Esztergom és Vidéke, 1922

1922 / 112. szám

XLIV. évfolyam 112. szám. Keresztény magyar sajté. Csütörtök 8922. október 19. Esztergom vármegye hivatalos lapja. Néma könnyek. Ha úgy belehetne látni az emberek belsejébe sok mindenféle furcsa dob got láthatnék ott. Volnának emberek akik belső értéktelenségük miatt vas­tag függqjnyt vonnának maguk köré. Sok volna olyan, aki bezárkóznék otthonába, hogy belső gazságát senki megne láthassa, de ntgyon sok em­ber, ezerszámra akadna, akinek a lelkén néma, keserű, maró, életet fogyasztó könnyeket láthatnánk végig gördülni. A külsejük nyugodt, szegény, rongyos, de belsőjük keserű és talán már háborgó is. Még nyugodtan vég­zik munkájukat, nem annyira ön­magukért, mint inkább a magyar közönségért. Tudják kik ezek I Az utolsó hivatalszolgától a kúriai bíróig ezek az emberek. Ezek vannak a társadalom kapzsisága, lelketlensége miatt nyomorúságra Ítélve és mégis végzik kötelességüket. Ezeknek az embereknek bármennyire tele is van a lelkűk keserűséggel, mégsem jut eszükbe a bérharc kemény fegyvere a sztrájk. Nem pedig azért, mert sok­kal többb bennük a magyar faji ér­zés, semhogy Csonka-Magyarországoi mostani lehetetlen helyzetében még lehetetlenebbe sodorják. Való tény, igaz, hogy a magyar kormány óriási erőfeszítésseljiparkodik alkalmazottjainak mtgélhetését bizto­sítani, de a társadalom széles rétege teszi ezt a törekvést lehetetlenné. Az államhatalomnak nem újabb segélye­ken kellene törnie fejét, hanem a drágaság letörésén. Meg kell szün­tetnie minden kivitelt még a magyar koronaérték növelésének rovására is mindaddig, amig a középosztály nem áll talpra. Mert mégis lehetetlenség az, hegy azokért dolgozzék a magyar közalkalmazott éhesen, fázva, ron- gyossan, akik milliókban dúskálnak, akik dáridót dáridókra csapnak. A rabszolgavilágban talán megjárta ez, de ma nem. Ma már meg kell látnia mindenkinek a néma könnyeket, melyek marják a másokért dolgozók lelkét és sodorják a kétségbeesés felé. A sötét kétségbeesés rossz tanácsadó. A keserűség nem szokta a megértést a türelmet tanácsolni és elvégre mindennek van vége is. A világért sem jóslunk középosztály­sztrájkot, de az államhatalomnak meg kell akadályoznia annak lehetőségét, gondolatát is. Ezek a néma könnyek mély barázdákat vághatnak a köz- alkalmazottak lelkén és a könyrnosá- sokban ki tudja mi burjánozhat fel. A hlvetalos rész szerkesztője : Főmunkatárs: FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN. :i Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : \ LAISZKY KÁZMÉR. i Megjelenik hetenkint kétszer P3W 1 IHllliHllHH—tíl— : csütörtökön és vasárnap. Íj _________________ u Előfizetési árak : egy évre . 600 K, félévre 300 K. negyedévre 150 K, egy hóra . 50 K. Egyes szám ára: hétköznap 5 korona, vasárnap 8 korona. Kéziratot nem adunk vissza. jg Hivatalos rész. *» ad. 814—1922. szám Tárgy; Esztergom vm, törvényhatósági bizottsága által a vm. kéjelgési szabályren­delet módosítása tárgyában 814 ai. 8 kgy. 1922. sz. a. hozott határozat meghirdetése. Végzés. A vm. törvényhatósági bizottság fenti számú határozatát, mely' a hivatalos órák alatt a vm. főjegyzőségében bárki által meg­tekinthető, azzal rendelem a Vm. Hiv. Lap­ban meghirdetni, hogy jogában áll ellene bárkinek ezen végzés megjelenése utáni 8-ik naptól számított 15 nap alatt a vármegye alispánjánál benyújtandó s a m. kir. belügy­miniszter úrhoz intézendő felebbezéssel élni. Esztergom, 1922. október 16. Palkovics s. k. alispán. ad 52—1922. árvizs. b. sz. Hirdetmény. Esztergom vármegye törvényhatósági ár­vizsgáló bizottsága ezennel közhírré teszi, hogy folyó évi október hó 16-án tartott ülésén a péksütemény, kenyérsütés- és ke­nyér, valamint a tej irányárát folyó évi okt. hó 19-ével kezdődő hatállyal a következők­ben állapította meg; Péksütemény darabja 8 K Kenyérsütés díja kg.