, Lilla és Gyurka unokái: [Marosi Manci és Bergme- jer Ferenc, Boris: Mihailic Erna, francia tiszt: Marosi Tibor, román tiszt: Fekecs László, vörös katona: Jedlicska István, román altiszt: Porpáczy Jenő. A dráma cselekménye elejétől végig érdekfeszitő, nyelvezete kiváló s bár a szerző nem hivatásos iró, az egész beállítás meglepő színpadi rutinra vall. Hisszük, hogy az anyagi siker sem fog elmaradni. Ülőhely ára 1Ü0 K, állóhely 60 K. Felülflzetéseket a hírlapok utján fogja nyugtázni a Kaszinó. Vasárnap délután a helyőrség, hétfőn délután a helybeli középiskolák tanulói részére ismétlik meg a darabot mű « kedvelőink. Még itt közöljük, hogy Sebestény a budai Aréna és a miskolci színház igazgatója előadásra elfogadta a darabot és a jövő héten mutatja be elsőrendű színtársulatával Miskolcon és négy nap egymásután tűzte műsorra a darabot. A legutóbbi bazilikái ünnepségek zenei része. Fáradhatatlan buzgó karnagyunk Büchner Antal ének- lés zenekarával oly előadást nyújtott a bazilika kórusán, mely a legfinomabb Ízlés igényeit is kielégíthette. így hallottuk nov. 1-én, Mindenszentekkor Vavrinecz gyönyörű és hatásos, dallamokban gazdag „E- mollos“ miséjét. Az együttes kar a pianissimókat szép lágyan, lehelet- szerűen, a fortissimokat erőteljesen, a változatos dinamikai árnyalatokat mindenütt kidomborítva adta elő. Halottak napján Fiike nagyszabású Requiemjét hallottuk. Erre az alkalomra a zenekarban a dorogi bányász zenekar legjobb fúvósai működtek közre. A Requiem előadása impozáns ,volt, hatalmasan hangzott, egyes kiemelkedő helyen megrázó és meghatotta a lelkeket. Igazán hálásak vagyunk Büchner karnagynak, hogy ilyen nehéz viszonyok dacára mégis ily monumentális dolgot tud produkálni. Az alsó- és felső Ripária, valamint a szenttamási volt temető stb. bérlőit felkérem, hogy a f. hó 12 én, vasárnap d. u. 3 órakor, a Deák F.-u. el. iskola II osztályában tartandó értekezleten okvetlenül megjelenni szíveskedjenek. Az elmaradás kellemetlenséget okoz. A kerttelep vezetője. Kongr. ünnep a főgimnáziumban. Dec. 8-án, az új kongreganis- ták alkalmából egy gyönyörű karácsonyi álmot fognak az ifjak színre hozni. Dr. Radványi Kálmán : „Sziv- király karácsonya“ c. káprázatos karácsonyi költeménye kerül előadásra zenekiséret mellett. Egy szegény rikkancsfiú álma, mely megtanít minket, hogy az igazi boldogság nem a pénz, a tudomány, hanem a szeretet 1 Már eleve felhívjuk rá a n. é. közönség figyelmét. Rehabilitált jegyző. Meszes Ferenc főjegyző egyike volt azoknak, kik a néptársadalom érdekében s javára fáradhatlan munkásságot fejtettek ki, még sem kerülhette el a háború alatt összegyülemlett magán- boszú intrikáit, mig végre most teljes elégtételt nyert. A cseh-szlovák hatóság, mely eleinte nem vette at, a támadások teljes alaptalanságát megállapította, hivatalába visszahelyezte, elmaradt összes jegyzői járandóságait visszamenőleg kiutalta s a továbbszolgalást kilátásba helyezte, ő azonban ezen teljes elégtétel elnye rése után nyugdíjazását kérte. Csendőrgyalázás. Farda István sárisápi lakos bizonyára át van hatva azoktól az eszméktől, amelyek nem tűrik meg a törvényes rendet, tehát a derék magyar csendőrséget sem.^ Az történt u. i. hogy amikor a csendőr járőr csendre intette a csendháborító Fardát, az feléjük köpött s becsmérlő szavakkal illette a kötelességét teljesítő járőrséget, sőt leszúrással fenyege- tődzött Azt hisszük, hogy kifogják tanítani Fardát, hogy a csendőrökben a magyar államot sértetté meg. Kistőzsdések sérelme. A városi kis dohánytőzsdések örök időktől fogva a dohány mellett Írószer, \ papír, levelezőlapokat stb. árultak. Ezt megtűrték akkor, amikor még volt dohány bővében és amikor a bevásárlásra alig kellett egy-kétszáz ko róna. Most, amikor némelykor heteken át nem volt dohány, vagy ha van is, csak egy-két napi szükség letet lehet fedezni, eltiltottak a kisHÍREK.
