Esztergom és Vidéke, 1922

1922 / 94. szám

XLIV. évfolyam 94. szám. Keresztény magyar sajté. Csütörtök, 1922. augusztus 17, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor János-ucca 18-20. szám Telefon: 21., hova a lap szellemi részét illető köz­lemények, továbbá az előfizetési s hir­detési dijak stb- küldendők. Kivándorlás. A fővárosi lapok is foglalkoztak azzal a nagymérvű kivándorlási láz­zal, amely Esztergommegyében kü­lönösen az ipari munkások körében lábrakapott. Mennek pedig az ő hitük szerint a hatalmas, jó valutájú Franciaországba, az áitaluk megszál­lott német területre, a Ruhr-vidék gazdag kőszénbányáiba, a legádázabb és legkérlelhetetlenebb ellenségünk szolgálatába. Mi hirdetünk nemzeti munkát, többtermelést, amely Ma­gyarországot ismét naggyá teheti s ugyanakkor legerőteljesebb munká­saink teljesítményüket eladják ellen­ségünknek, azt segítik megerősödni, sőt a mi hű szövetségesünket segí­tenek kifosztani, még jobban legyön­gíteni. A német bányákból kitóduló magyar munkásokat látva miképen vélekedhetik rólunk a szövetségi hű­ségét többször megpecsételt német nép. A világháború alatt a szeren­csétlen osztrák hadvezetés kátyúba jutott szekerét hányszor segítették ki izmos német karok? Hányszor men­tették meg szegény Hazánkat az ellenséges megszállástól ? S mi mivel háláltuk meg önfeláldozásukat ? Az­zal, hogy a legkritikusabb időben leszereltük az egyetlen intakt Mackensen hadsereget, a mi szövet­ségeseinket s a világháború egyik legnagyobb hadvezére és hős kato­nái kezébe puska helyett vándor­botot adtunk; azzal, hogy most, mikor az idegen megszálló csapat még a földbe rejtett német értékeket is kiakarja zsákmányolni, melyhez a hazafias német nép nem akar ellen­ségeinek segédkezet nyújtani, mi, a szövetséges állunk oda segíteni az aljas munka minél tökéletesebb el­végzéséhez I Ez a magyar hazasze­retet, szövetségi hűség, jellem, be­csület ? Mi hirdetjük és rendületlenül hi­szünk Magyarország feltámadásában ! Amint a jelek mutatják, óhajunk rö­videsen valóra is válhat. Meghallják-e a külföldi bánya mélyében dolgozó javarészben katonaköteles magyarok, ha ismét „hí a haza ?“ Jönnek-e majd segíteni a Kárpátok bérceire kitűzni a magyar trikolórt ? őszintén felelünk: nem! Talán jobb isi Aki­nek hazája az egész világ, nemzeti színe a vörös, kenyéradó gazdája a gyűlölettel telített ellenségünk, annak csak a nyelve magyar, az érzése, gondolkodása nem! A sárral be­fröcskölt magyar becsületről és szö­vetségi hűségről, nélkülük is lemos­suk a gyalázatot 1 Ali. Előfizetési árak: egy évre . 360 K, félévre . 180 K, negyedévre 90 K, egy hóra . 30 K. Egyes szám ára: hétköznap 3 korona, vasárnap 5 korona. Kéziratot nem adunk vissza. m Hivatalos rész. a 2212—1922. szám. Másolat: 2658—1922. szám. Esz­tergom vármegye alispánjától. Máso­lat : M. kir főldmivelésügyi miniszter 51891 —1922. F. M. számú rendelete a marhalevetek kiállítása, kezelése és a külföldi marhalevelek belföldi használatának módozatai tárgyában 80.6000—1921. szám alatt kiadott fm. rendelet 27. §. és 23. §-ainak módosításáról valamennyi városi és vármegyei törvényhatóság első tiszt­viselőjének. A marhalevelek kiállítása és kezelése tárgyában kiadott 80.600— 2921. szám u. f. m. rendelet 