Esztergom és Vidéke, 1922
1922 / 10. szám
XLIV. évfolyam 10. szám. leresztén? magyar sajtó Vasárnap, 1922. január 22, Esztergom vármegye hivatalos lapja. A hivatalos! réaz szerkesztője s Pőmunkatárs i FEKETE REZSŐ. VITÄL ISTVÁN. Ljiptttlajdonos és a szerkesztésért íeleíós ! LA1SZKY KÁZMÉR. legjelenik hetenkint háromszor, kedden, csütörtökön és yasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal i ilMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési 9 hirdetést dijak stb. küldendők. Választójogról. (Sz ... i.) Évekkel ezelőtt megir- am egy röpiratban, (amiért majd becsuktak) hogy Magyarországon nem az embernek van választójoga, hanem a vagyonnak. Azóta nagyot fordult a világ. Eltűntek a régi, zászlós, tollas, bandé riumos muzsikás választási felvonulások. A kerület megmaradt ugyan, (már az a néhány) de mindenki otthon marad és úgy szavaz a saját falujában. A választói jogot is úgy kiszélesítettük, hogy épen csak a csecsemő nem szavazott, de össze is hoztunk olyan nemzetgyűlést, amely- lyel aligha fog valamikor az utókor dicsekedni. Most törik a fejüket illetékes és illetéktelen emberek a választójog megreformálásán és mint mindég, amikor zűrzavaros a helyzet: nem elvek alapján építik fel a törvény- javaslatot, hanem a pártok egyéni ízlése szerint. El is vagyunk készülve rá, hogy ismét több lesz: — a fából vaskarika. Mi azt mondanók, hogy első sorban szavazati joga van annak, akinek a forradalom előtt volt. Szavazati joggal kell bírnia minden 10 év óta honossággal biró 24 évet betöltött 4 elemit végzett, magát önállóan fentartani tudó férfinak. A női választójognál a fenti honosságon kívül bizonyos korhatár, önálló kereset elsősorban követelendő. A nem önálló keresettel bíróknál legalább 6 elemi vagy felsőbb osztályok kivántat- nának meg. A választás feltétlenül titkos szavazással ejtendő meg. „Egy asszony“ válasza. Mint közérdekű dolognak szívesen adunk helyet az alábbi válasznak, annál is inkább, mert általános visz- hangot keltett a vízvezeték ügyének felszínre vetése. Magunk részéről is kénytelenek vagyunk a jövőre való figyelemmel hozzáfűzni valamit. A vágóhíd felépítését — nem gondolkodva — félbeszakították. A anyag 1915-ben még csaknem békeárban- ban volt s itt lopta a napot 80 ezer orosz fogoly. Vágóhidunk most sincs, holott a háborús nagyvágás már ki is fizette volna a költségek 75°/# át. Még a vasúthoz vezető utat sem tudtuk olcsó munkaerővel megcsinálni akkor, amikor minden gazda kapott orosz foglyot munkára, csak a város nem. Igaz, hogy most billiókba kerül a vízvezeték, de az „Egy asszonyának is igaza van Szei intünk azok a hi básak a dologban, akik bevárták a mostani drágaságot. (Szerk.) íme az „Egy asszony“ reflexiója: A vízvezeték szükségéről amit Írtam, megirtam ; abból nem enyhítek semmit. Nem polémiát, személyes lekicsinylést provokáltam általa, de közérdeket vetettem felszínre; hogy valahogyan fején találtam a szeget, jelzi az erős pöröly, mellyel a városi ügyvezető tisztelt főorvos úr odasújt. Elmondván mit akar és mit nem akar. Igazán nem lep meg azon kijelentése, hogy: „a vízvezeték kérdése a vezetőség állandó gondját képezi.“ Több mint 25 éve hallom e gondook vajúdását. Kiváltságos állásának magaslatán az ügyvivő főorvos úr hivatott a város közönségének egészsége fenntartásáért a vízvezetéket létre hozni, s ő mondja ki annak lehetetlenségét. Úgy tudom, jó gyógyító orvos, épen azért félő, hogy számos betegét a vízvezeték sok milliós költségének receptjével adagolja szellem sziporkái üdítő hatásában, mi által egy új járvány, a víziszony kel lábra. Szerinte csekély 20 milliócskáról s 4-5 millió tévedés kilátásba helyezéséről van szó. Szabad-e tévedni ekkora összegben oly sok évi alapos előtanulmányozás után ? E sokmilliós rémlátomány késztet, hogy feleljek a támadásra. E kijelentés egyenes megölője a vízvezeték életreébredésének. Az a 20 eset leg több milliócska óriás összeg a maga teljességében, elég ahhoz, hogy a város polgárai a „nemzet“ elriadjanak egyszer és mindenkorra vízvezetéket létesíteni. De a „nemzet“ legtöbbje kisgazda. Ez pedig megérti, hogy a látszólagos nagyteher befektetés búsás jóléttel fizet. Módjában van és van szíve hozzá, hogy a korral haladni kell. Megérti, mert a háború változatai látni engedték megérteni a kulturvidékek nagy vívmányait, előnyeit, mig az elmaradottak nyomorgó helyzetét is. Meg fogják oldani a költségek oly alapon való előállítását, mely nekik a biztos kamatjövedelmet adja s nem kötelez 2000 házat az azonnali megtérítésre. Emberségesen, szociális érzékkel kell az megoldani, hisz annak megépítése hány családot juttat kenyérhez. Nem a rideg visszautasítás arat sikereket, de a megértés és szeretet juttat célhoz. Vannak arra kiválasztott tehetségek, csak ébredniük kell. Az alkotás