Esztergom és Vidéke, 1922
1922 / 39. szám
Melléklet az „Esztergom és VldékeM 1922. évi 39. számához. Esztergom vármegye alispánjától. 5368 — 1921. szám. Tárgy : Utasítás a nemes és vadfüzesek, a gyékény, sás és nádtelepek téli és tavaszi kezelésére. Rendelet. Valamennyi helyi hatóságnak. A m. kir. földmivelésügyi miniszter úr 115.329 sz. rendeletével fenti tárgyban kiadott utasítást tudomásulvétel s hatósága területén az ott szokásos módon leendő köztudomásra hozás céljából alábbiakban közlöm. Úgy a nemes, mint a vadfűzesek csak rendes kezelés és megfelelő metszés mellett adnak kosárfonásra alkalmas vesszőket. Kellő időben végzett hurulás, gyomlálás, időközönkénti trágyázás nagyban elősegíti a terméshozamot, — a metszést télen végezzük, (ez által fűztelepeinkről tartósan nagyobb hasznot érünk el s a töveket is kíméljük) amikor is a tőkén semmi csapot se hagyjunk, hanem a vesszőket tőben messük ei, ez áltál mindig hosszabb, szebb vesszőt kapunk, amely nem is ágazik el, — függ ez azonban az ültetett fűz fajtájától és az ültetési távolságtól is. A fűztelepek idő előtti terméketlenségét, illetve pusztulását nagyban előmozdítja még a vesszők tavaszi — áprilisi — és nyári — augusztusi — rendszertelenül végzett héjazása, amikor ily kezelés mellett a fűztövek kimerülnek és tönkre mennek. Nem tesz szambavehető kárt a tavaszi héjazás az esetben, ha a vesszőket, amint nedvbe jönnek, azonnal levágjuk és vízbe állítva hámozzuk ; augusztusba akkor héjazunk, ha a teiepet amúgy is ki akarjuk irtani. Kitolhatjuk a fűztelep elgyengülését, ha héjazás beállításánál a telepet 4—5 eves turnusokoa oszt juk es igy ugyanazon helyről csak minden 4—5 evben kerülnek héjazás aiá a fűztövek, — vagy pedig akkor is, ha a héjazást követő evben a termést a tóken hagyjuk és mint két eves — botnak való — vesszőt termeljünk ki. Legmegfelelőbb és okszerűbb a vesszőket levelnullas után azonnal levágni, vízbe állítani s igy nedvbe hozva lehejazni, vagy pedig főzés után hejazni. Ha a füztövek rossz metszés folytán magasra nyúltak es ezáltal a vesszőnozam csökkent, meg kell azokat ifjitani, — ez esetben a tokeket a föld felszíne felett kerti fűrésszel vagy erősebb ollóval le kell vágni es ha a telep nagyon gazos, előbb fel kell gyújtani, hogy újításkor a tőkéket jobban lehessen kezeles ala venni. A fűz ifjitását a legjobb levélhuilas után november hó 2-ik feletői kezdve végezni. — Az ifjitas evében kevés, i de erős vesszőt hoznak a tövek, ; amelyek közül a legerősebb vesszőt í tőkefejnek képezzük, a többit pedig f tőben eltávolítjuk, ha azonban a íü- : zes túlegyenes, a tőkefejnek kisze. i melt erős vesszőt még egy évig tö. r vön hagyjuk s csak azután metszük f vissza tőkefejnek. Ha néhány ev múlva észrevesszük, l hogy a füztelep gyengülni kezd, ak- I kor, hogy a tövek megerősödjenek, ) egy évben nem vágjuk le a vessző- 1 két, hanem csak a gyengéket távo- I litjuk el, a többieket pedig egy éven i át a tőkéken hagyjuk s ezeket a kö- r vetkező évben metszük le. Amikor a tőkefejek következő év- í ben korhadni kezdenek, a tőkefeje- 1 két levágjuk s igy ismét erősebb haj- í tásokat kapunk. Ily kezelés mellett egy más pusz- í tulásnak induló füztelepet különösen ! ha még megfelelő trágyázással is elősegítjük a fejlődést, újból jövedelmezővé tehetünk. A gyékény, sás, ha több éven át ki nem termeltetik, elvadul és meg- férgesedik, — azért úgy a gyékény, mint a sás, ha ki nem termeltetik, február hónapban felgyújtandó. A nád is, ha több évi termése lábon marad, ipari célokra egyáltalában meg nem felel, házfedesre pedig mint I. oszt. anyag nem lesz alkalmas, mert a le nem termelt nád megbámul, utóbb megfeketedik s korhadásnak indul. Ezért a mai nagy árra való tekintettel és építőipar szempontjából is mindenütt letermelendő. Ahol ez nem sikerül, február hónap bán felgyújtandó, hogy az uj termés minél használhatóbb legyen. Esztergom, 1921.’ október hó 21. Palkovichfs. k. alispán. Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsá gától. ad. 443 ai. 19 kgy. 1922. szám. Tárgy: A varmegyei alkalmazottak stáiusrendezesi pótlékának kiterjesztése a közúti személyzetre. Veghatározat: A m. kir. belügym. ur 42915/920 sz. rendeletével a vármegyei alkalmazottaknak az 1919. évi január hó 1-től kezdődőleg az állami státus- rendezes felülvizsgálatáig, nyugdíjba be nem számítható es a háborús segély megállapitasanál számításba nem vehető ideiglenes pótlekot engedélyezett. Ezen rendelet hatályát a tötvény- halósági bizottság ezennel kiterjeszti a törvényhatósági és vicinális utbiz- tosokra is. Ennek folytan Gergely András tvh. utbiztos részére 1919. évi január hó 1-etői kezdődóleg meg- allapittatik évi 1000 kor., míg Gábris Ödön vicinális utbiztos reszere 1922. évi januar hó 1-től kezdődőleg évi 600 korona nyugdíjba be nem számítható és a háborús segély megai- lapitásanál figyelembe nem veheiő ideiglenes pótlek a közúti alap terhére. Ezáltal a két utbiztos, törzs- fizeteseiket figyelembe veve, — egyformán kap evenkint 1800-j-1000= 2800, illetve 2200-j-600=28Ü0 koronát. Ezen ideiglenes pótlék mindaddig jár, míg a törvényhatóság máskép nem határoz. Az utkaparók részére ily természetű pótlekot nem állapit meg a törvényhatósági bizottság, mert azok javadalmazása a 62859/1921. I. A 1. sz. kereskedelemügyi miniszteri rendelettel jóváhagyott 118. ai/1919/105. kgy. sz. kközgyűlesi határozattal újból megállapított, minek folytán azok teljesen egyenlő elbánásban részesülnek az állami utkaparókkal. Ezen határozat csak a kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur jóváhagyása után lesz végrehajtható. A törvényhatósági bizottság ezen közérdekű határozatot azzal teszi közhírré a vármegye hivatalos lapjában, hogy ellene bárki a megjelenést követő 8-ik naptol számított 15 napon belül a vármegye alispánjánál beadandó és a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úrhoz intézendő feleb- bezéssel élhet. Kelt Esztergom vármegye törvény- hatósági bizottságának 1922. február hó 25 én tartott rendes közgyűlésében. Kiadta : Oravetz s. k. m. kir. műszaki tanácsos Esztergom vármegye alispánjától 4901—921. szám. Tárgy: Komló termelés. Másolat: M. kir. földmivelésügyi Minister. 36786/XII—B—2. szám. — Valamennyi vármegye alispánjának. A régi komiótelépek egyrészt az elszakított területekkel elvesztek, másrészt a háborús viszonyok következtében a megmaradt országterületen lévők is elhanyagoltak, vagy megszűntek, úgy, hogy a 4000 kát. hold régi komlóterülettel szemben Csonka- Magyarországon jelenleg csak 60 kát. hold van művelés alatt. Ezen gazdasági ágnak elhanyagolásával járó közgazdasági kárt a legélesebben világítja meg az, hogy az idei komlótermés mintegy 100 métermázsát tett ki az üzemben levő hazai sörgyárak évi 4—500 métermázsa szükségletével szemben. A hiányzó mennyiségnek külföldről való beszerzése pedig a jelenlegi komló árak mellett mintegy 25—30 millió passiv tétellel terheli meg külkereskedelmi mérlegünket. A komlótermelés fellendítésének közgazdasági jelentőségére valótekintettel felhívom ennélfogva Cimet, hogy a saját működési körében is hasson oda, miszerint a gazdaközönség, különösen pedig a nagybirtokosság a régi komlótelepeket újítsa fel, illetve uj komlókerteket létesítsen. Hazánknak különösen a dombos vidékei igen alkalmasak a komlótelepitésre. A telepítés költségeinek leglényegesebb része a karósrendszerű műveléshez szükséges 7—8 méter magas karó (sudár) anyag előteremtése a telepítéssel kapcsolatos minden egyéb munka házilag is elvégezhető. A magam részéről a mostani súlyos viszonyok között is a rendslkezésemre álló eszközökkel lehetőleg támogatni óhajtom az uj termelőket és ezért már is intézkedtem, hogy egy komlótermelési szakközeg a gazdaközönségnek úgy írásbeli megkeresésekre, mint kívánatra a helyszínen a szükséges útbaigazítások megadására^ren- delkezesre álljon. A kiszállás költségeit, amennyiben kistermelők a községi elöljáróság utján kérelmezik a szakközeg kiszállását, tércám terhére fogom viselni, nagyobb birtokosoknak a kiszállás költségeit meg kell teriteniök. A komiótermelési szakkö zeg teendőivel dr. Cséréi Lajos m. kir. gazdasági főfelügyelőt (Cime: Budapest, Földmivelesügyi miniszte rium) bíztam meg akihez a komlótermelési ügyekben közvetlenül is intézhetők megkeresések. Budapest, 1921. szeptember 16. A miniszter helyett olvasatlan aláírás, államtitkár. Rendelet. A sz. kir. város polgármesterénekjés valamennyi község elöljáróságának. A fenti rendeletet tudomásulvétel végett közhírré teszem. Esztergom, 1921. szeptember 2. Palkovich s. k. alispán. Esztergomi járás föszolgabirájától. 