Esztergom és Vidéke, 1922

1922 / 102. szám

Keresztény magyar sajté XLIV. évfolyam 102, szám. Csütörtök 1922. szeptember 14. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-ucca 18-20. szám Telefon: 21., hova a lap szellemi részét illető köz­lemények, továbbá az előfizetési s hir­detési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője : FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint kétszer: csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak: egy évre . 360 K, félévre . 180 K, negyedévre 90 K, egy hóra . 30 K. Egyes szám ára: hétköznap 3 korona, vasárnap 5 korona. Kéziratot nem adunk vissza. Drágasága (G.) Összeesünk, nehéz a teher. A drágaság napról napra fokozódik. A kormány hiába akarja a lehetetlen állapotokat megszüntetni, minduntalan újabb akadályokba ütközik. Ha egy kissé azonban meglebbentjük a fáty­lat, a jóakaratu munka akadályozói közt mindig ugyanazokat találjuk. Drága a zsir, drága a gabona s ha az okait kutatjuk, sehol sem pénzünk valuta értékének a zuhanása vagy a termelők követelése az ok, hanem a kielégíthetetlen kapzsiságu tőke. Reá mutattunk már arra többször, hogy a zürichi pénzmanipulációkat Budapestről irányítják s most, hogy a kormány intézkedése a Devizaköz­ponttal a közvetlen cselekvést meg­akadályozta, most álutakon folytatják romboló munkájukat. Ezt végzik kül­földön, itthon pedig igyekeznek a hasznot beseperni. Mit törődnek ezek a nemzetköziek a középosztály nyomo­rával, a munkások nehéz helyzetével, a gazdaközönség elkeseredésével. Nekik a haszon a fontos. Bármily áron megvásárolják a gabonát, a zsírt s a többi szükséges élelmiszereket, mert amivel többet fizetnek a cikke­kért, azt busásan bekeresik az általuk forgalomba hozott árucikkeken, melyek árába duplán vagy háromszorosan beszámítják a saját árdrágításukkal felvert ártöbbleteket. Magyarország sorsa már nem is érdekli őket egyáltalán, ha csak azért nem, meddig űzhetik ' büntetlenül szemérmetlenkedésüket. Ezért vásá­rolják 8000 koronáért a búzát s ha kell — az érdekeik úgy kívánják — adnak ők érte még többet is, mert hiszen tőlük kell vásárolni a fogyasztó közönségnek a ruhaneműt, a szenet stb. és a legnagyobb nyugalommal követelnek így egy öltöny ruháért 30—40.000 koronát. Ez a tisztesség­telen tőke működése és ezért van drágaság. Hogy milyen összeköttetések moz­gatói egyébként ezek, megítélhetjük az alábbiakból. A legféktelenebb izgatás folyik a drágaság miatt s egyrészt a tisztvise­lőket, másrészt a gazdaközönséget teszik ezért felelőssé. Ha utánna né­zünk, kik azok, akik az izgatást foly­tatják, megtaláljuk a sakálokat és a kommunizmusból már jól ismert szennyeseket. Szinte furcsa ez a dolog, mikor a nagy tőke szövetkezik azokkal, akiket még kizsarolhat. Ezt a furcsa együttest csakis oly kötelé­kek és célok tarthatják össze, melyek­nek egyetlen vágya e szegény Csonkaország teljes romlásba döntése. Ezek gördítenek akadályokat a kor­mány intézkedései elé, mert ezek egyetlen érdeke az, hogy Csonkaha­zánk Ausztria sorsára jusson és a vörösuralom karjaiba lökhessék. Ezért van drágaság, ezért hangza­nak el a vádak a tisztviselőosztály s ezért izgatnak a gazdák ellen. Ezek a nemzetközi hatalmi törekvések soha sem szűnnek meg, soha sem nyugosz- nak, mert már egyszer belekóstolt a hatalomba és akkor is hasonló félre­vezetéssel sikerült. Csak a szilárd meggyőződésű haza- szeretet tud gátat vetni e féktelen­ségnek, mely ökölbe szorított kézzel tűri a reá mért szenvedéseket s igyek­szik segíteni a nyomorba jutottakon. A szervezkedő földalatti banda s az őket vezető sakáíhad célja a nyomorú­ságot a végletekig fokozni, hogy az elkeseredett tömegeket félrevezet­hessék és az elégedetlenséget forrada­lomba robbanthassák ki. Nem téve­dünk, tisztán látjuk, hogy az októberi