Esztergom és Vidéke, 1921

1921 / 27. szám

XLIII. évfolyam 27. szám. Í8r6SZ!é3? HISSYAr S3Ító. Vasárnap, 1921. március 6.

Esztergom vármegye hivatalos lapja

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21.,

hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési díjak stb. küldendők.

A hivatalos rész szerkesztője: Pőmunkatárs:

FEKETE REZSŐ. V1TÁL ISTVÁN.

Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős :

LAISZKY KÁZMÉR.

Megjelenik hetenkint háromszor, kedden, csütörtökön és vasárnap.

Előfizetési árak: egy évre . 120 K., félévre . . 60 K. negyedévre 30 K., egy hóra . 10 K. Egyes szám ára:

hétköznap 80 fii., vasárnap 1 kor. Kéziratot nem adunk vissza.

Közélelmezés.

(N...o) Magyarország lakosságát az ellátottak és ellátatlanok kategóriájába sorozták élelmezés szempontjából. Az ellátottak, a termelőkről nem akarok beszélni. Még azt sem teszem szóvá, hogy hiábavaló volt minden fejkvóta felállítása náluk, mert régi és bölcs igazság az, hogy a nyomtatólónak nem szokás bekötni a száját.

Az ellátatlanokat azonban habár önkényesen is, de joggal osztom be két osztályba A. és B. be.

Az A. osztályba sorolom azokat, akik foglalkozásuk természeténél fogva módját tudják ejteni annak, hogy a rendes fejadagon túl bírjanak beszerezni lisztet, megbirják fizetni a méregdrága nem hatósági élelmicikkeket, sőt lukszus dolgokra is kerüljön nekik. Vagyis úgy emelik munkájuk árát, hogy békebeli életet élhetnek: Csak egy példát hozok fel. Egy föld- mives asszony a múlt szombaton legényfia részére 3 méter szövetet vásárolt, amelynek méterjéért 800 koronát kért a kereskedő, de némi alku után 600 koronáért adta méterjét. Más szóval egy öltöny ruhaszövetnél 600 koronát volt képes engedni, azaz a megkért ár egy negyedrészét bírta mellőzni, mint üzleti hasznot. — Akik igy bírnak dolgozni, azokat úgy hívhatjuk, hogy bőven ellátott ellátatlanok.

A B. osztályban vannak azok, akiknek nem áll módjukban munkabérüket emelni a fenti módon és igy a legnyomorúságosabb viszonyok között tengődnek. A közélelmezésük ezeknek a lehető legmostohább.

Maradjunk csak a mi kereteink között Esztergomban. Azt a kicsi fejadagot amit kiszámítottak részükre még egyetlen egyszer sem bírták egy hónapra egyszerre kiadni. A lisztmennyiség kiutalványozása a lehető leglehetetlenebb és hozzáférhetetle- nebb helyekről történik, sőt már az is megesett, hogy egyáltalán nem utaltak ki lisztet. Biztos tudomásom van felőle, hogy egy havi járandóságot két helyről utalták ki, de teljesen ellenkező irányból. Úgy tudom, hogy Esztergomból is sétáltattak már lisztet máshová, mig ide messze földről terhelték meg leromlott vasutain kát lisztszállitással. Ezek azok a bajok amelyek miatt a B. csoport általában szenved.

Van azonban a B. csoportnak egy külön osztálya, amelyen az állam

külön kíván segíteni és hoz órási áldozatokat, de a helytelen intézkedés következtében nincs benne köszönet. A közalkalmazottak megtanultak már visszafelé enni. Márciusban vagyunk és most kapják meg a februári lisztet, szalonnát azaz csak bőrt, mert a köztisztviselők országos szövetkezete ahonnét kénytelen a helyi csoport zsirszükségletét beszerezni, olyan sózott szalonnát küldött, amelyet piaci árunak nevezni nem lehet, de amelyért az államtól rendes minőségű szalonnáért veszi fel a pénzt. Ha tekintjük a szalonna silányságát, leszámítjuk a só súlyát és tekintetbe vesszük, hogy a kiosztás késedelme- zése miatt heteken át piaci árban kellett a zsírnak valót venni, sőt a lisztet is uzsora áron kellett beszerezniük, kérdem mit segít az állam rengeteg pénzével a közalkalmazottjain ?

A közalkalmazottak ellátásának ez az anyagi hátránya, de van erkölcsi oldala is a dolognak.

Az ellátatlanok általában tudják azt, hogy a közalkalmazottak természetben vannak ellátva. Azt persze nem tudják amit a fentiekben megírtam és gyűlölettel vannak eltelve irántuk, ami semmiesetre sem vezet a társadalmi konszolidációhoz.

