Esztergom és Vidéke, 1922
1922 / 9. szám
XLIV. évfolyam 9. szám. Sereszténf magyar sajtó Csütörtök, 1922. január 19. Szerkesztőség és kiadóhivatal s SIMOR JÁNOS ÜCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési t hirdetési dijak stb. küldendők, á hivatalos rész szerkesztője) Főmunkatársi FEKETE REZSŐ. VITÁL, ISTVÁN. Laptölajtíonos és a szerkesztésért felelős t LAISZKY KÁZMÉR. legjelenik hetenkint háromszor, kedden, csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak: egy évre . 240 K., félévre . . 120 K. negyedévre 60 K., egy hóra . 20 £ Egyes szám árat hétköznap 1.50 kor,, vasárnap 3 kor. Kéziratot nem adunk vissza. Á szobi hajóátkelés. Esztergom városnak és vármegyének ma nem lehet fontosabb ügye, mint a közigazgatási bizottság utolsó ülésén is tárgyalt szobi hajóátkelés sürgős megvalósítása. Ma már ennek csak egy akadálya van. A más célra bérbeadott takarékpénztári volt felvételi épület helyett annak szomszédságában két kis helyiséget kér a hajóstársaság irodának és várószobának. Ha ez meg van, úgy a hajóstársaság a járatot megindítja. Ezt a kívánságot pedig, ha a Hévviz-patak tetején új épület emelésével is, de Esztergom város és megyének meg kell valósítani, mert ez úgy a városnak, mint a megyének existentiá- lis érdeke. Esztergom vármegye mai kis csonka alakjában meg nem maradhat önálló vármegyének. Egy járásért nem lehet a központi adminiszt- ratió összes költségeit fizetni, hisz Esztergom ma az ország legdrágábban adminisztrált része. Esztergom nem kerekíthető ki sem Komárom, sem Pestmegyéből. Komárom megyét közlekedési útja Győr felé viszi, a pestmegyei községek pedig minden kötelékkel Budapesthez fűződnek. Csak Hontvármegye megmá- radt része az, amit, ha van hajóközlekedés úgy Esztergomhoz lehet kapcsolni. Nemcsak közigazgatásilag, de közgazdaságilag is, mert az a vidék automatikusan hozzánk csatlakozik, ha van Esztergomhoz jó közlekedési útja. Ha ezt a vidéket magunkhoz bírjuk vonzani Eszter- gomvármegye megmaradhat önálló vármegyének, enélkül be kell látni, hogy a városért és egy járásért nem lehet a vármegyei apparátust fenntartani. A városra nem kevésbbé jelentős a vidék megszerzése. Az élelemben szegény Esztergom a 15—16 hont- megyei községtől élelmet várhat, amint hogy eddig is láttuk, hogy a lehetetlen rossz^összeköttetés mellett is tölgyesi, letkési, börzsönyi asszonyok baromfival és tejtermékekkel szívesen jöttek Esztergomba. Ez a vidék elvesztette egyetlen városát Ipolyságot és nemcsak kínálható áruival, de bevásárlásaival is szivesen fogja Esztergomot felkeresni különösen akkor, ha kényelmesebb összekötő eszköze lesz a naponkinti hajójárásban. Hontvármegye e megmaradt része hatalmasan gazdag fában és kőben. Bizonyos, hogy az ottani nagy erdőségekben még egyéb kincsek is lesznek, ami a kis Magyarországban még intenzivebb kutatás mellett feltárást remél. A hercegprímásnak és a káptalannak nagy erdei és mező- gazdasági birtokai mind könnyebben lesznek Esztergomból kezelhetők, ha van hajójárat. Az esztergomi kereskedők, iparosok, pénzintézetek csak e vidék községeiben találhatják meg azt a piacot, amit a túlsó járásban elvesztettek és igy minden alap megvan ahhoz, ha