27. § ának harmadik bekezdése értelmében juhok, kecskék és sertésekből több darabot is lehet egy marhalevélre Írni, de különböző marhalevelekre jegyzett állatokat egy marhalevélre jegyezni tilos. Minthogy ez a tilalom az idő­közben szerzett gyakorlati tapaszta­latok szerint az áilatforgalom és marhalevél kezelés akadálytalan le­bonyolítását számos esetben hátrál­tatta anélkül, hogy az állategészség­ügyi ellenőrzéz szempontjából jelen­tékenyebb előnyöket biztosított volna, ennélfogva azt ezennel hatá­lyon kivül helyezem és ehhez képest megengedem, hogy egy tulajdonosnak több különböző marhalevélre jegyzett ugyanazon fajú, belföldi származású állatjai (juhok, kecskék, sertések) a tulajdonos kívánságára egy (közös) marhalevélre jegyeztessenek. Ily eset­ben azonban, figye'emmel a 80.600 — 1922. számú rendelet 18. §-ának 5 és 7. bekezdéseiben foglaltakra, a közös marhalevél hatodik rovatába (tuiajdan jogigazolása) az alapmarha­levelek, illetve az ezek B) oldalára vezetett tulajdonátruházási nyilatko­zatok kiállításának helye, kelte és jkvi folyószáma mindenkor pontosan bejegyzendő. Ezzel kapcsolatban a kölíöldi marhalevelek használatáról szóló 23. §-t folytatólag a következő uj rendelkezéssel egészítem ki: 8, Külföldi és belföldi származású álla­tokat egy (közös) marhalevélre je-' gyezni, úgyszintén több, noha ugyan­azon tulajdonos nevére szóló külföldi marhalevél alapján az ezekre jegyzett állatokról (juhok, kecskék, sertések) egy (közös) belföldi marhalevelet ki­állítani tilos. Felhívom Cimet, fentiek ről hatósága területén működő alsóbb közigazgatási hatóságokat és marha­levél kezelőket tudomás és megfelelő alkalmazkodás végett haladék nélkül értesítse. Budapest, 1922. évi május hó 10*én. A miniszter helyett; Tahy s. k. h. államtitkár, RENDELET. Az esztergomi járás valamennyi köz­ségi elöljáróságának és marhalevél­kezelőnek. Tudomásvétel és miheztartás cél­jából fenti miniszteri rendeletet má­solatban közlöm. Esztergom, 1922. juinus 8. REVICZKY főszolgabíró. HÍREK. m Nagyboldogasszony ünnepe. Szokatlanul nagyszámú vidéki láto­gató jött el az idei Nagyboldog­asszony ünnepre városunkba. Tarka népviseletű környékbeli asszonyok, lányok kellemes látványt nyújtottak a különben csendes városban. Már hétfőn délután (érkeztek a processiók, papjaik vezetése alatt a közeli fal­vakból, sőt még az ünnep délelőtt­jén is több községből jöttek az egy­házi énekkel zarándoklók a magyar Rómába... Kellemes volt látni a magyar községeken kívül a külön­böző tót- és németnyelvű zarándo­kok csapatát, akik valamennyien egy cél a kereszt alá igyekeztek a vár­templomba ... Megélénkült a bazilika környéke s a békeévek boldog kife­jezője : a mézeskalácsból összeállított olvasó is csakhamar reáfonódott a falu gyermekeinek nyakára. Az ün­nepi nagymisét dr. Csernoch János bíboros hercegprímás poníifikálta. Misi után a sok zarándok és turista, nemkülönben a külföldiek is nagy csapatokban szálltak le a városba. Délben a Széchenyi-téren a kióinően összejátszó dorogi bányász-zenekar adott térzenét, amelyet ifj. Büchner Antal karnagy vezényelt. Mindenki elismerte, hogy a zenekar kitünően, hibátlanul játszott. Délután 3 órakor dr. Machovich Gyula érs. helynök vezetése mellett több százra