-ként 4 K Félbarna kenyér kg.-ként 115 K Fehérkenyér Va kg.-os 80 K „ 1 160 K Teljes tej literje 38 K A bizottság újból felhívja a közönség figyelmet arra, hogy aki ezen irányárakat átlépi, az (úgy a vevő, mint az eladó) a törvény értelmében szigorúan büntetteíik. Esztergom, 1922. október hó 17. Dr. Sebők, árv. biz. elnök. fia biztosítani akarjuk nyu­galmunkat, adakozzunk Horthy nyomorenybítő akciójára. Halálozás. Viszkop Istvánná sz. Pach Etel f. hó 15 én 42 éves ko­rában elhunyt. — Homor Lajos ta­tabányai iskola-igazgató életének 58., tanitói működésének 40. évében f. hó 17-én elhunyt. Homor Imre, az „Esztergom“ főszerkesztője nagy­bátyját gyászolja az elhunytban. Adomány. Keményfy K. Dániel szentszéki tanácsos, vízivárosi plé­bános a szenttamás-vizivárosi kath. körnek, melynek diszelnöke, 3000 koronát adományozott. A Magyar Aero-Szövetség esz­tergomi osztálya t. hó 15 én tar tóttá alakuló közgyűlését a Kuitur- Mozgó helyiségében nagy érdeklődés mellett. A mozihelyiséget teljesen megtöltötte az érdeklődő közönség és a helybeli középiskolák növendé­kei. A közgyűlés megtartása előtt egy mozgófényképet adtak elő a re­pülésről, melyet azután az egyesület i tisztikarának megalakítása követett. Az egyesület esztergomi osztálya védnökségét dr. Csernoch János bibornok-hercegprimás vállalta, el­nökké pedig Mátéffy Viktor prépost­plébános, nemzetgyűlési képviselő választa+ott meg egyhangúlag. A tisztikar tagjai lettek: diszelnök Csernoch János bibornok-érsek, elnö­kök : Mátéffy Viktor, Szomor Aurél, alelnök: dr. Frey Vilmos, ügyész: dr. Gróh József, titkár: Siesz János, pénztárnok: Turcsányi Ernő. Választ­mány : dr. Antóny Béla, Hajdú István, Kiinda Károly, Marosi Ferenc, dr. Molnár Szulpic, Obermüller Ferenc, Palkovics László, Rudolf Béla, Rudolf István, dr. Walter Gyula, Sztahovits Jenő. Ifjúsági vezetők: Mattyasóvszky Kasszián dr. és Olajos János tanárok. A tisztikar megválasztása után Má­téffy Viktor prépost-plébános, nem­zetgyűlési képviselő lelkes szavak­ban köszönte meg elnökké válasz­tását, majd pedig Petróczy István h. államtitkár tartótra meg érdekes elő­adását a repülés technikájának fej­lődéséről és annak fontosságáról. A vaskapui Mária-szoborra N. N. 100 koronát küldött szerkesztő­ségünkbe. Kérelem. Alulirt hivatal felkéri a helyben lakó nyugdíjasokat és öz­vegyi nyugdíjasokat, kiknek illetmé­nyeit számfejti, hogy őket közelebb­ről érdeklő ügyben az állampénztár helyiségében azonnal jelentkezzenek. Az Esztergomi Kereskedelmi és Iparbank alaptőkeemelése ügyében f. évi október hó 14-én tartotta közgyűlését dr. Walter Gyula püspök, főkáptalani nagyprépost el­nöklete alatt, ki részletes pénzügyi és közgazdasági indokolását adta az alaptőke emelésének, amelyre nem valami hiúsági szempontból, de az intézet reális fejlődése szempontjából van szükség. A közgyűlés az alap­tőke felemelési javaslatot elfogadta s ennek