Esztergom és Vidéke, 1922
1922 / 42. szám
2 ESZTERGOM é$ VIDÉKE. 1922. április 9 kodását, sőt még a szerencsétlen kétszeri restauratiós kísérlet is. A történelem azt fogja megállapítani róla, hogy tetteinek rugója a szív volt. Amidőn a csehek már nyíltan lettek árulókká, ő megkegyelmezett az árulók fejeinek, anélkül, hogy legértékesebb tanácsosait meghallgatta volna. A béke és megelégedettség, a szelídség és a szeretet embereit akarta maga körül látni, — és elbocsátotta népeinek kormánya mellől trónjának legbiztosabb támaszát, talán fundamentumát, gróf Tisza Istvánt. Amidőn békét akart csak szive sugallatát és népei boldogságát kereste, — de eredménytelenül. A vér már átáztatta a földet, megrendült a világ, amit az ő uralkodói ereje, de másé sem tudott volna visszatartani, összeomlott egész birodalma, szét esett Mária országa, lehullott a király fejéről Szt. István koronája és a Habsburgok utóda, nagy birobalom nak ura, 12 népnek atyja, a hatalomnak és az uralkodói kegyelemnek forrása földönfutó lett. Az ifjú főhercegnek, aki két trónörökös szomorú halálán keresztül elérte a trónt, a legszebb kornál, amit nem kért, nem keresett, amire nem készült, amit becsülettel, népének szeretetével, mélységes vallásossággal viselt, el kellett viselni az élet legnagyobb szenvedé seit. Elérte életében a legnagyobb dicsőséget, amit nyomon követett a legnagyobb szenvedés. A hatalomból a megaláztatásba, a fényből a nyomorúságba, a dicsőségből a szenvedések tengerébe került s felvette fe jére -a tövis koronát és nem maradt meg neki egyebe, mint vallásos hite és a magyarok királyhűségébe vetett bizalma. De hiába vették el mindenét, azért úgy halt meg mint király, fel ajánlotta életét és szenvedéseit népei boldogságáért. Sorsa egy volt a mi sorsunkkal a magyar nemzet sorsával, az ő szenvedése és megaláztatása a mi szenvedésünk és a mi gyalázatunk és ha van még e nemzetben életerő, akkor erőt merít e fájdalomból, mert ez megszentelt fájdalom, amiből e nemzet uj élete fakadhat- Egy uj élet, amelyben magyar megérti a magyart, amely nem civódik és nem robbant, új élet, amely némán csendben, szótlanul inaszakadásig dolgozik hazája jövőjén és integritásán A magyar történelemből mindenki ismeri a pozsonyi országgyűlés történelmi jelentőségű vitám et sangvinem pillanatát. Sok millió magyarnak az ma a lelke sugárzása, nemzetünk ez utolsó vesztesége után nőjjön fel a király és nemzet egy uj ifjú nemzedék, amely az árulók által elpusztított pozsonyi Mária Terézia szobor romjai helyére uj élőszobrot emel a koronás királyné személyében. Jöjjön egy uj nemzedék, amely nemzeti vágyainak utolsó és legszebb ideálját helyezi l%le abba a gondolatba, hogy megkoronázott és az élet határtalan szenvedésein keresztül ment királynénknak az egész integer Magyarország erejével kiáltsa oda, éljen a te méhednek első szülötte, a te legidősebb fiad : a magyar király." A mély hatású beszéd az egyet- és megértés tapsait idézte elő. Miután a gyászközgyűlés a beszédnek jegyzőkönyvi megörökítését és a királyi családhoz részvétirat elküldését határozta el, a polgármester berekesztette a történelmi nevezetességű közgyűlést. Csonka Magyarország nem ország, Egész Magyarország menyország. A patkány. (Folytatás.) Ha már előbb megfigyeltük, hogy hol tartózkodnak, vagy nagyobbrészt hol járnak a patkányok, az első nap több helyen, de kevesebbet, s ahol ezt efogyasztották, arra a helyre már több golyócskát (20—40—60) szórunk el, de mindég megszámlálva, hogy ebből megállapíthassuk a patkányok mennyiségét. Ahol az első nap hem fogyott el egy sem, oda többé nem teszünk, mert ott nem járnak vagy nincs. Ha sok a patkány s kevés a golyócska, hamar felfalják azokat marakodva. Ha dús a lakoma, a második, harmadik