módját vele együtt találják meg azok, kik igazán állandó gonddal hivatottak annak megoldására. Ha nem lesz vízvezeték, mert az drága, lesz-e olcsóbbodás egyhamarjában ? és mi lesz addig a bizonytalanságban ? Talán szaporodnak drága kútjaink viz nélkül, vagy annyira telítve ásványtartalommal, hogy sem főzés-, sem mosás*, sem kertlocsolásra nem használhatunk ; inni pedig csak keserű utóiz és utóhatás reményével nyelünk le. Ilyen körülmények között igazán megértő szives gondoskodást érdemelnénk ügyvezető háziasszonyok azoktól, kik a közjó előmozdításának élén állanak' Valóban hivatkoztam francia csillagász tudósra, igy alkalmam van helyesbíteni számítását, amennyiben 1921-től nem 1924-ig, hanem 1934-ig fokozódó száraz éveket jelez. 13 év, egy kis egyiptomi csapásból duplán. A gyermekhalandóság nagyságát is fentartom a születések arányában, amennyiben a háborús meddő évek, kisebb számokkal demonstrálják a statisztikát. Személyemet ért elbírálása eszembe juttatja Pákh Albert sírjára rótt utolsó szavakat: „De gúnyszava nem szórt tüzet, csupán világosságot.“ Némi módosítással védelmemül állítom ilyen formán : Nem világosságot szóra, csupán tűzzel gúnyolóda! Egy asszony. Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. A mételykor. Nap-nap után érkeznek panaszok a gazdaközönség köréből, hogy dacára a száraz nyárnak, a juhok és szarvas- marhák között járványszerüen lépett fel a mételykor. Tapasztalják ezt olyan vidékeken is, ahol eddig hírből sem ismerték ezt a bajt. Ennek oka abban keresendő, hogy a nagy szárazság miatt a jószagot olyan mélyen fekvő mocsaras legelőkre is hajtották, amelyeket máskor kerültek. Mert ilyen vizes árterületes legelőkön szedi fel az állat a fertőzés csiráit. A fűszálakon levő álcák a gyomron át a májba jutnak, ott kifejlődve az állat vérét szívják, a májban súlyos gyuladást okoznak. Ennek' következménye azután emésztési zavarok, nagyfokú vér- szegénység, erős lesoványodás, a szőr elveszti fényét, a gyapjú kihull, vizenyős daganatok keletkeznek a torok táján stb. Végül az egyre soványodó állat annyira elgyengül, hogy elhull, hacsak a mészáros potom áron meg nem veszi a leromlott állatot. Vannak évek és vidékek, ahol az állatállomány 90—80 % a is elpusztul és a gazda tehetetlenül áll a bajjal szemben. Előfizetési árak: egy évre . 240 K„ félévre . . 120 K. negyedévre 60 K., egy hóra . 20 K Egyes szám árat hétköznap 1.50 kor,, vasárnap 3 kor. Kéziratot nem adunk vissza. Mindezekből könnyen felfogható, milyen nagy jelentősége van a mételykor elleni küzdelemnek. Marek professzor, a budapesti Állatorvosi Főiskola professzora találta fel. ennek a járványnak teljesen biztos hatású gyógyszerét. A „Distol“ ez, amely már néhány napi használat után elöli a mételyeket, az állatok néhány nap múlva újra jó étvággyal esznek, szőrük visszanyeri régi fényét, a gyapjú kezd ismét kinőni, az állatok súlyban gyarapodnak, úgy, hogy ez a gyarapodás a testsúlynak 15—20 % ra rúg, amiből bőven megtérülnek a gyógykezelés költségei. A Distollal való kiserietek bámulatos eredményei messze külföldön is ismeretesek, Németországban, Hollandiában, Dániában minden gazda ezzel óvja juhait, szarvasmarháit. Dél-Walesben, (Angliában) ahol igen nagy a juhtenyésztés és ahol évente sok százezer juh pusztul el mételykórban, az angol földm. minisztérium szintén kísérleteket folytatott a Distollal és az ezek alapján kiadott hivatalos jelentés szerint 100 %-os gyógyulási eredményeket értek el, úgy, hogy mint feltétlen biztos hatású gyógyszer a tengeren túli gyarmatokban is elterjedt. Jól teszik tehát a mi gazdáink is, ha mételyre gyanús állataikat Distollal kezeltetik. Igen nagy károsodástól óvhatják meg magukat. fi Hivatalos rész. gg xtsn iffiMw*«®***«**** 1 'ZMRsv&x&es&am&if , Esztergom vármegye alispánjától. 7—1922. szám. Tárgy; Könyöradomány gyűjtések. Rendelet. Az I. fokú és helyi hatóságoknak. Tudomásul vétel és miheztartás végett értesitem Cimet, hogy a m. kir. belügymin. ur 102633—1921. szám alatt engedélyt adott a Magyarországi könyvipari munkások nemzeti ligájának arra, miszerint a Liga céljainak eléréséhez szükséges anyagi eszközök megszerzése céljából 1921. évi december 15-től számított 6 (hat) havi időtartamon át az ország egész területén gyűjtőivekkel pénzbeli adományokat gyüjthessen. A gyűjtés csak sorszámmal a Liga elnöke és titkára által aláirt, a Liga és a székes- főváros polgármesteri hivatala pecsétjével ellátott gyűjtőivekkel történhetik, amelyeken a belügyminiszteri rendelet számának is fel kell tüntetve lennie. A gyűjtés csak az I. fokú rendőrhatáság által e célból kiállított személyazonossági igazolvánnyal és a Ligának a gyűjtésre jogosító felhatalmazásával ellátott megbízottak végezheitk. Esztergom, 1922. január 10. Palkovich s. k. alispán.