3576/1921. szám. Másolat: A Földmivelésügyi in. kir. ^miniszter a Selyemtenyésztés emelése céljából kiküldött meghatalmazottja. 4440/1921. sz. Tekintetes Főszolgabírói hivatal. Tudvalevő,[hogy a köztereken, uccákon és községi utak mentén álló eperfák helyes gondozásának egyik elengedhetetlen feltétele az, hogy azok időközönként tisztogatás és részben csonkítás alá vétassenek. Ám tudvalevő az is, hogy mig a helyes csonkítás a fának hasznára van és lombtermését jelentékenyen növeli, addig a nem szakszerűen eszközölt tisztogatás, vagy csonkítás a fának ártalmára van, sőt annak elpusztulását is előidézheti. Évégből az országos selyemtenyésztési felügyelőség költséget nem kímélve, saját alkalmazottjai által már folyó évi november hónaptól kezdődőleg beutaztatja a községeket azon célból, hogy a közhelyeken levő eperfák tisztogatását részben csonkítását személyes felügyeletük alatt szakszerűen eszközöltessék. Ebből folyólag nemcsak az ügy, de a községnek jól felfogott érdekében is azon kérelemmel fordulok a tekintetes főszolgabírói hivatalhoz, miszerint a községek elöljáróságait szíveskedjék a követezőkre utasítani: 1. Hogy a közhelyeken levő eperfák tisztogatásához, csonkításához szükséges munkaerőt, melyet a selyemtenyésztési főfelügyelő kérni fog, kellő időre és kellő számban ingyen, vagyis a községnek terhére rendeljék ki. 2. Hogy jntézkedjenek erelyesen a községek elöljáróságai, hogy a kirendelt munkások a szükséges eszközökkel, létra, fűrész és kerti ollóval ellátva pontosan jelenjenek meg a kitűzött időben és helyen. 3. Hogy ne serdülő ifjakat, vagy tehetetlen öregeket, hanem munkabíró és lehetőleg oly egyénékét rendeljenek ki, kik a fatenyésztéshez általában véve legalább valamelyest értenek. 4. Hogy a mivelet végrehajtásánál folyton jelen legyen, a község elöljáróságának egy tagja és a községi faiskola kertésze vagy kezelője. 6. Hogy mindaddig, mig a selyemtenyésztesi felügyelő a községben meg nem jelenik, a közhelyeken levő eperfák tisztogatását vagy csonkítását foganatba ne vegyék. 6. Hogy az eperfaal- lománynak csak Vs részét csonkítsák meg. Ez azonban nem úgy értelmezendő, hegy sorban minden 8-ik fát megcsonkítsanak, hanem leginkább azokat az idős fákat csonkítsák meg, amelyeket- okvetlenül szükséges meg- ifjitani. Végül tekintettel arra, hogy a selyemtenyésztési felügyelők az eperfák csonkítását és tisztogatását rövid idő múlva megkezdik, kerem, hogy az imént jelzett irányban lehetőleg mielőbb szíveskedjék intézkedni és erről engem mielőbb értesíteni. Szegszárd, 1921. október hó. Eszterházy Jenő s. k. miniszteri tanácsos, miniszteri meghatalmazott. Rendelet. Az esztergomi járás valamennyi községi elöljáróságának. A fenti megkeresést tudomásulvétel és alkalmazkodás végett közlöm. Esztergom, 1921. október 20. Reviczky s. k. fószolgabiró. Esztergomi járás föszolgabirájától. 1041—1022. szám. Tárgy: Gyűjtési engedély a kaposvári ág. h. ev. egyházközségnek. Rendelet. Az esztergomi járás valamennyi községi elöljáróságának és csendőrőrsének Tudomásulvétel és ellenőrzés gyakorlása végett értesítem, hogy a kaposvári ág. h. ev. egyházközségnek a m. kir. vallás és közotatásügyi miniszter ur és m. kir. belügyminiszter ur megengedte, hogy a Kaposváron építendő ág. h. ev. templom építési költségeinek fedezése céljából 1922. évi február 15 tői számított hat havi időtartamon át az ország egész területén gyüjtőivekkel és gyüjtőkönnyv- vel pénzbeli adományokat gyüjthes-