éjjelre mind többen gyülekeznek a hivogatásra. A A patkány szereti és segíti faját, ha tudja, hogy ő sem marad éhesen. Önző kommunisták. Nehogy kutya, macska, baromfi egye meg a nekik szánt ételt. Az étel elrejtésére már az ember vegye elő ravaszabb eszét, ügyességét. Csakis másnap reggel vizsgáljuk meg az egyes helyeket. Ha nem sok á patkány, két telekre (udvar) elég egy friss tengeri hagyma. Ezt fűszerüzletben, drogériában, vagy a patikában kapjuk. Legjobb, ha egy község együttesen rendeli meg első kézből, igy olcsóbb. A tengeri hagymát apróra vagdossuk éles késsel. Nyúlós, de nem baj. Reszelni is lehet. Hogy minél finomabra legyen vágva, még mozsárban is jól szétzúzzuk, de nem máktörő famozsárban. Az igy finomra zúzott tengeri hagymát a negyedik napon a már félig megfőzött pépbe öntjük s folytonos kava- rással egyenletesen elkeverjük. Ezt már több tejjel főzzük s jól megcuk rozzuk. Kihűlés után szintén golyócskákká gömbölyítjük s szürkületkor a jól megállapított helyekre szórjuk. Ezt most már gyanútlanul falják fel a patkányok. Minden edényt többször jól meg kell mosni. A készítésnél elejtegetett hulladékot söpörjük össze s dobjuk a tűzbe. A negyedik nap elszórt gömböcs- kékhez igazán ne férkőzzék semmiféle állat. Nem árt nagyon, de jobb az óvatosság. Amelyik patkány ebből evett, rejtekhelyén szívverése megbénul, elpusztul. Mintha eltűntek volna szemünk elől. Ha azt tapasztaljuk, hogy nem mind fogyasztották el, még egy-két napig hagyjuk ott a maradékot valami elkésett vendégnek, de ha akkor sem fogy el, feltétlenül szedjük össze s dobjuk a tűzbe. A bibelődés után mindig mossuk meg jól a kezünket. Piszkos kézzel arcunkat ne érintsük. Megtörténik, hogy csak az öregek pusztulnak el, a csecsemők még valahogyan felnőnek. Hogy ezeket is kiirtsuk, ezt az eljárást egy hónap múlva megismételjük. Ha még akkor is találjuk nyomát a patkánynak, a további áldozatot se kíméljük, hiszen becsesebb a saját és a családunk egészsége és biztonsága, a gazda pedig állatjait óvja meg a bajtól. Mint menekült, 3 hónapja kerültem Esztegomba, szobácskám padlója alatt és a padláson s az egész házban nyüzsögtek, sivalkodtak a patkányok, ebből a házból teljesen ki vannak irtva. Jó volna ha Győr példáját városunk s más város és község is követné minél hamarább s az együttes irtásra patkánynapot rendelnének el. (Vtíge) Bocs yóascf tanár. Esztergomi járás föszoigabirájától. 900—1922. szám. Pályázati hirdetmény. Esztergom vármegye esztergomi járásához tartozó Sárisáp községben lemondás folytán megüresedett BOgédjOgyZŐi állásra pályázatot hirdetek. Készpénzfizetés a községtől évi 600 K. Állami fizetéskiegószités évi 800 K Lakbér évi 120 K. A megállapított háborús és drágasági segély. Felhívom mindazokat, kik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy az 1883. évi I. t.-c. 8. §-a, illetve az 1900. XX: t.-c. 3. §-ában előirt minősítést és az eddigi alkalmaztatást igazoló okmányokkal kellően felszerelt pályázati kérvényeket hozzám 1922. ÓVÍ április 30-ig nyujtsák be. A választás határidejét később fogom kitűzni. Esztergom, 1922. március 22. Reviczky s. k. főszolgabíró. Esztergomi járás föszoigabirájától. 1043—1922. szám. Pályázati hirdetmény. Leányvárnak nagyközséggé alakulása folytán szervezett s helyettesítés utján már betöltött községi Jegyzői állásra pályázatot hirdetek. Felhívom pályázni óhajtókat, hogy kellően felszerelt pályázati kérvényeiket |. évi április hó 10-ig adják be. a választás április 12. napján d. e. 10 órakor fog megtartatni. Az állással egybekötött javadalmazás a következő ; a községtől: évi fizetés 2000 K ; lakbér: természetbeni lakás biztosításáig évi 1000 K ; napidij átalány évi 600 K ; fuvardíj átalány évi 250 K; ezenkívül 2 hold és 691 négyszögöl szántóföld haszonélvezete. Az államtól a mindenkori segélyek és pótlékok. A képviselőtestületnek jóváhagyott határozata szerint, a megválasztott jegyző a községben köteles lakni. Esztergom, 1922. március 22. Reviczky s. k. főszolgabíró. Esztergom sz. kir- város polgármesterétől. 