Esztergom és Vidéke, 1922

1922 / 114. szám

XLIV. évfolyam 114. szám.

Keresztény magyar sajté.

Csütörtök, 1922. október 26.

Esztergom vármegye hivatalos lapja,

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

Simor János-ucca 18-20. szám Telefon: 21..

hova a lap szellemi részét illető közlemények, továbbá az előfizetési s hirdetési dijak 8tb- küldendők.

A hivetalos rész szerkesztője : fFőmunkatárs :

FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN.

Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős :

LAISZKY KÁZMÉR.

Megjelenik hetenkint kétszer: csütörtökön és vasárnap.

Előfizetési árak :

egy évre . 600 K, félévre 300 K. negyedévre 150 K, egy hóra . 50 K.

Egyes szám ára:

hétköznap 5 korona, vasárnap 8 korona. Kéziratot nem adunk vissza.

Társadalmi bajok.

Amióta kifejlődött a társadalmi élet, mindég voltak társadalmi bajok is, melyek annál inkább növekedtek, minnél jobban fejlődött maga a társadalom. A fejlődés igények támasztásával jár, melyek kielégítése nem állott módjában magának a társadalomnak még akkor sem, ha annak vezetőit a legjobb belátás és jóindulat vezette. Politikai és megélhetési okok voltak mindenkor azok a motívumok, amelyek forrongásba hozták a társadalom egyes rétegeit.

A háború előtt, amikor a megélhetés aránylag elég könnyű volt, politikai dolgok hozták forrongásba az egyes rétegeket. Teljes egyenrangú politikai jogokat követeltek, ami emberi szempontból Ítélve teljes mértékben meg is lettek volna adhatók, ha a mélyebben látókat aem tartják vissza nemzeti és faji szempontok. Nemzeti eszméktől, faji jellegtől el távolitó áramlatok kezdtek úrrá lenni a politikai sáncok közé bevonulni szándékozóknál. Olyan emberek befolyása alá kerültek széles rétegek, akik távol állottak minden nemzeti eszméktől, vallástól és faji jellegtől. Világpolgárok akarták magukhoz ragadni a hatalmat nemzeti államok határain belül, hogy mindent romba- döntsenek, amit egy nemzet századok, sőt évezreden keresztülépitett.0 A mélyebbrelátók tisztári nemzeti szempontból csak szükebb keretek között voliak hajlandók kiterjeszteni a politikai ^gokat. Bármit is beszélnek a szélsőséges elemek, mégis igazuk volt azoknak, akik a politikai jogkör kiterjesztését nem voltak hajlandók nyakló nélkül engedélyezni. Maguk a szélsőséges elemek voltak azok, akik a korlátozók igazát bizonyították be legjobban. Hogy pe hivatkozzunk idegen nemzeti államokban történtekre, csak a magunk tapasztalatait hozzuk fel a legközelebbi múltból.

Az októberi forradalom, a nemzetietlenek forradalma volt előkészítője az ország romlásának, melyet teljesen betetőzött a proletáriátus uralma, mely sem nemzeti, sem valláserkölcsi alapon nem állott és igy nem is lehetett más következménye, mint a teljes erkölcsi és anyagi romlás, melynek keserű gyümölcsét most egyformán eszi a proletáriátus és polgári réteg egyaránt.

Most, amikor a nemzeti társadalmi rétegek között letompultak a politikai jogok válaszfalai, egy másik, sokkal veszedelmesebb, súlyosabb okok léptek előtérbe: a megélhetés rendkívül nehéz problémái. A súlyos megélhetési viszonyok teljes megszüntetése nem egészen a magyar társadalmon

múlnak. Olyan szerencsétlen viszonyok közé sodródtunk és sodródott velünk több európai állam, melyek leküzdése szinte lehetetlen s mindenkinek be kell látnia azt, hogy egy újabb nehezebb megélhetést nyújtó korba cseppentünk bele. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szegényebb osztály nyakig üljön a legvigasztalanabb nyomorban.

