Esztergom és Vidéke, 1922

1922 / 7. szám

Melléklet az „Esztergom és Vidéke“ 1922. évi 7. számához. Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsá­gától. 4535. ai. 485. kgy./1921. sz. Tárgy: M. kir. belügyminiszter ur 51.457/X. 1922. sz. rendelete a vár- megye* gyámpénztári szabályrende­let módosítása tárgyában. Határozat. Esztergom vármegye törvényható­sági bizottsága a m. kir. belügymi­niszter ur fenti rendeletét tudomásul veszi, s annak alapján a 743. ai., 7. kgy. 1921. sz. a. alkotott vm. sza­bályrendeletet hatályon kívül helyezi s ezt a miniszteri rendelet szerint megfelelőleg módosítva Esztergom vármegye gyámpénztári szabályren­deletét a következőkép alkotja meg: Szabályrendelet. Esztergom vármegye gyámpénz- tari pénzkezelési rendszeréről a gyám­pénztárban kezelt pénzek gyümöl- csöztetéséről és a tartalék alap ja­vára levonható jutalékokról: 1. Esztergom vármegye gyámpénz­tára az összesített pénzkezelési rend­szer szerint a 123 000/1903. B. M. sz. Utasításban előírt módon kezel­tetik. 2. §• A gyámpénztári tőkék elsősorban jelzálogi biztosíték mellett magáno­soknál köicsönképen való kihelye­zése által gyümölcsöztetnek, az ek­ként ki nem helyezhető tőkék pedig a vármegye törvényhatósági bizott­sága által a gyámpénztári utasítás 72. §-a alapján évről-évre kijelölendő pénzintézeteknél helyezendők el a törvényhatósági bizottság által meg­jelölendő arányban. 3. §. A folyó kiadásokra okvetlenül szük- ségés készpénzben mindenkor csak annyi tartható készletben, amennyit a már kifizetésre váró utalványok összege kitesz, ezenfelül az adóhi­vatal mint gyámpénztárban legfel­jebb 5000 korona készpénz tartható készletben, az ezen felüli összegek szintén a törvényhatósági bizottság által kijelölt pénzintézeteknél helye­zendők el. 4- §. Az összesített gyámpenztárból köl­csönök csak a vármegye területén fekvő telekkönyvezett földbirtokra és házra, több jelzálog esetén pedig a vármegye területén fekvő jelzáloggal egyetemlegesen lekötött oly ingat­lanra is engedélyezhetők, amelyek idegen törvényhatóság területén fek­szenek. Egyedül kizárólag házra kölcsön csak abban az esetben engedélyez­hető, ha községi elöljárósági bizo­nyítvánnyal igazoltatik, hogy a szi­lárd és tőzálló anyagból (kö, tégla) épüft és ugyanilyen tetővel (cserép, pala, bádog) van fedve. Kerteknél, szőlőknél, erdőknél csak a föld értéke vehető számításba, a rajtuk lévő fák és ültetvények a be­csűből kihegyandók. Az ingatlanok osztatlan részeire köl­csönt engedélyezni nem lehet. 5- §• A kölcsönök után adósok 6% ka­matot és a késedelmesen befizetett kamatösszeg után a kamatnak megj felelő késedelmi kamatot tartoznak fizetni. 6- §• A kölcsön (50) ötven félévi utó­lagos egyenlő részletekben leendő törlisztés mellett engedélyezhető. 7- §• A gyámpénztárból egyeseknek ki­adható kölcsön legkisebb összege ötszáz koronában, legnagyobb ösz- szege pedig ötvenezer koronában ál- lapíttatik meg. 8. §. Az esetleges hátralékos kamat és mindennemű költségek biztosítására a tőkével egy rangsorban a tőke 8—10 °/o-ának megfelelő biztosítéki összeg kebelezendő be. Az egész kölcsön összeg, vagy egy részének felmondási határideje mindkét félre nézve három hónap­ban állapíttatik meg. Ha minden év január és julius hó 1-ső napján a fizetendő kamatok vagy tőkerészletek be nem fizettet­nek, vagy a házra engedélyezett köl­csönöknél a tüzkárbiztosítási összeg évenkint a gyámpénztárnál nem iga­zoltatik és az épület jókarban tartá­sára gond nem fordíttatik, vagy a föltételek más ponja be nem tarta- tik, esetleg ha a B. M. 123,000/902. sz. rendelet 66. § ában jelzett eset be nem jelentetik, a kölcsön felmon­dás nélkül lejárt és behajtható. Ha az adós elmulásztotta kötele­zettségének megfelel, az árvaszék a kölcsönt az eredeti feltételek mellett az adósnál továbbra is meghagy­hatja. 