2103—1922. számv. szám. Felhívás A gazdasági cselédek és munkások bejelentése tárgyában kelt 67,200/VI.—2/922. sz. földm. min. rendelet értelmében felhivatnak a cselédtartó gazdák, hogy gazdasági cselédjeiket és a gazdasági gépek mellett alkalmazott munkásokat baleset biztosítás felvétele céljából a városi számvevőség adóügyosztályánál f* évi április hó 10-ig okvetlen bejelentsék. Esztergom, 1922. április 1-én. Dr. Antóny s. k. polgármester. Esztergomi m. kir. ÁUamrendőrkapitányság 1655—1922. ált. szám. Hirdetmény. Adott esetből kifolyólag szükségesnek látom, hogy az egyesületek elnökségeit az egyesületi és gyülekezési jog korlátozásáról szóló 6622—920 M. E. rend. intézkedéseiről újólag tájékoztassam : 1. §.-a A kormányhatóságilag lát- tamozott alapszabályokkal biró egyesületek és fiókegyesületek elnökei bármiféle gyűléseket az illetékes rendőrhatóságnak legalább 3 nappal előbb a gyűlés tárgyának, helyének, idejének pontos megjelölésével tudomás végett írásban bejelenteni kötelesek. 2. §.-a. Amennyiben a rendőrhatóság 24 óra alatt a bejelentésre vonatkozólag nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy a bejelentést tudomásul vette. A gyűlés megtartását megtiltó határozat — birtokon kívül — fellebbezhető. 4. §.-a. Aki a fentebbi rendelkezéseket megszegi — amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, — kihágást követ el és az 1912. évi LXIII. t. c. 9. §-a alapján 2 hónapig terjedhető elzárással és 6000 korona pénzbüntetéssel büntetendő. Emellett a 1. §-ban megszabott bejelentés elmulasztása elegendő ok az egyesületek működésének felfüggesztésére. Esztergom, 1922. április hó 5-én. Az esztergomi államrendőrség vezetője. A pestvidéki kir. törvényszéktől. P. I. 1200—1922/4. szám. Hirdetmény. A pestvidéki kir. törvényszék, mint birtokbiróság közhírré teszi, hogy a Budapest—Esztergom—Füzitői h. é. vasút r. t. kérelmére Dorog állomás bővítése céljaira ugyan-e község határában szükséges ingatlanok megszerzése végett elrendelt kisajátításból kifolyólag a kártalanítást a dorogi 96, 470, 227, 467 és 337. sz. sz. telekkönyvi betétekben 1098/1, 1099/1, 1101/1, 1111/1 és 1838. h. r. számok alatt felvett ingatlanokra nézve megindította s az egyezség megkísérlése végett tartandó tárgyalásra ujabbi határnapul 1922. évi április hó 27-ik napjának délelőtt fél 10 óráját Dorog község házához kitűzte és hogy az ismeretlen, ismeretlen Tartózkodású és távollevő netáni érdekeltek képviseletére ügygondnokul dr. Zoltán Sándor budapesti (VI. Andrássy-ut 10. szám) ügyvédet kirendelte a fent kitett helyszíni tárgyalásra a vonatkozó érdekelteket e hirdetmény utján is idézi azzal, hogy elmaradásuk a kártalanítás felett az érdemleges határozat meghozatalát nem gátolja s hogy az egyéni külön értesítés elmaradása, vagy a tárgyalásról való elmaradás miatt igazolásnak helye nincs. Budapest, 1922. évi március 13. Nagy Iván s. k. kir. ítélőtáblái biró. A kiadmány hiteléül: Fischer s. k. irodafőtiszt. KISBABÁTI csehese SZOLO-TELEP («»««> Fajtiszta sima szőlővessző cca 40 ezer darab eladó. Nevezetesen : Csaba Gyöngye. Chasselas monscade anfldns. fehér Cb. imperial ronge, tokaji Ch., darabja 1 koronáért. Átadási hely Győr, pályaudvar. Kívánatra vasúti szállítása csomagolva, a fuvardíj külön felszámítása mellett. Megrendelések a következő címre: SZAUTERF. Gyár, Kossuth L-u. 13. §. ém 9-én szombat és vasárnap Schenk J enő világhírű akaraterő fenomén KÍSÉRLETI estélte a „Magyar Királyiban.
