Esztergom és Vidéke, 1922
1922 / 13. szám
XLIV. évfolyam 13« szám leresuléu? magyar sajtó. Vasárnap, 1922. január 29. Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kladóhivaía!: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a !ap szellemi részét illatú közlemények továbbá előfizetési § hirdetési dijak stb. küldendői/, Vízvezeték.) Rövid idő óta, egy bennünket igen közelről érdeklő téma képezi vita tárgyát. Arról van szó, hogy a vízhiányt, mely mizéria erősen érezteti nyomasztó hatását városunkban, elháritsuk. A tárgy körül szövődő polémiát nyugodtan elhagyhatjuk. Meg kell jegyeznem, hogy az „Egy asszony“ fejtegetései sokkal rokonszenvesebbek előttem, mint az orvos űréi, mert teljes mértékben osztozom a hölgy abbeli nézetében, hogy a vízhiány kérdésének kifogástalan megoldása égetően szükséges, s ama tévedését, hogy a környező hegyoldalakon dús vizforrásokat tételez fel, szívesen elnézem, mig az orvos urnák, a 20 milliótól való félelmét nem találom helyén valónak. Sokkal jobban félek a netalán bekövetkezhető vizinségtől, melyet annyira előtérbe helyezek, hogy az előbbitől való félelmem teljesen eltörpül. Talán a közelmúlt kánikulájában átélt vizhiány emlékét idézem fel, vagy ama veszélyre (betegségek, ragályos járványok) mutassak rá, amely természetszerűleg a kutakTdszáradásával járna ? Mindannyian tökéletesen tisztában vagyunk azzal, hogy a kifogástalan vízellátásra, azaz vízvezetékre égetően szükségünk van. S mi kell ennek megteremtéséhez ? Elsősorban és még a 20 millió előtt: erős és megmásíthatatlan akarat! S vájjon mily módon volna előteremthető ezen tekintélyes összeg ? Kétféleképen: önkéntes adakozás és adózás révén. Teljesen tudatában vagyok annak, hogy mindkét ut a polgárság újabb megterhelését vonja maga után, de ugyan akkor arról is meg vagyok győződve, hogy jobban járok és olcsóbban jövök ki, ha a vízvezeték költségeit viselem, mintha a családom és magam egészségét továbbra is veszélyeztetem. De vizsgáljuk meg az ügyet közelebbről is I Talán a 20 millió elő- előteremtése nem is oly sötét, mint amilyennek látszik. Oly sok mással szemben adakozók sőt prédák vagyunk, s most magunkkal szemben A hfvataSOiS rósz szerkesztőd FEKETE REZSŐ. s Főm M kaiéra s VITÁL ISTVÁN. LapttilajdonoK és a szerkesztésért feledő« : LAISZKY &ÁZMÉR. Megjelenik heienkint háromszor, kedden, csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak; egy évre . 240 K., félévre . . 120 K. negyedévre 60 K., egy hóra . 20 K Egyes szám árai hétköznap 1.50 kor., vasárnap 3 kor. Kéziratot nem adunk vissza. *) Mint közérdekű dologhoz való lelkes hozzászólásnak szívesen adunk helyet. Látjuk, hogy a megpendített eszme élénk visz- hangra talált, sőt a cikkíró úrtól önkéntes adományként vettük az első 500 koronát. szükkeblüek legyünk? Tegyünk tehát egy kísérletet! Részemről 500 K-át jegyzek ezen célra s egyúttal kérem a helyi lapok nagyrabecsült szerkesztőségét, hogy lapjaikban ezen adakozások céljaira külön rovatót nyissanak. Meggyőződésem erős, hogy ily utón egész számottevő összegeket sikerül összehoznunk. És most néhány szót az adózásról ! Az állam többi között egy 1'5 °/o-os forgalmi adót vetett ki, mely adót 2‘5, sőt 3 %-ra fogja emelni. Ezen adó felemelését, épp úgy fogjuk viselni tudni, mint a többit, mert hisz jól tudjuk, hogy miután a háború és forradalmak tönkretettek bennünket, csak folytonos és érőltetett áldozathozatailal állíthatjuk a gazdasági egyensúlyt helyre. S vájjon családunk és önmagunk érdekében nem akarunk-e áldozatot hozni ? Nem volna e helyén való, ha a nagy német szövetségesünk alapelvét, „az egészséges egoismust“ magunkévá tennők? Áldozzunk tehát életbevágó ügyünkért még egy fél °/o-ot a forgalmi adóhoz ! Adjuk meg az államnak ami az államé, de ne feledkezzünk meg magunkról sem I Ha forgalmi, luxus és más egyéb adókat fizetni tudunk, tán saját céljainkra is tudunk egy fél %-ot áldozni I Tartsunk össze, legyünk erős akaratuak és hozzunk áldozatot! Előbb utóbb úgy is meg kell történnie, ne hallasszuk tehát holnapra, hanem fogjunk hozzá még ma ! «Ajánlatos volna a lakosság minden rétegét képviselő, 40—50 tagból álló bizottság megválasztása, mely ke- kebeléből egy kisebb végrehajtó bizottságot delegálna. A nagy bizottság javaslatokat tesz és