eredményekép az intézet alaptőkéjét 2,000.000 koronáról 4,000.000 koronára emeli fel. Min­den egy darab régi részény után egy darab új részvény vehető át 2.200 koronás áron. Az elővételi jo­got f. évi november hó 15 éig lehet gyakorolni és ugyanezen időig kell a vételárat is befizetni, ellenkező esetben az elővételi jog minden kár­talanítás nélkül elvesz. Az új rész­vények 1923. év január hó 1-től kezdve részesednek osztalékban. Az Esztergomi Kereskedő If­jak Önképző Egyesülete — mint már jeleztük — f. hó 21-én szom­baton este fél 9 órakor műsoros es­télyt rendez a Fürdő Szálloda nagy­termében. A kitűnőnek ígérkező es­télynek a műsora a következő : 1. Turista Dalárda éneke. 2. Jacoby * Baba melodrámája. 3. Kubányi Man cika és Steiner Dezső ének duettje. 4. Rosenberg Bözsi monológja. 5. Zelenyák Ferenc irredenta dalai. 6. Vermes Mica és Angyal Ignác tánc­duettje. 7. Schwarz Bözsi orosz ro­mánca. 8. Steiner Dezső kupiéi. 9. Turista Dalárda éneke. 10. Bérezik Árpád: „A muszka komisszárius“ 1 felvonásos vigjátéka. Szereplők : Ja­coby Baba, Marosi Mancika, Jed- licska István, Künda László, Oltósy Oszkár és Philipp József. Konferen- cier: Kövesi István. Az egyes szá­mokat zongorán kiséri: Jedlicska Pál. Az estély jövedelmének egy része a Horthy-akció javára lesz fordítva s igy reméljük, hogy kö­zönségünk nagy számban fog ezen részt venni s úgy erkölcsileg, mint anyagilag támogatni fogja az egye­sület nemes törekvését. A Községi Sajtóvállalat Rész­vény Társaság folyó hó 7-én tar­tott rendkívüli közgyűlésen alaptő­kéjének felemelését határozta el. Ki­bocsátásra kerül 3800 darab 500 ko­rona névértékű uj részvény 4: 1 arányban. Minden régi részvény te­hát 4 darab új részvény igénybevé­telére jogosít 500 korona kedvezmé­nyes árban. A fenmaradó részvények 2000 korona árfolyam mellett fog­nak kibocsáttatni. A részvények vé­telára ideiglenes elismervény ellené­ben f. hó 31-ig bezárólag a vállalat dorogi pénztáránál befizetendő. ’Fel- kéretnek a részvényesek, hogy jo­gaikat fenti időpontig feltétlenül gya­korolni szíveskedjenek. Az esetleg fenmaradó részvények szabad kézből fognak eladatni. Kertészsegédképző tanfolyamra az ikervári hadiárvaintézetbe öt hadi­árva ingyenes ellátásra felvétetik, ha legalább 6 elemi osztályt jó eredmény- nyel végezett. Bővebb felvilágosítás a Hadigondozó Népirodában (Deák F.-u. 1. sz.) nyerhető. A telefondijak előfizetésének megváltóztatása. Mint értesülünk, a budapesti táviró- és távbeszélő-igaz­gatóság 1923. év jan. 1-től a telefon­díjak havi előfizetését beszünteti. E naptól kezdődőleg a telefondíj a beszél­getések száma után fizetendő. Az elő­fizetési rendszer változástól a beszél­getések számának csökkentését s ezál­tal a kapcsolás gyorsabb lebonyolí­tását várják. A lakásrendelet módosítása. A hivatalos lapban rendelet jelent meg, amely október 1-én lépett éleibe és amely a lakásügyi eljárást kívánja gyorsabbá tenni. Ennek megfelelően a háztulajdonos ezentúl a megürese­dett lakás igénylőjét három nap alatt köteles megnevezni. Ugyancsak kor­látozza a rendelet a háztulajdonosnak azt a jogát, hogy neki nem tetsző albérlő ellen felszólalhasson. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-ucca 18-20. szám Telefon: 21., hova a lap szellemi részét illető köz­lemények, továbbá az előfizetési s hir­detési dijak stb- küldendők.

Next

/
Thumbnails
Contents