Esztergom és Vidéke, 1922
1922 / 11. szám
XLIV. évfolyam 11. szám. leresstén? magyar sajtó Kedd, 1922. január 24 Esztergom vármegye hivatalos lapja Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR jANOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szetlemt részét Illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos sés2 szerkesztője s Főmunkatársi! FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN. Lnptnlajdonos és a szerkesztésért felelős • LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint háromszor, kedden, csütörtökön és vasárnap. 9S 19 Előfizetési árakt agy évre . 240 K., félévre . . 120 K, negyedévre 60 K., egy hóra . 20 K Egyes szóm árat hétköznap 1.50 kor,, vasárnap 3 kor. Kéziratot nem adunk vissza. A vízvezeték ügye. Az 1921. év száraz nyara a lakosság minden rétegében újból felvetette a vízvezetéknek a háború kitörése óta szunnyadó kérdését. Az utóbbi hetekben 2 cikk is jelent meg e lap hasábjain, melyek közül az egyik tiszteletreméltó komolysággal és tárgyilagosan szól e kérdéshez, a másik szintén jó szándékkal, de céltalan támadása miatt kevésbé tiszteletreméltóan. írójának a hatósággal szemben tanúsított megfontolatlan támadása miatt e lap múlt számában megirott magyarázatomat teljes jó szándékkal kissé élesebb alakba öntöttem, de egyszersmind legalaposabb tárgyilagossággal világosítottam őt fel tévedéseiről. Sajnálatomra még sem értette meg és vélt igazát vitatva, ismét csak ir. Ütóbbi kritikáját a múltkorinál is keményebb megleckéztetésbe lehetne és kellene részesitenem, mert ismét tücsköt- bogarat hoz össze. így engem kiemel a vízből (t. i. a vízvezeték ellenségének tart), a kisgazdákat a vízbe mártja (szerinte ők fogják pártolni a 20 milliós vízvezetéket), mert ezeknek több érzékük van e kérdés irányában, mint nekem. Nem enged időjósának jövendöléséből sem. Egyszóval állítása szerint „amit irt azt megírta.“ Hát hiszen ezt láttam a múltkor és ezt látom most is . . . Nem is erre akarok jelenleg reflektálni. Gyengéd csevegésünk azonban úgy felzavarta a vizet, hogy ezt akarom néhány szóval lecsendesiteni. Városunk vízellátása rossz és egészségtelen. Ezt évszázadok óta minden esztergomi tudja. Rossz, mert tökéletlen kutakból keservesen kell felhúzni; egészségtelen, mert kutaink ásottak és a környezett által könnyen fertőztethetők; a benne oldott sok ásványi anyag miatt igen kemények, tehát nem kellemes Ízűek, ugyanezen okból ipari célokra sem alkalmasak. Ezen hibáin kívül azonban egy eddig még figyelembe nem vett nagy hibája is van, t. i. terjesztője előttünk még ismeretlen okból egy specifikus esztergomi betegségnek a golyvának. Ezen nyak megvastago- dással járó betegség nemcsak Pilismarót és Dömös, de sajnos nálunk is meglehetősen elterjedt. A hévviz forrásokból ivók között nem tapasztaltam. Jelenleg ezen források képezik városunk legjobb és legegészségesebb ivóvizét, de sajnos vezeték hiányában nem állanak mindenkinek rendelkezésére. Ideálisnak ezen viz sem mondható, mert nagy keménysége miatt ipari célokra nem alkalmas, másrészt nyáron lehűtése körülményes. És ezen tulajdonságai is voltak az okok, melyek miatt vízvezeték céljára alkalmatlannak találtatott. Hegyi forrásaink, mint a cigány- kút stb. vize, csekély vízmennyiségük miatt vízvezeték céljára szóba sem jöhetnek. De Esztergom városának mindezekre nincs is szüksége. A Duna kavicsos partjaival oly vizet szolgáltat, amelynek a világon alig van párja és amelynek bősége kimeríthetetlen. Teljesen a budapesti vízvezeték mintájára a város közönsége a há ború előtt (vízvezeték céljából) az Angyal-híd körül kutat ásatott a Duna medrével párhuzamosan, annak mély kavicsos rétegébe, mely által teljesen a budapesti víznek megfelelő kellemes lágy, vegyileg és bac- terologiailag tiszta vizet kapott. Innen kellett volna a vizet gépekkel a városba nyomni. Sajnos, mint minden jó tervnek kivitelét, úgy ezt is megakadályozta a háború kitörése. Könnyű most visszafelé gondolkoznunk, hogy miért nem fejeztük be a vágóhidat, vasúti utat, miért nem csatornáztattuk a várost hadifoglyokkal stb. Ha bármelyikünk csak egy nappal is a jövőbe látott volna, bizony sok másképen történt volna. Köztudomású, hogy egész közép Európában megszűnt az építkezés és megállt a munka az akkori mindnyájunk által ismert viszonyok miatt. Hát ezeken bizony mi esztergomiak sem tehettük túl magunkat. Kicsinyek voltúnk mi ahhoz! Tény, hogy a hadifoglyok munkáját jobban ki lehetett volna használni, különösen az első időkben, de ennek a hadügyi kormány részéről is sok akadálya volt, no még ez sem volt olyan nagyon olcsó munkaerő. Köztudomású, hogy