forradalom megismétlésére készülnek. ők maguk hirdetik, hogy tarthatat­lan a helyzet, tűrhetetlenek az álla­potok és hogy a leszámolás el fog következni. Mentse meg Isten szegény Hazánkat egy újabb rázkódtatástól, de ha a csatornaüledék újra az uccára ömlik, tudni fogjuk, ki az elenségünk, kik okozták a nehéz viszonyokat és jogos haraggal kiket büntessünk az ország rontásért és a drágaságért. Addig is ne hagyja testvér a testvérét és ne hallgasson a konkolyhintő szavára, mely a gazdákra és a közép- osztályra szeretné uszítani a kirobba­nás mérgét. Ha ők idézik az újabb forradal­mat, ott leszünk az ellenforradalom­ban 1 Úgy lesz 1 I* Hivatalos rész. «aan—aaii f w»i hhihiiijiiii—a—aaase I 3097 ai. 347 kgy. 1922. szám. Tárgy: A vármegye alispánja bemutatja a m. kir. Belügyminiszter urnák a 31575/1922. számú leiratával jóváhagyott 1922. évi vár­megyei „háztartási alap“ költségvetését és egyidejűleg előterjesztést tesz az 1922. évre kivetendő „háztartási alap pótadó“ százalé­kának megállapítása tárgyában. VÉGHATAROZAT. Az 1920. évi XXVII. t.-c. 2. §-a kimondja, hogy a vármegye a háztartási költségvetésbe beállított és a m. kir. Belügyminiszter ur által megállapított kiadásoknok azt a részét, amelyre állami javadalmazást nem kap vármegyei pót­adóból fedezi, A m. kir. Belügyminiszter ur Esztergom vármegye 1922. évi háztartási költségvetésének megállapítása tárgyában megküldött 31.575/ 1922. III. b. számú leiratával a pótadó utján fedezendő hiányt; 451.000 kor. azaz Négy­százötvenegyezer koronában állapította meg. Ez alapon varható 3.000.000 kor. adóalap figyelembe vételével a háztartási alap 1922. évi vármegyei pótadóját 16 azaz Tizenhat°/o-al állapítja meg a törvényhatósági bizottság. Egyben a vármegye alispánja bejelenti, hogy az 1922. évi háztartási költségvetés el­készítéséé óta úgy az anyagárak, mint a munkadijak oly abnormis nagy mértékben emelkedtek, hogy mindennek ára 200%-tól 400%-ra szökött fel, úgy hogy az 1922. évi költségvetésben megállapított hitelösszegek a I közigazgatás zavartalan menetének biztosítá­sára szolgáló rendes szükségletek fedezésére nem elégségesek. Ennek bizonyosságára előterjeszti a szám­vevőségi kirendeltségnek az 1922. évi ház­tartási alap költségvetésében engedélyezett hitelösszegek felhasználásáról az 1922. évi január hó 1-től az 1922. évi augusztus hó 8-ig utalványozott szükségletekről és az 1922. december hó 31-ig terjedő időben előrelátható­lag felmerülendő szükségletek fedezésére szük­séges hitelösszegekről szóló kimutatást, mely szerint az 1922. évi augusztus hó 8-ig a dologi kiadások fedezésére kiutalványoztatott 619.942 kor. az 1922. évre a költségvetésileg engedélyezett hitel volt 457.606 korona, hitel- túllépés 162.836 korona. A folyó évi augusz­tus 9-től 1922. évi december hó 31-ig terjedő időben előreláthatólag felmerülendő szükség­letek fedezésére szükséges hiíelöszeg 376 000 j korona, összesen; 588336 korona. Az 1922 évi költségvetéshez előirányzott fedezet 6606 korona, marad: 531.739 korona, a 2953| 1922. ai. és 1922. kgy. szému határozattal engedé­lyezett póthitel összege az 1922. évre 166.000 korona, mutatkozik az 1922. évre fedezetlen hiány; 365.730 korona. A törvényhatósági bizottság a vármegye alispánjának ezen előterjesztesét a maga részéről is indokoltnak tartja, tekintettel a minden téren mutatkozó rendkívüli nagy drágaságra s minthogy belátja, hogy a köz- igazgatás menetének zavartalan biztositása érdekében a számvevőség javaslatában kellően indokolt 365.730 kor. szükségletre az 1922. évre még feltéti énül szükség lesz, mely fede­zetlen hiány fedezésre más mód nincs, mint az 1920. évi XXVII. t.