áldozatra van szükség, úgy ez közös erővel, a vármegye, a város, a kereskedők, az iparosok, a pénzintézetek és az érsekség és káptalan hozzájárulásával történjék meg. Szob ma elsőrendű gazdasági hely. Nemcsak a nyugat felé vezető legnagyobb vasutunk, de egyben a dunai forgalomnak is magyar és cseh határállomása. A vasút és hajóút találkozása Szobot predestinálja arra, hogy kereskedelmi átrakó helye legyen a Bajorországtól a Fekete tengerig a Dunát igénybe vevő államoknak. Ha Esztergomban és polgárai bán van üzleti képesség, ezt a helyzetet ki lehet használnia. E terület idekapcsolásával meg van annak lehetősége is, hogy Esztergom törvényszékhez jusson az amúgy is túlterhelt pestvidéki törvényszék mellett. Mindezek miatt nem tudjuk eléggé figyelmébe ajánlani a vármegye és'a város vezetőségének, hogy minden késedelem nélkül tegyék lehetővé, hogy az összeköttetés a tavaszon minél előbb meginduljon. Úgy értesültünk róla, hogy a Kereskedelmi Társulat agilis elnöke és a takatekpénztár igazgatója a hajóstársaság által megkívánt helyiség elhelyezésére már egy igen kedvező alkalmat talált s ma már esetleg igen jelentéktelenek azok az áldozatok, amiket ennek a kérdésnek megoldása megkíván. Dr. Gróh József. *■ ♦♦ •> <> M ♦ » -♦»- -<*► -*♦ 4 A vízvezeték. Nem lovagiasságból, udvariasság bői, hanem a tárgyilagos igazságérzetből kifolyólag lehet mondani, hogy kedvesek és ami fontosabb, igazak voltak a sorok, amelyeket a vízvezetékről gyöngéd kezek szolgáltattak e becses lapok legutóbbi számába. Örülni kell, hogy a vízvezeték kérdése ismét szőnyegre került. Nem szabad megengedni, hogy lekerüljön onnan, mig sikeresen és a közóhaj szerint meg nem oldatik. Vajha teljesülne a régi szó: amit a nő akar, azt az Isten is akarja. Időközben mindenesetre rendbe kellene hozatni, még pedig sürgősen, az elhagyott közkutakat, amelyek jó és bőséges mennyiségű vizet szolgáltathatnának. Még a közelebb fekvő hegyi kutakra is ki kellene a t. hatóság figyelmének terjednie. A szt. János-kút pl. oly közel van, hogy a város arra terjedő részének lakói nem sajnálnák a néhány lépést, ha bizonyosak volnának benne, hogy élvezhető vizet kapnak. A téli hónapokban azonban nehéz a forrást megközelíteni és semmi gondozásban sem részesül 1 A legfőbb ügyekezetet oda kellene mindazáltal irányítani, hogy a vízvezeték végre-valahdra létesüljön. E hő óhaj megvalósításának kétségkívül jelentékeny nehézségei vannak. De határozott akarattal, lankadatlan erély- lyel el lehet hárítani az akadályokat. A legelső és legnagyobb nehézség — azon anyagi eszközök biztosítása, amelyek hiányában a korszakalkotó vállalkozásra gondolni sem lehet. De ha a ládák, különféle zsákok, a padlások gerendái, amint hallani, annyi kincset rejtegetnek kamatozás nélkül, ki kellene azokat valami módon csa- lagatni, egy tekintélyes jövedelmezőséggel kecsegtető üzem életbeléptetése érdekében ! Avagy ha helybeli erővel nem lehetne a kérdés megoldását remény- leni, ami azonban nagyon sajnálatos dolog lenne : akkor idegenben kell vállalkozót keresni. Talán valamelyik fővárosi nagy és érős pénzintézet megragadná az alkalmat, hogy tőkéi számára biztos kamatozású elhelyezést találjon 1 