Esztergom és Vidéke, 1922
1922 / 7. szám
Keresztény magyar sajtó. Vasárnap. 1922. január 15. XLIV. évfolyam 7. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 21). SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési * hirdetési dijak stb. küldendők. Föimmkatárs i VITÁL ISTVÁN. A hívstaíoa rész szerkesztője? FEKETE REZSŐ. Laptnlajdonos és a szerkesztésért felelős : LÁISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkini háromszor, kedden, csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árakt egy évre . 240 K., félévre « . 120 K. negyedévre 60 K., egy hóra . 20 K Egyes szám árat hétköznap 1.50 kor,, vasárnap 3 kor. Kéziratot nem adunk vissza. Az új hadseregről. (Sz i) A trianoni békeszerződés, amely mindent, csak békét nem teremtett meg Középeurópában, megfosztotta a magyar népet országának kétharmadától; jutalmazott árulókat, maríalócokat és ezzel még min- gig nem elégedett meg. — Nem engedi meg, hogy saját fiainkból, alkotmányos úton, sorozással állítsuk fel azt a minimális számra redukált hadseregünket, amelyet a szerződés reánk erőszakol. Összesen 34 ezer embert tarthatunk fegyverben a belsőrend fenntartására. Határok megvédéséről, tekintve lehetetlen, mesterséges határainkat, természetesen szó sem lehet ezzel a maroknyi néppel. Toborzással, pénzzll kell felállítanunk hadseregünket, zsoldos sereget kell tartanunk és annak meg van az enten- tétől a maga gazdasági célja. Közismert dolog, hogy a zsoldos hadsereg drága mulatság. Aki csak rápillantott Belitska honvédelmi miniszter hirdetményére, azonnal tisztában kellett lennie azzal, hogy ez a maroknyi nép rengeteg pénzébe kerül az országnak. Az entente gazdasági célja tehát nyilvánvaló : Megdrágítani úgy amint csak lehet létezésünket, hogy ne bírjunk magunkhoz térni, lehetetlenné váljék integritásunk ér dekében kifejteni bármily pénzáldo- za;ot igénylő akciót is. Politikai cél is vezette ellenségeinket a zsoldos hadsereg felállításánál. Arra számitott ugyanis, hogy minden gyanús elem be fegjutnia hadseregbe és kész lesz a legkisebb oknál is zavart csinálni, ami kitűnő alkalom volna megbízatást adni a kis ententének a megszállásra és végeredményben a teljes felosztásra. Résen kell, hogy legyen az ország, résen legyen különösen a toborzó bizottság. Nagyon sűrű rostát, alkalmazzon a felvételnél, mert, hogy is áll tulajdonképen a dolog ? A szorgalmas földműves nép nem szívesen megy pénzért katonának, különösen hosszabb időre. Aki pedig elmegy, abból többet földmives nem lesz és csak szaporítani fogja azok számát, akikről az államnak kell gondoskodnia. — Az ipari munkás önállóságra törekszik, ezekből sem fog a szine-java katonának állani, a a többi ottléte pedig a múlt tapasztalatin okulva, — nem kívánatos. Valami átmenetet azonban feltétlenül kell, hogy csináljunk. Bármennyire verjük is a mellünket, még mindig vannak forradalmi tünetek és vannak emberek, akik rögtön készen vannak a társadalmi rend ellen támadni. A belsőrend megóvása érdekében kívánatos lenne tehát, hogy az el nem helyezkedett és tengődő középosztály, a leszerelt és leszerelendő tisztekkel együtt, tegyen félre minden önérzeteskedést, álljon szolgálatába hazájának egész magyar leikével, szivével, becsületességével. Csak igy tudjuk elképzelni a megbizható magyar hadsereget, mely intelligenciájánál fogva nem lesz párthadsereg, nem lesz kapható rendbontásra, hanem szigorú őre lesz a belső rendnek. Hazafias cselekedetét pedig az állam tisztességesen jutalmazza és mindenkor gondoskodik felőlük. Átmenetileg ezt a megoldást ajánljuk úgy az intézőkörök, valamint a középosztály figyelmébe. A közvélemény. Mindenkor, de különösen a mostani ikőkben van nagy szükség arra, hogy illetékes, hatalmon levők, nagy áttekintés és széles tudással bírók irányítsák a közvéleményt. Irányítás nélküli közönség nagyon könnyen téves irányban halad, más szemüvegen látja a dolgokat, amiből pedig mindenkor széthúzás, bajok származtak. Az irányítatlan, nem vezetett közönségben mindenkor fogunk elég vastag rétégét találni, amely köny- nyen hajlik az izgatok szavára. És valljuk be, nem mindenkor és mindenütt önhibájából követi ezen réteg az amitókat, hanem a mi hibánkból, akik nem törődtünk vele. Az értelmiségnek, előkelő pozíciókban levőknek kellene megértő szóval többet dolgozniok a nyilvánosság részére. Nálunk, spéciéi Esztergomban az a nem dicséretreméltó szokás dívik, hogy egyesületek, vagy ünnepélyeken kívül, nem igen szeretnek a nyilvánosság előtt megjelenni épen azok, akiknek az újság