9. §• A kölcsön bekebelezésével, továb­bá a zálogjog törlésével járó költ­ségek és a bélyegilleték, valamint a kölcsönügyből folyó egyéb más ki­adások és költségek a kölcsönvevőt terhelik. 10. §. Az ingatlanok becsértékének meg­állapítása tekintetében a 42600/914. I. M rendelet az irányadó. 11. §. Az ingatlan értékének megállapí­tására szolgáló becslésnél felmerülő becslési díjak tekintetében a 802/917. B. M. sz. körrendelet az irányadó. 12. §. A kölcsön kérvényhez mellékelni kell: a) a jelzálogul felajánlott ingatlan (ok) legújabb hitelen telekkönyvi be­tétjének kivonatát, vagy az ügyész által eredetben megtekintett és általa ennek alapján láttamozott telekkönyvi betét szemléjét; b) a földbirtoknál amennyiben a kiállított becslevélben a község elöljáró sága nem igazolta volna az egyenes földadó mennyiségét igazoló és az illetékes hatóság hivatalos pecsétjé­vel ellátott és aláírt adóbizonylatot, melyben tüzetesen meg kell hatá­rozni az ingatlant és annak földadó­ját úgy, hogy ha a kölcsönök biz­tosításán több ingatlan ajánltatik fel, azok adója külön-külön is kitüntet- tessék- azonkívül tartalmaznia kell azt is, hogy a fél, kinek részére az kiállíttatott, a telekkönyvi tulajdonos­ként vezetett egyénnel azonos; ház­birtoknál azonfelül bemutatandó a házbérvailomási iv hiteles másolata, esetleg az érték megjelölésére szol gáló egyéb adatok is (épületek leírá­sa, építési anyaga, lakrészeinek szá­ma. esetleg bérjövedelme) beterjesz­tendő. Végül bemutatandó az épületek tűzbiztosítására vonatkozó tűzbizto- sítási kötvény és az utolsó beváltott dij váltó. Amennyiben a becslés a 10. §-ban előírt alakiságok betartásával eszkö­zöltetett, a kérvényhez a 47600/1914. I. M. sz. rendelethez csatolt I ille­tőleg II. sz. minta szerinti adó és becslési bizonyítvány is csatolható. 13. §. A gyámpénztári kölcsönöket név­szerinti szavazással az árvaszék en­gedélyezi és utalványozza ki. 14. §. A kölcsön engedélyezése után a kölcsönt kérő fél mellékletként az alábbi szövegű kötelezvényt állítja ki. Kötelezvény. .... azaz ............................kor. f ii., mely összeget Esztergom vár­megye gyámpénztárából készpénzben leolvasva kölcsönkép felvettem, egye­temlegesen kötelezvén magamat(un- kat) a jogutódainkat ezen tartozás után évenkint kamat fejében . . . . §. és pedig mindenkor január és jú- liás só 1-ső napján félévre előre s az itt felvett tőkeösszeg 2%-át ugyan­ezen határidőben félévenként utólag, tőketörlesztés fejében fizetni. Köte- lezem(zük) magamat(unkat) a kamat- fizetés elmulasztása esetén az esedé­kességek napjától számítva szintén ugyanazon °/o-al számítandó kése- dalmi kamatot fizetni, netán felme rülendő minden kiadást és munka­díjat, költséget ideszámítva, az eset­leges peres eljárásban felmerülendő ujrafelvételi költségeket, a követelés biztosítása, a gyámpénztár képvise­letével, az utóajánlati lejegyzési tár­gyalással felmerült, biróilag meg nem állapított költségeket, továbbá azon kövelelés, vagy részének más adós áltál történt átvállalásával, végre a vételár felosztással felmerült költsé­geket, nyugtabélyeget és törlési nyug­tabélyeget megtéríteni, valamint ha bármi okból kivántatni fog, akár ma­gán, akár bírói úton történt felmon­dás után (7*) egy negyedév alatt, az egész tőkét járulékaival együtt lefizetni, minden fizetést Esztergom­ban hitelező gyámpénztár hivatalos helyiségében teljesíteni; továbbá kö­telezetniük) magamat(unkat), hogy a jelzálogul felajánlott házat tűzkár ellen folytonosan biztosítani fogom (juk) s az erről szóló kötvényt a gyámpénztárba helyezem el: köteles lévén a díjváltókat évenkint a kamat fizetésekor felmutatni és a gyám­pénztárnak elhelyezés végett átadni. Kötelezem(zük) ...................ugyan­a kkor igazolni, hogy a jelzálogul szolgáló ingatlan adóhátralékkal ter­helve nincsen és hogy a jelen köl­csönt esetleg megelőző jelzálogtéte­lek esetleges kamatai pontosan meg­fizettettek. Köteiezem(zük) magamat unkát, hogy