Az államhatalomnak tudnia kell, hogy legbiztosabb államfentartó dolog : — a megelégedettség. Ezt a fontos eszközt meg kell az államnak a mostoha viszonyok dacára is legalább megközelítőleg találnia. Minden eszközzel oda kell hatnia, hogy belső forgalomban az élelmicikkeknél az indokolatlan drágaságot letörje, amelyből a termelőnek sincs haszna, csupán a spekulánsok híznak tőle és sorvad maga a nemzet; Teljesen érthetetlen és senki megmagyarázni nem tudja, hogy miért van Magyar- országon 11 ezer koronás búza és 1000 koronás zsir. Ennek józan és igazságos magyarázatát még a tőzsde falai között sem tudja senki adni. Ha már kell lennie drágaságnak az adott körülmények között, de legyen az elviselhető és ne az elégedetlenség tüzelője, mert könnyen azt kell hinnünk, hogy a felforgatás eszméjének szolgálatában állanak a spekulánsok, az árdrágítók. Az államnak pedig eminens érdeke, hogy ezeket a telhetetlen és romboló munkát végzőket egyszersmindenkorra lehetetlenné tegye.

HÍREK.

I®l

Az uj sajtófőnök. Alig néhány hete, hogy a miniszterelnök a sajtóiroda vezetésével Havel Béla dr. miniszteri osztálytanácsost bízta meg és Hável máris távozott állásából. Utódja a sajtófőnöki állásban, Ángyán Béla dr. fővárosi ügyvéd lett. Az uj sajtófőnök Bethlen Istvánnak bécsi tartózkodása alatt az ellenforradalmak idején egyik segítőtársa volt.

Oyászhir. Vasárnap virradóra Esztergom város egyik régi tisztviselője hosszas és kínos szenvedés után hunyta le szemeit. Székely Henrik városi ny. állatorvos halt meg, akinek egyénisége városszerte szimpatikus volt. Hétfőn temették el meglepő nagy részvéttel. Temetésén a helybeli Turista Dalárda gyászénekével búcsúzott el a dalárda régi tagjától és dr. Weisz Sándor mondott búcsúbeszédet. Amilyen osztatlan részvéttel vett részt mindenki a temetésen, épen úgy ütköztek meg a jelenlevők azon a sajnálatos incidensen, mely sem a halott iránti kegyelettel, sem pedig azon tisztelettel, amely a megboldogult személyét körülvette, nem fért össze. — Schweiczer Vilmos jónevű férfiszabót és feleségét született Uhlárik Erzsébetet mély gyászba borította 2 hónapos kis leánykájuknak, Margitkának elhunyta. Temetése tegnap volt a belvárosi temető kápolnából. — Szendrei Szántay János nagykőrösi szőlőbirtokos, f. hó 21-én életének 62-ik és boldog házasságának

31-ik évében hosszas betegeskedés után elhunyt. A megboldogult városunk szülötte volt s az esztergomi Bárány családhoz is közeli rokoni kötelék fűzte.

A Tanult Férfiak Mária-Kongre- gációja f. évi október hó 27. napján, pénteken d. u. a/*7 órakor tartja rendes gyűlését a főgimn. fizikai termében, melyen dr. Tóth Kálmán theol. tanár ad elő „A hitélet Hollandiában“ címmel. Szives megjelenést kér a Vezetőség.

Adomány. Waldvogel József ezredes 1000 K-t, Polgári Egyesület 1500 K-t, Csere József 5000 K-t adományozott a Horthy-akció céljára. Csere József azonkívül 5000 K-t adott a városi szegény alapnak. Az Egyesült Hercegprimási és Eggenhoffer-féle téglagyárak Rt. 5000 K-t adományozott a vakok javára.

