Esztergom és Vidéke, 1922
1922 / 37. szám
XLIV. évfolyam 37. szám. Keresztény magyar sajté Kedd, 1922. március 28 Szerkesztőség és kiadóhivatal i SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője) Főmunkatársi FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN. Laptulaidonos és a szerkesztésért felelős i LAISZKY KÁZMÉR. legjelenlk hetenklnt háromszor, kedden, csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árakt egy évre . 240 K., félévre . . 120 K. negyedévre 60 K., egy hóra . 20 K Egyes szám árai hétköznap 1.50 kor,, vasárnap 3 kor. Kéziratot nem adunk vissza. A villamos világításról. A villamos áram árának állandó emelkedése a városi polgárság körében erős zúgolódást vált ki, mert mindenkinek az a meggyőződése, hogy itt, a bánya közvetlen közelében, a villamos áram árának sokkal olcsóbbnak kellene lennie, mint bárhol máshol. Érdeklődtünk ennek oka után és arra a különös tapasztalatra jutottunk, hogy az esztergomi telep az áramot Dorogról oly drágán vásárolja, mint amennyibe annak előállítása más városokban, melyek a szenet vasúton sok száz kilométer távolságról szállítani kénytelenek, kerül. Hogy csak néhány példára hivatkozzunk, Debrecen és Békéscsaba vasúton odafuvarozott szénből képesek a villamosáramot kilowattóránként állag 10 korona költséggel termelni és a bányatársaság Esztergomnak körülbelül ugyanezen áron adja el az áramot, amennyiben már f. é. február havában az áram vételára itt kilowattóránként a kilenc koronát meghaladta, pedig az említett városi telepeknek egy kilowattóra előállításához kereken 4'5 kilogramm szénre van szükségük, mig a nagyméretű modern dorogi bányatelepnek ehhez nem lehet két kilogrammnál többre szüksége. Ugyancsak az említett városi telepekre odaszállítva a szén métermázsája 180—200 koronába került, tehát ugyanannyiba vagy még többe, mint a mennyi az utolsó hónapokban a dorogi szénnek az Országos Központi Árvízsgáió Bizottság által megállapított ára volt. Nyilvánvaló, hogy nagy és modern villamos telepen az áram előállítási költsége lényegesen olcsóbb, mint az említett városok kis és régi telepein, hiszen megállapítható, hogy mig az említett telepeknek kb 4'5 kgr. szénre van szükségük egy kilowattóra előállításához, addig pld. Budapesten az egyik telep már 1'7 kgr. szénnel állítja elő ugyanazt és igy áll az, hogy a dorogi bányának félannyiba kerül legfeljebb az áram előállítása, mint az említett városoknak. Hogy ez igy van és hogy ez az igazság, fényesen igazolja Pécs esete, mely város a Dunagőzhajózási társaság közeli bányájából veszi az áramot, hol a szén megállapított ára már a 200 koronát meghaladja, mégis az ottani bánya a városi telepnek kilowattóránként kerek 5 koronáért adja el ax áramot, vagyis ugyanazon, sőt még magasabb szénár mellett körülbelül félannyiért, mint ahogy Dorog adja Esztergomnak. Ez igazolja, hogy a bányatársaság igazán tulmagas árat szed az esztergomi teleptől az áramért, hiszen csak nem tehető fel, hogy ők ne tudnák a saját, a pécsinél nem drágább szenükből ép oly olcsón előállítani az áramot, mint az ottani bánya. Mert haszon nélkül az sem adja el Pécsnek, azt kell látnunk, hogy nálunk a várostól a bányatársaság most már igazán túlzott hasznot szed. Tudjuk, hogy a városi hatóság mindent megkísérelt az áram vételárának mérséklésére, de ez hajótörést szenvedett azon, hogy a dorogi bányatársulat arra való hivatkuzással, hogy őnála a legdrágább a szén termelési költsége, nem volt hajlandó nagyobb engedményre. A fentiek azonban a bányatársaság ezen érvelését világosan megdöntik, a pécsi bányák szenének árát is az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság körülbelül ugyan oly magasra szabta, mint a dorogiét, mégis lehet ezen szénnel az itteninek fele árán eladni áramot, tehát a dorogi bányatársulat is megelégedhetne ugyanannyi áramárral, mint a pécsi és nincs semmi igazi ok arra, hogy a mi városunktól kétszer annyi árat szedjen. (Folytatjuk.) Az Esztergomi Takarék- pénztár Rt. közgyűlésé. Vezető intézetünk, az immár 77 éves Esztergomi Takarékpénztár, folyó hó 19-én tartotta meg rendes évi közgyűlését. Az ülést lovag Mat- tyasóvszky ^Lajos, a társaság régi elnöke nyitotta meg és azután annak vezetését helyettesére, Bleszl Ferenc kir. tan., társulati igazgatóra bízta. A szokatlan nagy számban megjelent részvényesek örömmel vették tudomásul a társaság múlt évi folytatólagos szép fejlődését, főkép a bizalom fokmérőjét jelentő takarék- betétek 6V2 millió korona szaporodását, minek folytán a betéttőke 44*/í millió K-ra emelkedett. Tudomásul vette továbbá a közgyűlés, hogy a társaságra kivetett 1 068,750 K részvényvagyonváltság, melyből minden részvényre 712V2K esett, a részvényesek helyett az intézet kiegyenlítette