Esztergom és Vidéke, 1922
1922 / 115. szám
XLIV. évfolyam 115. szám. Keresztény magyar sajté. Vasárnap, 1922. október 29. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor Jáno8-ucca 18-20. szám Telefon: 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak stb- küldendők. A hivatalos rész szerkesztője : [Főmunkatárs : FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint kétszer : csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak : egy évre . 600 K, félévre 300 K. negyedévre 150 K, egy hóra . 50 K. Egyes szám ára: hétköznap 5 korona, vasárnap 8 korona. Kéziratot nem adunk vissza. Ahogy nem kellene és nem is szabad lenni. Nincs a világnak még egy olyan nemzete mint a mienk. Annyi viszontagságon, veszedelmen ment keresztül és nem egyszer önásta sírja szélén állott, de pártoskodott, politizált akkor is amikor komoly, kitartó, kemény nemzetmentő munkát kellett volna végeznie. Most is igy cselekszünk. Az országnak csak egy harmadát hagyták meg ellenségeink. Az elvesztett területeken zokogva sírnak elnyomott véreink. Idebent csalfa gazdaság mellett rettenetes nyomor dúl. Negyedik éve vagonokban laknak menekült, otthonukból kiűzött testvéreink. Amig fázósan száz meg száz asszony áll sorba 1—2 kiló burgonyáért, fényes lakomákat rendezünk dúspénzü idegenek tiszteletére'. Koldu- séknál bál van! Tulajdonképen semmink sincs más mint sok, sok pártunk amelynek mindegyike széttagolja a nemzeti egységet. Hogy teljes legyen a politikai zűrzavar még ezt a széttagoltságot is két táborra osztja a királykérdés, mely állandóan, megoldatlanul, de annál veszedelmesebben lebeg ennek a szerencsétlen országnak feje felett. A király legutolsó visszatérésének évfordulójával kapcsolatban egy állítólagos végrendelete került nyilvánosságra IV. Károly királynak a külföldi lapokban. Még senkinek sem volt módjában meggyőződnie a végrendelet valódisága felől, de már megindult a közjogi vita, amiben mi oly nagy mesterek vagyunk, a trónöröklés körül és talán nem járunk nagyon messze az igazságtól, amikor az a gyanúnk, hogy most, amikor az egész békeszerződés, egyezmény krízisét éli át, a ravasz külföld szándékosan dobta közénk az üszköt, hogy lássa esetleg az egységben létező erőt, vagy széthúzásunkban rejlő gyengeséget. Egész nyíltan valljuk azon meggyőződésünket, hogy nem vagyunk hívei a szabadkirályválasztásnak. Egy párton épen a magyar nemzet még soha sem volt, tehát lényegében pártkirályt választanánk, ami sem a királyi tekintélynek, sem az országnak nem válnék javára. A király személyét nem szabad parlamenti vitáknak, különösen olyanoknak, kitennünk, mint amilyen nivósak folytak le legutóbb is. Hisz kivolnának a királyjelöltek téve annak is, hogy piacra vinnék magán egyéniségüket, legprivátabb dolgaikat, kalmármérlegre tennék vagyoni állapotaikat és Isten tudja mi mindenüket. Mindez pedig nem méltó ahhoz a férfiúhoz, akinek fejére tenné habár egy párti is Szent István ezeréves koronáját. A nép előtt veszítene a király személye és a Szent Korona is tekintélyéből. A legitimisták, akik Ottóban látják jogfolytonossággal erősen körülbás tyázott leendő királyt, még mindég nem tisztázták azt, hogy vájjon Ottó nem volna-e egyszersmint osztrák császár is. Az osztrák legitimisták, akik pedig nagyszámmal vannak, szintén Ottóban látják a jövendő, Ausztriát újra építő császárt. Természetesnek találjuk azt, hogy amennyiben sikerülne tervük, főtörekvésük azt volna, hogy a régi császárváros legyen ismét az uralkodó súlypontja és megcsinálják ismét a kettős monarchiát. Nos ebből pedig mi nem kérünk. Magyarország évezredeken keresztül fejőstehene volt Ausztriának. Magyarország volt az, amely ellen a világ minden nációját huszí tóttá Ausztria. Nekünk a régi közösségből semmi sem kell. Most láthatjuk, hogy milyen éltető eleme volt Magyarország Ausztriának. Látjuk, hogy nálunk nélkül hová jutott. Ám legyen Oltó magyar király, még azt sem bánjuk, ha mint mellékkoronát elfogadja az osztrák császárit is, de semmiféle közösségi törekvéseinek nem szabad lennie. Székhelye kizárólag Budapestiegyen és teljesen magyar befolyás alatt álljon. Keserű tapasztalatainkon épült fel az, hogy sem pénzügyi, hadügyi, külpolitikai, egy szóval semmiféle közös ügyünk nekünk Ausztriával többet még a király személyén keresztül sem legyen. Kimatatás a 3. honvéd kerékpáros zászlóalj 1922. évi sporttevékenységérői. Nem lehet közömbösen elhalad nunk a helyőrség által felmutatott nagy eredmények mellett, melyeket ez évben elért a sportfejlesztés nemes küzdelmében. Nem hizelgünk, mikor az elismerés zászlóját meghajtjuk előttük, mert városunk sportéletét ők fejlesztették arra a fokra, ahol — bár a kezdet nehézségein még nem épen túlhaladva — jelenleg ált. A zászlóalj agilis sporttisztje, vitéz futásfalvi Pál Imre őrnagy a legnagyobb súlyt helyezte a katonák testnevelésére a sport minden ágazatában. Ennek eredménye, hogy úgy a katonai, mint polgári egyesületek versenyén értékes eredményeket ért el a zászlóalj. Két 100 méteres sikfutója a zászlóaljnak, Nagy Menyhért és Vitályos Tibor több országos versenyen méltó versenytársa volt neves bajnokainknak, bár velük szintén még jelentősebb eredményt elérni nem tudtak, minden kilátás meg van arra, hogy a jövőben, szépen fejlődő training eredményükkel, azok soraiban lesznek. Ilyen figyelemre méltó az alábbi statisztikai kimutatás a zászlóalj sport- tevékenységéről. 