propagandát fejt ki, s havota egyszer ülésezik, a kivitelt a végrehajtó bizottság végzi, mely hetenkent egyszer ül össze. A vízvezetéki akcióban azonban a város apraja nagyjának, férfinek nőnek egyaránt részt kell vennie, mindenkinek legjobb tudása szerint. Ez volna az akció rövid vázlata, a részletek kidolgozását a bizottság bölcs belátására bizhatjuk. Erős a meggyőződésem, hogy ha azonnal és erélyesen hozzálátunk a terv kiviteléhez, aránylag rövid időn belül célhoz érünk. Ily módon összehozva a szükséges összeget, nem lesz semmi törleszteni valónk. Az esel leges többletekből, mert még ezekre is erősen számitok, a vízvezetéknek a magánlakásokba való bevezetését könnyithetnők meg. Sőt talán még arra is telnék, hogy a Széchenyi-téren, a Szt. háromság szobor tájékán kutat emeljünk, amely büszkén hordaná az öntudatos feliratot: „Segíts magadon, Isten is megsegít!“ K. S. í 3 Vasárnapi levél. [! Tisztelt Szerkesztő Ur ! Meliere születésének 300 éves fordulóját ünepeli a művelt emberiség. Ebben az ünneplésben őszinte szívvel vesz részt a magyarság is, hiszen a XVIII. szd. vége óta a mai napig Moliére és a magyar szinmű- irodalom és színművészet között oly intenzív a kapcsolat, művelődésünk e két ága oly sokat köszönhet a nagy kacagónak és kacagtatónak, hogy az ő szellemének, emlékének hódolni elemi kötelességünk. Tisztelt Szerkesztő Ur, olvasom a lapokban, hogy de Flers úr a francia drámaírók rendezte emlékünnepélyen szívélyesen üdvözölte a magyarság képviselőjét, a budapesti francia követ pedig meleghangú levélben veregette meg a vállát Tar- lüffe személyesitőjének. — Úgy látszik a franciák ezzel végleg megszüntették az irodalmi háborúskodást s ismét fölvették a kulturkapcsolatok fonalát, amelyet megokolatlanul, durván szakított szét vak, túlfűtött sovinizmusuk. A tudomány, az irodalom, a mű vészét stb., vagy mondjuk, úgy a kultúra, nemzetközi kell, hogy legyen — a szó legnemesebb értelmében.— Elpusztul, elsorvad annak a népnek a kultúrája, amely kínai fallal veszi körül magát, amely nem akar tudni idegen megállapításokról, eredményekről, meglátásokról, amely nem szívja föl az idegen — természetesen egészséges — hatásokat, nem hogy annak egyszerű, szolgai utánzójává váljék, — hanem, hogy a maga izzón nemzeti, faji kultúrájának méhében ujjászülje, megfelelőképen felhasználja és értékesítse. «A magyarság erre az álláspontra helyezkedett akkor, mikor az antant kul- tura-offenzivájára a britt szellemóriás ünneplésével válaszolt. — Itt nem lehet drótakadályokat alkalmazni. — Shakespeare, bár angolnak született, ma már nem :csupán az angoloké, hanem az egész művelt világé. S igy van ez Wagnerrel és Goethével épúgy, mint Dantevel és Verdivel, Newtonnal és Taine-vel. így van ez Moliére-vel is. Mi a Moliére háromszázados dicsőségének fénykörében megpecsételt „békét“ Doúlcet és a de Flers urak felénk nyújtott jobbját (legyen bár az egyik csak a „Buridán szamara“ szerzője is) nyiltan, őszintén, becsülettel elfogadjuk. Szeretnők remélni, hogy ez a kézszoritás az ő részükről egyenesebb, őszintébb, igazabb akart lenni, mint az a másik ott Trianonban, azon a borongós, ködös, átkos novemberi napon. Szerkesztő ur kész hive K . . . ny. Hatmillió apanázst kap IT. Károly Páris. A nagykövetek konferenciája Károly király apanázsát 6 millió frankban állapította meg és ezt az összeget Magyarország, Ausztria, Csehország, Jugoszlávia, Olaszország és Románia közt fogják felosztani. Aláírták a szerb román katonai egyezményt. Bécs. Hétfőn Írták alá Belgrádban a délszláv államnak Romániával kötött katonai egyezményét, mely elsősorban Magyarország ellen irányul és egyik gyümölcse a szerb és román uralkodó család összeházasodásának. Célja, hogy a két ország kölcsönösen segítse egymást a Magyarországtól elvett területek megtartásában. Zita királyné a spanyol királyi párnál. Madrid. Zita királynét a pályaudvaron Alfonz király és Maura miniszter- elnök fogadta. A palotában Krisztina királyné üdvözölte, akivel hosszabban és bizalmasan elbeszélgettek. Zita királyné ezután a spanyol királyi párral megregelizett. ff 1 ' I van szvkséige, tekintse meg az . _ Uw Mm Esztergomi Asztalosmesterek Bútorraktárát, (Kossuth Lajos-ucca 52. szám) itol ágy kemény mint puhaía-bálorük részletfizetésre is kaphatók.