hasábjain megjelenő soraik sokkal nagyobb súllyal bírnának, mint annak esetleg, aki nek a betűvetés kenyere. Többet és maradandóbbat használnának a közvélemény irányítása terén, mint mikor ünnepélyek alkalmával szép, de elszáló, röpke beszédet mondanak. E sorok írójának az a felfogása, hogy úgy a vezetőállások betöltőinek, mint más előkelő pozíciókban levőknek, ha nem is szorosan vett j kötelessége, de mindenesetre megkívánható ténykedése volna a helyi lapok hasábjain megvilágítani egyes városi, megyei, országos dolgokat. Az esetleg kifejlődő tisztességes polémia sem ártana, mert igy nemcsak az a néhány városi képviselő, tör- \ vényhatósági bizottsági tag, több j napilapot olvasó nyerne bepillantást az ügyek menetébe, hanem a nép széles rétege is másként Ítélné és fogná fel az egyes ügyeket. Hallva és megvitatva úgy a helyi, mint az országos jelentőségű intézkedéseket, kellő tájékozottságot szerezve, csak használna magának a közügynek. Nem volna a közönség oly könnyen félrevezethető és felhasználható egyes emberek önző céljainak, mint így, amikor, véka alá rejtjük a világosságot. j|| Telefon. - Távirat, Zita Svájcban. Róma. Zürichi jelentés szerint Zita királyné ma Zürichbe érkezett, hogy jelen legyen a beteg gyermekén végrehajtandó műtétnél. Oiasz-jngoszláv ellentét. Belgrád. Az olasz kormány Jugoszlávia tiltakozása ellenére is úgy határozott, hogy hadihajóit továbra is a jugoszláv vizeken tartja. Eljárását azzal okolja meg, hogy Szebenikóban nagyon sok olasz alatvaló van, akiket a jugoszlávok esetleges támadásai ellen meg kell védeni. Olasz-magyar szövetségtől félnek a szerbek. Róma. A velencei egyezmény és a sebenikói incidens óta a jugoszláv sajtó fokozott idegesseggel támadja Olaszországot. A francia sajtó cél- zatos magyarázatokkal segédkezik a a jugoszláv lapoknak. A Temps azt állítja, hogy Ausztria es Magyarország közelebbi szövetséges viszonyba lép egymással és Olaszországgal. A szövetség éle Jugoszlávia ellen irányulna. Szoborrongáiások Berlinben. Berlin. A berlini Siegesalléeban a múlt ejjel majdnem valamennyi szobrot megrongálták. I. Frigyes Vilmos szobráról letörték és ellopták a két bronzkoronát, Nagy Frigyes szobrának márványtalpazatat megrongálták és a bronzkoszoruból több darabot kitörtek. Csempészik Románia arany- és eziistkészlefét. Berlin. A berlini román katonai attasché informálta a bukaresti kormányt, hogy az ottani vasúti rendőr- ; ség több Romániából érkezett vagon- ! bán, amelyben diót meg almát exportált a nagyváradi H. Herschowitz és Salaritz Samu cég, több az exportra szánt áru között rejtett csomagban 13.450 kgr. ezüst és 3030 kgr. arany ércpénzt tartalmazó ládát is kivitték az országból. A sok milliót érő kincset lefoglalták. A Felvidéken megszüntetik a katonai diktatúrát. Prága. A minisztertanács kedden tartott ülésén elhatározta, hogy az Erdős-Kárpátokban megszünteti a katonai diktatúrát, a Felvidék többi részén pedig érvényteleníti azokat az intézkedéseket, amelyek a katonai diktatúrából még érvényben voltak. Egyúttal azt is elhatározta a miniszter- tanács, hogy rövid idő múlva a statáriumot is megszünteti a Felvidéken. Zita királynét rendőrök védték Párisban. Páris. Zita királynét, amidőn Svájcba utaztában Párisba árkezett, rendőri őrizettel vették körül, amidőn bátyjának a Rue de Varennesben levő lakására hajtatott. A belga királyi pár Rómában. Páris. A belga királyi pár január végén utazik Rómába ahová 31-én fog érni. A Krivinálban tett látogatás után a belga követségre mennek, onnan pedig a Vatikánba a pápa elé. Rómában többféle ünnepséget rendeznek az olasz és belga nép barátságának kifejezésére. Enver pasát elfogták. Páris. Pétervári jelentés szerint Enver pasát, aki nemrégiben összeesküvést szított az angórai nemzeti kormány ellen, elfogták és Délorosz- ország egyik városába internálták. Ércpénz papírból. Brassó. A román pénzügyminiszter 50 banis ércpénzt bocsátott ki. Ez a pénz hasonlít a magyar 20 filléreshez, csakhogy a középen lyukas és rendkívül könnyű, mert a belseje préselt papír. A kereskedővilág örül e pénznek, de ezzel még nem oldották meg az aprópénzhiányt. A belgiumi választások. Amszterdam. A belga választások eredménye most került nyilvánosságra. E szerint a parlamentben 73 katholikus, 28 liberális és 52 szocialista fog helyet foglalni. A katolikusok az előző parlamenttel szemben 14 helyet nyertek, a liberálisok vesztettek 7 mandátumot, mig a szocialisták 27 kerülettel többet hódítottak el, ami a vagyoni cenzus leszállításának a következménye.