A kérdést azonban felszínen kell tartani. Nem szabad elodázni. Vállvetve kell szerencsés megoldására törekedni. X. Y. Az Esztergomi Polgári Egyesület ma, csütörtökön este fél 8 órakor a „Magyar Király-“bán lévő helyiségében választmányi gyűlést tart. A Turista Egyesület f. hó 20-án pénteken este 8 órakor a Turista Otthonban választmányi gyűlést tart, melyre a tagokat ezúton hívja meg az egyesület vezetősége. A keresztényszocialista építő munkások felkéretnek, hogy f. hó 20 án pénteken d. e. 9 órakor a szokásos misére megjelenni szíveskedjenek. Az esztergomi főiskolai hallgatók táncestélye. Az idei farsang egy kedves újdonsággal fogja meglepni Esztergom város intelligens közönségét. Főiskolai hallgatóink tebr. 18-án a Fürdő Szálloda nagytermében zártkörű táncestályt fognak rendezni, mely mint ilyen, első városunkban. Ifjainkat egy igen nemes és hazafias cél serkenti mulatságuk rendezése közben, amennyiben a befolyt tiszta jövedelmet a diáknyomor enyhítésére fogják fordítani, még pedig úgy, hogy elsősorban szegénysorsú helybeli egyetemi hallgatók jussanak támogatáshoz, egy bizonyos százalékot pedig az esztergomi középiskoláknak is szeretnének juttatni. Meg vagyunk győződve róla, hogy Esztergom nemes célokért mindig lelkesedő közönsége egyetemistáinkat ezen céljuk elérésében támogatni fogja. A Keresztény Zene és Színművészek Nemzeti Szövetsége szombat esti hangversenye után a szereplő művészeket vendégül látja a Kaszinó s helyiségeiben ez alkalommal — szokásosan j— kedélyes összejövetelt rendez, amelyen rögtönzött műsor s tánc szórakoztatja a tagokat s a vendégeket. A szokásos kiváló buffet- ről már jóelőre gondoskodás történt. A budapesti kir. törvényszék földrajzi tudása. Egyik esztergomi ügyvéd mutatott nekünk ma egy végzést, melyben a törvényszék felhívja, hogy igazolja hatósági bizonyítvánnyal, hogy Esztergom város nincs idegen megszállás alatt. Elbámultunk ezen a végzésen és nem tudjuk, hogy az emberi gyarlóság melyik lapjára Írjuk, hogy a budapesti törvényszék nem tudja, hogy ebben a kis Magyarországban a Budapesttel szomszédos Esztergom, ez még hála Istennek Magyaroszág. A vízvezeték ügye. Vettük az alábbi levelet: „Igen tisztelt Szerkesztő Url Becses lapjának január hó 17-iki számában „egy asszony“ aláírással ellátott cikkére néhány megjegyzésem volna, amelyeket kérném közreadni. Megnyugtathatom Őnagyságát, hogy a vízvezeték ügye a város vezetőségének állandó gondját képezi. A múlt évi szárazság alatt a város tanacsa többször is foglalkozott eme kérdés megoldásával, azonban a vaiutáris viszonyok ezt lehetetlenné tették. Utóvégre még sem lehetett bemenni egy oly vállalatba, melyen egy nap alatt esetleg 4—5 milliót is kockáztathattunk volna. Azután tisztelettel kérdem őnagyságát van-e fogalma arról, hogy mennyibe kerülhet ma egy vízvezeték? Az hiszem nincs, mert máskép aligha irta volna cikkét. Hát én megmondom mert szakemberekkel tárgyaltam róla. Csekély 20 millióból talán (de csak talán) kitelne. Ezen 20 milliócskának kamatját, amortizárióját, no még azután a már kész gépek üzemét 2000 háznak kellene fizetnie. Ugyan nagyságos Asszonyom számítsa ki mennyit is kellene önnek évente fizetnie ily