1. 1922. január 8-iki távgyalogló versenyen 45 résztvevő volt. Első Záborszky István honvéd (I. század), 55 perc. Az utolsó ideje 66 p. volt. Verseny idő alatt a 3. és 4. honvéd, kerékpáros zászlóalj foot- ball csapata mérkőzött. Eredmény 2:0 a 3. kp. zlj. javára. 2. Február 15-én volt az első házi szuronyverseny. Győztese : Papp János honv. (Gp. sz.) lett. (11 p. 34'4 mp.) 3. Február 22-án mérkőzött a zászlóalj csapata a MESE csapatával, melyen 4 : 3 arányban győzött. 4. Március 5 én volt a zászlóalj 5000 méteres mezei futóversenye. Indult 214 futó. Beérkezett 202 fő. Győztes : Papp István honvéd (Gp. szd.) 5. Julius 4-én a MESE országos atlétikai versenyén a 100 méteres síkfutásban első lett Nagy Menyhért honvéd (Gp. szd.) Ugyancsak ő lett a távolugrás 2 helyezettje 5‘45 méteres eredménnyel. 6. Augusztus 30 án az I. v. dandár-verseny tiszti nagylövészetén Ren- neczéder Árpád hadnagy 7-ik lett. Súlydobásban Gerik János tiszthelyettes (I. század) 2-ik helyezett lett. A 3000 méteres sikfutásban Kiss István honvéd (II. század) elsőnek futott be. Kiss -honvéd a hadsereg futóbajnoka lett. 7. Szeptember 23-án a hadsereg atlétikai versenyén a 4 km-es tömegfutásban a zászlóalj 15-ös csapata 3 ik helyezést érte el. Az 5000 méteres sikfutásban Kiss István honvéd (II. szd.) a 2 ik lett. Ki kell emelni Kiss honvédnak a távfutásban elért eredményeit. Ez! egyszerű földmives ember, ha to- J vább fejleszti meglepő fútóképessé- j gét, a közeljövőben szintén országos j bajnokaink között szerepelhet a neve. 8. Október 1 én 12 km-es távgyalogló verseny volt a „Spárta“ zászlóalj vándordijáért. Győztes lett a II. század csapata (115 perc). Ezeken kívül a MESE sportpályá-, ján a igen értékes fejlesztő javítási j és bevítési munkát végzett a zászlóalj legénysége. ‘ A pénztár helyiséget felépítette. A javításra szorult tribünt karba hozta. A futópályát j salakkal fellöltötte, továbbá a pálya! atlétikai versenyre szolgáló részeit j oly használható állapotba helyezte,! hogy egyike lett a legelsőknek. A; parti srandfürdőt homokkal szintén j ők töltötték fel; kényelmére a für- | dőzőknek, a Büffé helyiségeit is helyreállították s még asztalokkal, padokkal és székekkel is ellátták. Az általuk végzett parkirozási munkákkal a sporttelep sokat nyert szépségében. Kívánjuk, hogy a jövő év eredményekben még gazdagabb legyen, Egyben nem mulaszthatjuk el városunk sportkedvelő közönségének figyelmét felhívni a mindenkori sport- versenyekre a jövőben, hogy úgy személyes részvételükkel mint jelenlétükkel emeljék városunk fejlődésnek indult sportéletét. (os. t. or.) M Hivatalos rész. wamammtRttaastmaams 226—1822. szám. Pályázati hirdetmény. Esztergom vármegye esztergomi járásához tartozó Dorog nagyközségben ujonan szervezett adóügyi és négy segédjegyzői állásra pályázatot hirdetek. Az adóügyi jegyzői állás javadalma a következő: Készpénzfizetés a községtől évi 2000 korona, lakbér évi 1600 korona. A négy segédjegyzői állás javadalma a következő egyenként: Készpénzfizetés évi 1400 korona, lakbér 100 korona. Mind az öt állásnál ezenfelül a megállapított drágasági, háborús és rendkívüli segély. Felhívom mindazokat, kik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy az 1883. évi I. t.-c. 6. §-a, illetve az 1900. XX. t.-c. 3. §-ában élőirt minősítést és az eddigi alkalmaztatást igazoló okmányokkal kellően felszerelt pályázati kérvényeket hozzám 1922. évi november hó 30-ig annyival is inkább nyújtsák be mert a később érkezőket figyelembe venni nem fogom. Megjegyeztetik, hogy a negyedik aljegyzői állás csak az esetben fog betöltetni, ha az ezen állást betöltő segédjegyő esetleg adóügyi jegyzővé megválasztatik. Esztergom, 1922. október 22. Sáros s. k. tb. főszolgabíró. 5456-1922. szám. Körözvény. Kovács József 16 éves gyermeknek, kinek anyja Kovács Erzsébet, a törvényhatóság területén való puhatolását, feltalálás esetén saját, valamint anyja illetőségi viszonyaira vonatkozólag kihallgatását elrendelem. Esztergom, 1922. október 23. Palkovics s. k. alispán.