és hogy a taka- rékbetétváltság fejében 2.723.256 K-t fizetett be az állampénztárba, végül a közgyűlés örömmel vett tudomást arról is, hogy az Osztrák Magyar Bank helyébe lépő Magyar kir. állami Jegyintézet mellékheiyi teendőinek ellátásával, valamint a vármegyei postai pénzforgalom lebonyoljtásával szintén az intézet bízatott meg. Az 58 millió koronás mérlegben 437.476 K tiszta nyereségből rész- vényenkint 200 K osztalék állapíttatott meg, jótékony célokra pedig 24.010 K szavaztatott meg. Az igazgatóságból kilépő régi ösz- szes tagok egyhangúlag újból megválasztattak, póttagoknak ;Grósz Ferenc, Magos Lajos dr., Müller Sándor dr., Brutsy Gyula, Etter Jenő dr. és Farkas Jenő részvényesek je- leltettek ki, a felügyelő-bizottsági póttagságra pedig Reviczky Elemér választatott meg. Végül a közgyűlés a társasági 3 millió K alaptőkének 6 millió koronára leendő felemelését határozta el és megbízta az igazgatóságot, hogy ezen alaptőke emelés időpontját és feltételeit saját hatáskörében állapítsa meg. Ezen részvénytőke emelés keresztülvitele után a társaság kimutatott törzsvagyona jóval 10 millió koronán felül fog emelkedni. Az Esztergomi Hajós Egylet közgyűlésé. Az Esztergomi Hajós Egylet f. hó 23-án csütörtökön d. u. 6 órakor tartotta rendes évi közgyűlését a kaszinó szalonjában. Ez alkalommal városunk evezős sportját kedvelő közönsége közül több mint 60 an már 6 óra előtbgyü- lekeztek a kitűzött helyen, hogy az Esztergomi Hajós Egyletnek e sorsforduló közgyűlésén pontosan jelen lehessenek. Alig múlt el 6 óra, amikor az egylet agilis elnöke, dr. Rudolf Béla megnyitotta a kögyűlést a magyar hiszekeggyel. Majd előadta, hogy városunk kicsi ahhoz, hogy itt két egylet eredményesen működjék, ha ez megtörténne, úgy az evezős sport fejlődésében megakadályoztatnék. Mivel pedig az integer Magyarországnak legfőbb érdeke, hogy a magyar társadalom egy táborba tömörüljön, kérte a közgyűlést, hogy az Esztergomi Hajós Egylet és az alakulóban levő Move Hajós Egylet, Move Esztergomi Hajós Egylet név alatt egy egységes egyletben tömörüljenek. Egyben ígéri, hogy a Move Esztergomi Hajós Egylet a legnagyobb egyetértésben fog a nemzeti eszmékért küzdeni, tagjai között a nemzeti szellemet fejleszteni, hogy azok bármikor készek legyenek síkra szállni szerencsétlen nemzetünk megmentésére. Egyúttal tudatára ébreszti az egyesület tagjait arra is, hogy ők képezik a jövendő Nagymagyarország gerincét, miért is a legnagyobb haza- szeretet érzelmét növeli beléjük. A közgyűlés legnagyobb örömmel és lelkesedéssel fogadta el az elnök indítványait. Az uj választmány és tisztikar megválasztása, valamint a költség- előirányzat és az uj alapszabályok elfogadása után a legnagyobb megelégedéssel záródott esti 8 óra körül a magas színvonalú közgyűlés, melyet egy hatvan terítékes társasvacsora követett. HÍREK. \m\ Gyászhir. Kató Lajosnét, Kató Lajos, debreceni állampénztári igazgató nejét, f. évi márc. 19-én temették nagy részvét mellett Debrecenben. Az elhunyt uriasszonyban dr. Kovács Gyula, főreáliskolai; tanár anyósát, dr. Kovács Gyuláné édes anyját gyászolja. A Kath. Kör vasárnap tartotta meg nagy érdeklődés mellett a szokásos nagybőjti előadását. A Turista Dalárda énekszáma után a kör titkára, Kemény László adta elő Sajó Sándor mély értelmű Riasztóját, melynek komor gondolatai után Vándor Sárika és Magdus hegedű és zongorajátéka ragadta magával művészi régiókba a közönséget, úgy, hogy a tapsvihar után egy műsoron kívüli számmal is megtoldották szereplésüket. Majd dr. Meszlényi Zoltán hercegprimási titkár tartotta meg — az ő szokásos, kedves modorában — a pápaválasztásról szóló előadását, melyet a hallgatóság élénk tetszéssel fogadott. Végül a Turista Dalárda zárta be a sikerült előadást. Ipartestületi közgyűlés. Esztergom város legnagyobb testületé: az Ipartestület tartotta évi közgyűlését vasárnap d. e. a vármegyeház közgyűlési termében. A szép fejlődésnek indult testület harmonikus életébe igazán kár volt beledobni az üszköt. Nagy visszatetszést szült egy bizonyos felszólalás, mely telítve volt gyanúsítással és melynek bizonyára komolyabb folytatása is lesz. Meglepő volt a hang, amelyen a gyanúsító felszólalás történt, de mintha 1919-ben már egyszer hallottuk volna ezt a hangot, mely szította az amúgy is lángoló hangulatot. Népfőiskolái előadók figyelmébe. Felkérem az esztergomi népfőiskolák és tanfolyamok összes előadóit, hogy március 30-án, csütörtökön délután 4 órakor a vármegye- házán levő szabadoktatási irodában tartandó igen fontos népfőiskolái bezáró értekezleten szíveskedjenek pontosan megjelenni. Dr. Bocsánczi Lukács vm. szabadokt. titkár. Az Esztergomi Kereskedelmi Társulat rendes évi közgyűlését 1922. április 2-án délelőtt 11 órakor,