közmunkáknak végzésére a hadifoglyok drágábbak voltak, mint a fizetett munkások. Mert élelmezni kellett nemcsak őket, de őreiket is ; aztán végül nem dolgoztak. Tökéletes vízvezetéket Esztergom csakis az előbb említett dunaparti kutakból nyerhet. Ennek elkészítése a mai viszonyok között teljesen kizárt. Ezt semmiféle vállalkozó sem vállalná fix költségvetéssel. Egy kis zürichi szellőre a ma megrendelt csövek vagy gépek, holnap már háromszor annyiba kerülhetnek. Ez pedig egy sok-sok milliós építkezésnél sok-sok millióra mehet. Azután meg a bankoknak sincs ennyi hitelezni való pénzük. Eltekintve attól, hogy nem akadna városi képviselő, ki ily rizikóval járó kiadásokat még esetleges haszon reményében is megszavazna. Múltkoriban emlitést tettem a káptalani vízvezetékkel kapcsolatban egy ideiglenes megoldásról. Miként akkor, úgy most is megjegyzem, hogy ez csak egy idea volt, mert erre vonatkozólag még az érdekelt tényezők meg sem kérdeztettek. Ezen terv szerint, a káptalani vízvezeték tartályából az egész városon végig egy főcső fektetetnék, amelyből mellékcsövek ágaznának el az egyes mellék- uccákba. Minden 200 mérerre egy automatikus kút lenne állítva. A vezeték úgy lett volna elkészítve, hogy kedvezőbb idők beáltával a dunai kutakhoz lehetett volna bekapcsolni. Ezen megoldás lényegesen olcsóbb volna, de még igy is olyan drága és kiszámíthatatlan, hogy a vállalkozó kiküldött mérnöke az előbb már felemlítet okoknál fogva nem sok reményt fűz hozzája. Ha pedig már a vállalkozó sem bízik, mi annál kevésbé bizhatunk. S igy akarva nem akarva még egykét évig'várnunk kell, de ez már nem is oly sok idő, ha elgondoljuk, hogy már 1000 és néhány éve várunk. Dr. Berényi Zsigmond. Farsangi naptár. Jan. 28.án Kereskedelmi Társulat művészestélye a „Láthatatlan vendég“ felsegélyezésére a Fürdőben. Febr. 2-án az Esztergomi Kath. Legényegylet szinielőadással egybekötött táncestélye a Magyar Királyban. „ 4-én Álarcosbal a Fürdő Szállodában. „ 5-én Ébredő Magyarok szinielőadással egybekötött táncmulatsága a Magyar Királyban. , 11-én Szenttamás-Vízivárosi Kath. Olvasókör szinielőadással egybekötött táncestélye a Fürdő Szállodában. „ 11-én Főreáliskola hangversenye a Kaszinóban. „ 11-én Altisztek műsoros táncestélye a Magyar Király szállodában. „ 12-én Esztergomi Turista Egyesület műsoros táncestélye a Magyar Királyban. Febr. 18-án Főiskolai hallgatók táncestélye a Fürdő Szállodában. „ 25-én Esztergomi Kaszinó szinielóadás- sal egybekötött táncestélye saját helyiségében. „ 26-án Esztergomi Polgári Egyesület műsoros táncestélye a Magyar Királyban. XIV. Benedek pápa f. hó 22-én reggel 5 órakor meghalt. Dr. Csernoch János bibornok, hercegprímás ma, i kedden indul Rómába dr. Meszlényi Zoltán prímási titkár kíséretében a pápa temetése és a választásra. Eljegyzés. Müller Lajos m. kir. honvédfőhadnagy eljegyezte özvegy Kührner Antalné kedves leányát Ágit. Halálozás. Özv. Oberhäuser Fe- rencné szül. Reiszleitner Katalin f. hó 21-én 85 éves korában Piszkén elhunyt. Közgyűlés. Az Esztergomi Kath. Kör f. hó 29-én délután 5 órakor tartja saját helyiségében 30-ik évi rendes közgyűlését. Áltiszti-bál. Esztergomi helyőrség hivatásos altiszti kara február 11-én este fél 8 órai kezdettel a Magyar Királyban segélyalapja javára műsoros előadással és szépségversennyel egybekötött zártkörű farsangi tánc- mulatságot rendez, melyre a meghívókat legközelebb bocsájtják ki. A gondosan és nagy körültekintéssel^ összeállított műsorból ítélve ezen mulatságnak is, úgy mint az előző években, most is nagy sikert jósolunk. Felhívjuk a közönség figyelmét ezen nívós és kitűnőnek Ígérkező jótékony célú altiszti mulatságra. Énekes mise. Mint megírtuk, a Turista Dalárda vasárnap a nagymisén a szentgyörgymezői templomban énekelt. Szép magyar egyházi dalokat remekül adott elő e kitűnően szervezett dalárda. Mondanunk sem kell, hogy a templom zsúfolásig megtelt. Művészestély. Esztergom város intelligens közönségének már nagyon sokszor volt alkalma művészek által rendezett magas nivón álló estélyekben gyönyörködnie. Semmiesetre sem nagyítunk, amikor azt mondjuk, hogy az eddigi művészestélyeket messze felülmúlta a Keresztény Zene- és Színművészek Nemzeti Szövetség tagjai által szombaton az esztergomi főgimnázium dísztermében rendezett estély, melyet dr. Antóny Béla polgármester nyitott meg, lelkes szavak kíséretében. — Ámbár érezzük, hogy r énekes és táncos moziszkeccs, 3 film és 3 színpadi részben kerül műsorra a Knltnr Mozgóban 25-én és 26-án ^- erdán és csütörtökön. Személyesen fellépnek: Szentes János, Szécsi Böske, Pórfi Mihály és Földváry S,