Elismerem, hogy a közélelmezés nehéz a mai viszonyok között, de teljesen felesleges a nehézségeket még ily súlyos hibákkal is tetézni.

1

Hivatalos rész.

Esztergom vármegye törvényhatósági bizottságától.

362 ai. 10. kgy. 1921. szám.

A vármegye alispánja bemutatja a m. kir. Belügyminisztérium 17097/1920. III. b. számú leiratával jóváhagyott 1920. évi háztartási költségvetést, s egy idejüleg előterjesztést tesz az 1920. és 1921. évre kivetendő vármegyei potadók tárgyában.

Véghatározat:

Az 1920. évi XXVII. t.-c. 2. §-a kimondja, hogy a vármegye a háztartási költségvetésbe beállított és a belügyminiszter által megállapított kiadásoknak azt a részét, amelyre állami javadalmazást nem kap, vármegyei pótadóból fedezi. A m. kir. Belügyminisztérium, Esztergom vármegye 1920. évi költségvetésének megállapítása tárgyában 17097/1920. III. b. számú leiratával, a pótadó utján fedezendő hiányt 214089 koronában állapította meg. Ez alapon a várható 2400000 kor. adóalap figyelembe vételével a háztartási alap 1920. és 1921. pótadóját 17 (tizenhét) °/0-ban állapítja meg a törvényhatóság.

Egyben a törvényhatóság a vármegyei tisztviselők, segéd-, kezelő és szolga személyzet

részére 1921. évre törzsfizetésük (személyi, kor- és helyettesítési pótdijak, képesítési pótlék) 100%-át rendkívüli segélyképen megszavazza, melynek fedezésére a most megszavazott háztartási alap pótadónak dologi kiadásokra le nem kötött részét jeleli ki.

Egyidejűleg az 1883. évi XV. t.-c. 1912. évi LIV. illetve az 1916. évi XXXIX. t.-c alapján elhatározza a vármegye törvényhatósági bizottsága, hogy 1920—1921. évre : a tiszti nyugdíjalapra 4% a rendelkezési és hadijótékonysági alapra 1 — 1 °j0 együtt 2 °|0 székházépitési alapra 1 % vármegyei pótadó vetessék ki, s felhatalmazza a vármegye alispánját, hogy ezen pótadók kivetése és beszedése iránt saját hatáskörében intézkedjék.

Ezen véghatározat jóváhagyás végett a m. kir. Belügyminisztériumhoz felterjesztendő.

A névszerinti szavazás elrendeltetvén igennel szavaztak ; Dr. Antóny Béla, Balog István, Bleszl Ferenc, Draxler Alajos, Faul Sebestyén, Dr. Fehér Gyula, Grósz Ferenc, Hajdú István, Hoffman Ferenc, Hollósy Mór, Dr. Hulényi Győző, Klein Endre, Komáromy Ferenc, Dr. Lépőid Antal, Oravecz Győző, Osváth Andor, Palkovics László, Pánczél Sándor, Spitzer Ignác, Trexler Antal, dr. Zwillinger Ferenc.

Nemmel nem szavazott senki.

Mely véghatározatot a törvényhatósági bizottság a V. H. Lapban közzétenni rendeli, azzal, hogy jogában áll ellene, a vármegye összes adófizető polgárainak, a megjelenést követő 8.-ik naptól számított 15 napon belül, a vármegye alispánjánál benyújtandó, s a m. kir. Belügyminiszter úrhoz címzett felebbe- zéssel élni.

Kelt Esztergomban a vármegye törvényhatósági bizottságának 1921. évi március hó

2.-án tartott rendes évnegyedes közgyűlésében.

Kiadta :

Reviczky s. k.

vm. h. főjegyző.

Esztergom vármegye törvényhatósági bizottságától.

ad. 227 ai. 14 kgy. 1921. szám.

Tárgyj: A megállapított hivatalos időn túl teljesített munkának díjazása tárgyában alkotandó szabályrendelet.

Határozat:

Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága m. kir. kormánynak 9600|1920. M. E. sz. rendeletében foglaltakhoz képest a 81804/1920. sz. belügyminiszteri rendelet utasítása folytán a megállapított hivatalos időn túl teljesített munkának díjazása tárgyában a következő szabályrendeletet hozta :

Szabályrendelet

a hivatalos időn túl teljesített munkának díjazása tárgyában.

1. §. a vm. tisztviselők, segéd- és kezelő, valamint szolgaszemélyzet által a megállapított hivatalos órákon tűi, valamint vasárnapokon és a hivatalos munka szünetnek nyilvánított napokon az ügyeletes szolgálatra beosztottak által teljesített munka (túlmunka, délutáni munka, vasár- és munka szüneti napon délelőtti munka) után visszamenőleg 1920. évi november hó 1.-től kezdődőleg minden, a túlmunkában befejezett óra után külön óra- dij számítható fel.