azon esetben, ha az alább jelzálogul lekötött ingatlanokat vagy ezek egy részét eladnám(nánk) vagy elcserélném(nénk), azt az ár­vaszéknek 8 nap alatt bejelentem (jük). Ha pedig a fent kitett fiizetési ha­tárnapokon akár az esedékessé vált kamatot, késedelmi kamatot, akár pedig a tőketörlesztési részletet pon­tosan megfizetni elmulasztanám(nánk) akár a lejátt biztosítást meg nem újítanam(nánk), vagy a biztosítási kötvényt és dítváltókat a meghatá rozott időben be nem terjeszteném (nénk), a jelzálogul lekötött ingatla­nokat nem a gazda rendes gondos­ságával kezelném(nénk), vagy bár­mely feltételt nem teljesítnném(nénk), az esetben a felmondás előrebocsá­tása nélkül is feljogosíiom(juk) a hi­telező gyámpénztárt, hogy követelé­sét és járulékait felmondottnak és lejártnak tekintse és bármely vágyó nom(nunk)ból magának kielégítést szerezzen. A 3 évnél régebbi kama­tok, valamint késedelmi kamatok, úgy az esetleges per és egyéb költ­ségek biztosítására ............koronát e zennel lekötök(ünk). Egyszersmind a fenti tőke, kama­tai, késedelmi kamatai, valamint . . . korona óvadék biztosítására hitelező Esztergom vármegye gyámpénztárá­nag zálogjogot adok(unk) a............ ............belegyezvén, hogy a zálog­jog fenti tartozás kamatai, késedelmi kaamatai és óvadék erejéig minden további megkérdezés nélkül saját költségemen hitelező gyámpénztár javára telekkönyvileg bekebeleztessék. Jelen kölcsönügyletből, bármelyeimen eredő perekben a járás'oirósági ha­táskör és az esztergomi kir. járásbí­róság illetékessége köttetik ki s en­nek magamat(unkat) ezennel aláve- tem(jük). V égül elismerem(jük), hogy Esz­tergom vármegye érvényben levő gyampénztári szabályrendeletében, valamint a 123.000/1903. B.*M. sz. szám alatt kibocsájtott gyámpénz­tári utasításban foglalt rendelkezése­ket magamra(unkra) nézve kötelező­nek elismerem(jük). Ezen kötelezvény elóttem(ünk) és az együtt és egyszerre jelenvolt ta­nuk előtt felolvastatott és anyanyel- vemen(ünkön) megmagyaráztatott, ennek hiteléül nevem aláirasa, illetve keresztvágással megerősítve általam (unk) kiadatott. Kelt ............................ E lőttünk, mint tanuk előtt, akik azt is igazoljuk, hogy az általunk személyesen ismert kölcsönvevők előtt a teljesen kiállított kötelezvény felolvastatott, megmagyaráztatott s hogy ők ugyanazonosak a kötelez­vényben felsorolt ingatlannak tulaj­donosaival. 15. §. A kölcsön kérvények beérkezésük sorrendjében intézendők el. A kölcsön kérvényeket érdemi intézkedés előtt véleményezés vé ett a vm. tiszti főügyésznek kell kiadni. A főügyész véleményében kiterjesz­kedik arra, hogy a felajánlott bizto­síték a törvény és a szabályrendelet áltál megkövetelt fedezetet nyújt e, a jelzálogul felajánlott ingatlanok minő telekjegyzőkönyvben (betétekben), melly sor és helyrajzi számok alatt fordulnak elő és azokat miféle tartó zások, jogok, vagy szolgalmak ter­helik. 16. §. Amennyiben az árvaszék folyamo­dónak kölcsönt engedélyez, a meg­szavazott kölcsön mennyiségét és feltételeit a folyamodóval oly figyel­meztetései közli, hogy ha kérvénye­zett összegről esetleg kisebb összeg­ben megszavazott kölcsön elfogadá­sát 15 nap alatt be nem jelenti, ké­relmétől elállitottnak fog tekintetni, azonban a felmerült költségeket meg­téríteni köteles. 17. §. A kölcsön megszavazásában nem vehetnek reszt oly árvaszéki tagok, kik kölcsönbérlővel szemben érde­keltek. 18. §. A kötelezvénynek a kölcsönvevő és két tanú által való aláírása köz­ségekben a községi elöljáróság előtt történik, amely az eljárásra vonat­kozó és a község pecsétjével ellátott záradékot vezet a kötelezvényre. Ezen záradékban a községi elöl­járóság bizonyítja, hogy az alairókat személyesen ismeri, vagy hogy a jelenlevő és az elöljáróság által sze­mélyesen ismert két ügyleti tanú a személyazonosságot igazolta, továbbá, hogy a kölcsönvevő a mar szőve-

Next

/
Thumbnails
Contents