-c. 2. §. alapján a megfelelő vármegyei pótadó kivetése, ennél­fogva az ezen 1922. évi 365.730 koronát ki­tevő fedezetlen hiány fedezésére a várható 3.000,000 kor. adóalap figyelembe vételével az 1922. évre a fentebb megállapított pótadó százalékon felül még 12%-os vármegyei pót­adót állapit meg, úgy, hogy a háztartási alap 1922. évi pótadóját; 28®/#-ban állapítja meg. Felhatalmazza egyúttal a vármegye alis­pánját, hogy ezen pótadó kivetése és behaj­tása iránt a saját hatásköreben intézkedjék. Ezen véghatározat jóváhagyás végett a m. kir. Belügyminiszter úrhoz felterjesztendő. Az ezen határozatra nézve a névszerinti szazazás elrendeltetvén igennel szavaztak; Balog István, Bleszl Ferencz, Faul Sebestyén, Fekete Rezső, Gottmann István, Hartmann Péter, dr. Hulényi Győző, Klein Endre, dr. Major Ödön, Osváth Andor, Palkovics László, Pánczél Sándor, ifj.Pfluger Ferenc, dr. Reviczky Gábor, Zsiga János, nemmel nem szava­zott senki. Mely végkatározat a Vármegyei Hivatalos lapban közzéteendő azzal, hogy jogában áll ellene a vármegye összes adófizető polgárai­nak — a megjelenést követő 8-ik naptól számított 15 napon belül — a vármegye alispánjánál benyújtandó s a ro. kir. Belügy­miniszter úrhoz címzett felebbezéssel élni. Kelt Esztergomban a vármegye törvény- hatósági bizottságának 1922. évi augusztus hó 30-án tartott rendes közgyűlésében. Kiadta; REVICZKY vm. II od főjegyző. Izabella főhercegnő Esztergom bán. Hétfőn délután rendkívül elő­kelő vendégeket láttak Esztergom ezeréves falai. Izabella főhercegnő leányával, Gabriella főhercegnővel meglátogatták Magyarország herceg­prímását. Megtekintették a hercegpri- j más és dr. Meszlényi Zoltán herceg- primási titkár kíséretében a bazilikát, a kincstárt és néhány percet töltöt­tek a képtárban is. A bazilika bejá­ratánál dr. Walter Gyula c. püspök, dr. Kiinda Teofil prelátus-kanonok és dr. Trinkl Kálmán fogadták a fő­hercegnőket. A bazilika megtekintése alatt dr. Kohl Medárd püspök is csatlakozott a kísérethez. Rövid 5 órai tea után a látottaktól elragad­tatva utaztak vissza a főhercegnők Budapestre. Városok kongresszusán f. hó 9-én Esztergom várost dr. Antóny Béla polgármester képviselte. A kong- i resszuson az új adótörvényjavasla­tokkal kapcsolatban a városi háztar­tási törvényt tárgyalták. A városo­kat közelről érdeklő törvényjavaslat, valamint annak előkészítéséről lapunk legközelebbi számában számolunk be bővebben. Halálozás. Özv. Toldy Gáspárné szül. Ikhardt Anna életének 92-ik évében f. hó 11-én elhunyt. Toldy János jónevű építkezési vállalkozó édes anyját gyászolja az elhunytban. — Kisóczi Balás József tinnyei gyógy­szerész f. hó 13-án életének 61-ik évében meghalt. Jótékonyság. Alig léptünk az új í tanév küszöbére, már is megkezdő­dött az Istennek tetsző munka, a szegény tanulók istápolása. Nemes szivükről tettek tanúságot az adomá­nyozók, amikor az érs. tanítóképző szegény növendékeinek segélyezésére az alábbi összegeket juttatták az in­tézet vezetőségének kezeihez : dr. Walter Gyula c. püspök, nagyprépost 500 K, az Esztergomi Ért. és Fogy. Szövetkezet 1000 K, dr. Kiinda Teofil és Brühl József praelatus-kanonokok 10,000—10,000 K-t. Fogadják a nagy­lelkű adakozók e helyről is az ;inté­zet vezetőségének és tanulóinak őszinte szívből fakadó hálás köszö­netét. A jó Isten fizesse meg! Alapító tagság. Tóth János mol­nármester 1000 koronával a Turista Dalárda alapító tagjai közé lépett. A vidéki színészet új felügye­lője. A kultuszminiszter dr. Sallay Gézát, a vidéki színészet országos felügyelőjének teendőivel megbízott középiskolai rendes tanárt a vidéki színészet orsz. felügyelőjévé kine­vezte. M.T. E. irredenta ünnepélye Do­bogókőn. Borongós őszi hangulatot keltő időben a múlt vasárnap Dobogó­kőre rándultak ki a budapesti turis­ták, hogy a tiszta hegyi levegőben megtisztulva a budapesti mérges gázoktól, megerősödve a magyarsá­HÍREK,

Next

/
Thumbnails
Contents