2. §. A külön óradijak a következőkép számíthatók fel :

a) a főiskolai minősítéshez kötött állásra

megválasztott, vagy kinevezett tisztviselőknél és az ezekkel egy tekintet alá eső alkalmazottaknál 12 korona.

b) a középiskola 8 osztályának elvégzéséhez kötött állásra kinevezetteknél 10 korona.

c) a középiskola 4 osztályának elvégzéséhez kötött állásra kinevezetteknél, továbbá a kezelőknél, kezelőnőknél és dijnokoknál, valamint a műszaki altiszteknél és ezekkel egy tekintet alá eső alkalmazottaknál 8 korona.

d) kezelő és egyéb altiszteknél, valamint a napibéres szolgáknál 6 korona.

3. §. Egy-egy napra legfeljebb 4 óra után lehet óradijat felszámítani.

4. §. Óradijat egyáltalán nem lehet felszámítani.

a) a megállapított hivatalos órák alatt teljesített munkák után.

b) a túlmunkában töltött, de teljesen be nem fejezett órák után.

c) Olyan napokra, melyeket a tisztviselő, vagy egyéb alkalmazott egészben, vagy részben hivatalos kiküldetésben (szolgálati utazásban) töltött.

d) Olyan munkáért amelyért a tisztviselő, vagy egyéb alkalmazott bármilyen külön díjazást kap.

e) Az otthon (lakáson) végzett túlmunkáért.

5. §. Óradijakat nem kaphatnak oly tisztviselők és egyéb közalkalmazottak:

a) Akik a megállapított hivatalos munkaidőt nem tartják be pontosan.

b) Kiknek lekötöttsége a megállapiiott hi. vatalos órák számát ugyan meghaladja, de ez a lekötöttség nem oly természetű, hogy azt egészben munkában töltött időnek lehetne tekinteni (pl. kapusok stb.)

6. §. Az óradijak felszámítására csak azok a tisztviselők és egyéb közalkalmazottak jogosultak, akiket ilyenek felszámítására a vm. alispánja kijelöl, kihez a hivatalfőnökök indokolt előterjesztést tartoznak tenni a kije- lölendókre nézve.

7. §. Minden érdekelt hivatali főnök köteles hivatalonként órajegyzéket vezetni, amelybe minden egyes óradij felszámítására jogosult tisztviselő, vagy egyéb alkalmazott köteles naponként sajátkezüleg bevezetni a teljesített túlórák számát, a hivatali főnök pedig a tényállásnak megfelelőleg igazolni a túlmunkában töltött idő tartamát.

A hivatali főnök anyagi- és fegyelmi felelősséggel tartozik azért, hogy csak olyan tisztviselők és egyéb alkalmazottak részesüljenek óradijakban, akik a fentiek szerint óradijak felszámítására jogosultak és hogy csak annyi órát igazoljanak, a hány órát az illető tényleg túlmunkában töltött.

8. §. Ezen szabályrendelet szerint megállapítandó külön óradijak az 1920. évi XXVII, t. c. 2. §-a alapján kivetendő pótadó terhére a vármegye háztartási alapjából fedezendők.

9. §. Ezen szabályrendelet szabályszerűen kihirdettetni és felsőbb jóváhagyás végett m. kir. belügyminiszter úrhoz felterjesztetni rendeltetik.

10. § Jelen szabályrendelet végrehajtásával a vármegye alispánja bizatik meg.

Miről a varmegye alispánja értesittetik s egyben jelen határozat a Vm. Hiv. Lapban azzal közöltetik, hogy jogában áll ellene bárkinek a megjelenés utáni S.-ik naptól számított 15 nap alatt a vármegye alispánjánál beadandó felebbezéssel élni.

Kelt Esztergomban a vármegye törvényhatósági bizottságának 1921. évi március hó 2, napján tartott rendes közgyűlésében.

Kiadta :

Reviczky s. k.

vm. h. főjegyző.

fajazonos és jó csiraképességü Erfurti és Braunschveigi konyhakerti magvak, valamint a híres MAUTHNER-féle csomagolt konyhakerti és virágmagvak. A termelő ólomzárával ellátott eredeti észak- németországi Takarmányrépamagvak. LUCERNA, a m. kir. magvizsgáló állomás által arankamentes- ségre megvizsgálva és állami ólomzárral ellátva. Tavaszi bükköny-, muhar- és baltacín-magvak a legolcsóbb napi áron! A magvak jelenlegi magas értéke raegkettözött ii. . H . f, r , M _ .

Óvatosságot tesz szükségessé a beszerzési forrás megválasztásánál! ÜBPuHlöK . JUSTOSl JÓZS6I 6S FÍ3 kedőknél" ESZl6r§0DL