Műsoros estély a Táborban. A 4. sz. kerékpárzászlóalj szép er kölcsi és anyagi sikerrel járó műsoros estet rendezett az inség-akció javára múlt szombaton a Táborban. Nincs szándékunkban, hogy a csaknem kivétel nélkül legénységi szereplők színpadi alakítását, szavalatait, énekeit és hegedűszámait külön- külön dicsérjük. — akik ott voltak, azok úgy is kellően értékelték az elért eredményt, a fáradságos előkészületet és nemes törekvést — csak azt hangoztatjuk, hogyha mindenkinél meglesz az a kötelességentuli munkaszeretet és nemes feltörekvés, ami e műsoros est sikerét biztosította, akkor nemcsak a közvetlen célt, az inség-akció e edményének fokozását fogjuk elérni, hanem közelebb jutunk ahhoz a magyar hajnalhasadáshoz, melyről az est végén Fehérváry őrnagy festett a hallgatóságnak ,oly vonzó képet. Végül csak annyit, hogy a szereplők mindegyike igazán rászolgált munkájával Palkoviís alispán lelkes köszönő szavaira.

Cselédjutalmazás. A hercegprimási uradalom központjában alkalmazott Psenák József mezőgazda- sági cseledet hű, szorgalmas és becsületes szolgálatáért a földmivelés- ügyi m. kir. miniszter elismerő oklevéllel tüntette ki. Ezen kitüntetést f. hó 29 én, vasárnap délelőtt 10

órakor fogja átadni dr. Antóny Béla polgármester a városháza nagytermében Psenáknak. A polgármesteri hivatal ezúton is felkéri a földmives osztályt, valamint a tisztviselői kart, az iparosokat és kereskedőket, hogy az ünnepélyes átadásnál minnél számosabban jelenjenek meg, hogy ezáltal is az ünnepség fényét emeljék.

Horthy-akcióra Nemesszeghy István a részére egy büntető ügyben biróilag megállapított 500 kor. kárösszeget a Horthy-féle nyomorakkció- nak adományozta.

Kereskedő ifjak estélye. Horthy- akcióval kapcsolatban szombaton este a Fürdő szálloda nagytermében egy ép oly kedves, mint színvonalas műsoros estélyt rendezett az Esztergomi Kereskedő Ifjak önképző Egyesülete. Kövesi István gügyes konferálása mellett pompásan töltötték be szerepüket : Jakoby Baba, Vermes Mica, Angyal Ignác, Zelenyák Ferenc, Kubányi Manci, Steiner Dezső, Schwarz Bözsi, Marosi Mancika, Philipp József, Jedlicska István, Oltőssy Oszkár és Kiinda László. Külön-külön azért nem emeljük ki az egyes szereplőket, mert erre elsősorban is nincs szükségük, de nehéz is volna megkülönböztetni előadásaikat. A Turista Dalárda ezúttal ismét óriási sikert aratott, amely azt hisszük csak buzditásul szolgál a jövőre nézve.

Uj alapítótag a Turista Dalárdában. Dr. Zwiliinger Ferenc ügyvéd 1000 koronával a Turista Dalárda alapító tagjainak sorába lépett.

Jótékonycélú szinielőadás. A Magyar Áll. Altisztek Országos Nyugdíjpótló Egyesületének helyi csoportja f. évi november hó 4-én este fél 8 órai kezdettel az országos árvaalap javára jótékonycélú szinielő- adást rendez.

Rabmunkaerő bérbeadása ipar- vállalatok számára. A győri kereskedelmi és iparkamara közli az érdekeltekkel, hogy a soproni fegyintézet iparvállalatok részére 300 főnyi rabmunkaerőt műhelyekkel együtt, esetleg más feltételek mellett bérbead. Ez ügyben közelebbi felvilágosítás a soproni fegyintézet igazgatóságánál nyerhető.

Takarékpénztárunk alaptőke emelése. Vezető pénzintézetünk az Esztergomi Takarékpénztár jövő vasárnap tartandó közgyűlésen fogja alaptőkéjét 15 pillió koronára felemelni olykép, hogy a kibocsájtandó 4500 darab uj részvényből 3000 darabot 3000 korona, 1500 darabot pedig 4000 korona kibocsájtási áron biztosit a régi részvényesek részére. Tekintve, hogy a régi részvények négy- ötször oly értékűek, mint a kibocsájtási ár és igy a kibocsájtás a részvé-