menő ájtatos hívő felzarándokolt a vas­kapui Mátia-szoborhoz, hol litánia volt, mely alatt a Turista Dalárda Mária-dalokat énekelt. A litániát dr. Machovich Gyula érs. helynök tartotta, ki gyönyörű beszédben Mária-tiszteletére buzdította a híve­ket. A litánia után felvonultak a turista menedékházhoz, melyet ez alkalommal rengeteg kiránduló kere- se't fel. íme, Nagy boldogasszony egy napra összehozta az embereket. Vitézzé avatás. Nagyboldogasz- szony napján volt Budapesten nagy ünnepségek j között a vitézek felava­tása. Esztergomiak közül a követke­zőket avatták vitézzé : Pál Imre őr­nagyot, Turcsán Ernő volt főhad­nagy, malomüzemi tisztviselőt, Czigó Balázs tiszthelyettest, jelenleg a vám­őrséghez beosztva, Sasvári József volt tiszthelyettest, jelenleg géplaka­tos a primási gépgyárban, Majtényi István tiszthelyettest, jelenleg a vám­őrséghez beosztva és Hauber János volt tiszthelyettest, táti földmivest. A Tanult Férfiak Mária Kongre­gációja f. évi augusztus hó 20-án, vasárnap d. e. fél 9 órakor tartja a Szt. István kápolnában közös szt, áldozással egybekötött ájtatosságát. Szives megjelenést kér a vezetőség. Tanügyi hir. Pummerschein Lujza csolnoki tanítónő állásáról lemondott. Köszönetnyilvánítás. Mráz József és Niewald Ferenc műkertészek min­den Mária-ünnepen gyönyörő élővirág- koszorut helyeznek el a vaskapui Mária- szobron. A Nagy Boldogasszonyi búcsúünnepély alkalmából is fenyő- galyakból és fehér krizantémumból fűzött óriási koszorút adományoztak a Mária-szoborra, fehér szalagján a „Kinek első szt. királyunk“ kezdetű egyházi ének két versszakának felira­tával. Ez elismerésreméltó szép és kegyeletes tényért e helyütt is őszinte köszönetét fejezi ki a Turista Egye­sület vezetősége. A Közalkalmazottak Nemzeti Szövetsége államvasuti csoportjának helyi választmánya f. évi augusztus 20-án, vasárnap délelőtt 10 órakor az esztergomi osztálymérnökség hiva­tali helyiségében évi taggyűlést tart, melyre a tagokat ezúttal is meghív­ják. Napirend fontosságára nézve kéretnek a tagok a pontos és feltét­len megjelenésre, mivel több fontos ügy kerül elintézésre s a központi kiküldött fog a vitás dolgokra nézve felvilágosítást adni. Adományok a vaskapui Mária- szoborra. A vaskapui Mária-szo- bor felavatásának évfordulója emlé­kére N. N. 100 K, Tatarek József könyvkereskedő 100 K-t adományoz­tak. Szövetkezeti közgyűlés. Folyó hó 13 án tartotta közgyűlését nagy érdeklődés mellett az Esztergomi Fogyasztási és Értékesítő Szövetke­zet. Mátéffy Viktor prépost-plébános, nemzetgyűlési képviselő, szövetke­zeti elnök igazgató megnyitója után a zárszámadásokat és a mérleget jó­váhagyták, jótékonycélra pedig a kö­vetkező összegeket szavazták meg: szegény iskolások részére 5000 K, Belvárosi Olvasókörnek 5000 K, Katholikus Körnek 5000 K, Szent- györgymezei Olvasókörnek 3000 K, Szenttamási Olvasókörnek 2000 K, Kath. Legényegyletnek 2000 K, Kis- dedovódának 1000 K, Ipartestületnek 2000 K, Főgimnáziumi Segély egylet­nek 1000 K, Főreáliskolának 1000 K, Tanítóképzőnek 1000 K, Turista Egyesületnek 1000 K, MESE-nek A hivatalos rész szerkesztője : Főmunkafárs : FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint kétszer: csütörtökön és vasárnap.

Next

/
Thumbnails
Contents