Esztergom és Vidéke, 1921
1921 / 26. szám
XLIH. évfolyam 26. szám. KöFGSZtéllY D13^y3r SfljtÓ. Csütörtök, 1921. márcitts 3. Szerkesztőség és kiadóhivatal: S1MOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., tiova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési díjak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: Főmunkatárs: FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. megjelenik hetenkint háromszor, kedden, csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak: egy évre . 120 K., félévre . . 60 K. negyedévre 30 K., egy hóra . 10 K. Egyes szám ára: hétköznap 80 fii., vasárnap 1 kor. Kéziratot nem adunk vissza. Gabona-ankét. . A közelmúlt napokban a Köz- gazdasági Társulat folytatólagos értekezletet' tartott, melynek tárgya az országos gabonaellátásnak kérdése volt. Ezt az értekezletet rövidesen gabona-ankét néven ismerte meg az olvasóközönség. Ezen értekezleten a gabona forgalmának szabályozása tárgyában közgazdasági életünk jelesei tartottak előadást és szólották hozzá. Többek között felszólalt Ipolyi-Keller Gyula is, aki kijelentette, hogy époly hive a gabona szabad forgalmának, mint bárki más, csakhogy a közellátás érdekében kerülni kívánja a sötétben való ugrást. Szólott az Áruforgalmit ért támadásokról is, melyek az utóbbi napokban úgy a nemzetgyűlésen, mint a destruktiv sajtóban az Áruforgalmit érték. Kifejti és leszögezi azt a tényt, hogy a Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi R.-T. nem a kötött forgalom lebonyolításán alakult, hanem abból a célból, hogy a szövetkezetek révén az árugyűjtést eszközölje, az összegyűjtött áruból a belső szükséglet után megmaradó feleslegeket külföldre kivigye, az onnét szükséges cikkeket behozza, és azt a szövetkezetek utján a termelőhöz juttassa. Az 1919. év őszén midőn a Haditermény külső szerveinek működése meglehetősen megbénult, felszólítást kapott az Áruforgalmi is, hogy a gabonagyüjtés feladatában vegyen részt olymódon, hogy a szövetkeze tek — az ekkor még fennálló Haditermény kötelékében — mint bizományosok dolgoztak volna. Nagyon természetes, erre a szövetkezetek kaphatók nem voltak, hogy ők a budapesti főbizományosnak és a Haditerménynek megbízottjai legyenek. Midőn az 1920. évi termésnek összegyűjtésére vonatkozó termésrendelet elkészült, a gabonának csak egy része lett a kötött forgalom részére lefoglalva, az úgynevezett „adógabona“, a többi része pedig szabad forgalom tárgyát képezte. Miután a rendelet értelmében azon szerv, mely a kötött gabona gyűjtésével foglalkozik, szabad gabona vásárlásával nem foglalkozhatott, a szövetkezetek Áruforgalmi R.-T. hazafias cselekedetet vélt teljesiteni akkor, midőn lemondott arról, hogy a szabadforgalomban részt vegyen és felajánlotta a Szövetkezeteit a gabona akció céljaira ; vállalta ezt az igazán népszerűtlen és hálátlan feladatot, tisztán a közérdek szempontjából. Azon vádakra, hogy az Áruforgalminál a szakértelem hiányzik, s ennek rovására írják az eddig elért — szerintük silány — eredményt, és drága kezelést, Ipolyi-Keller felhozza, hogy ép a háborús központok azok, melyek példát adtak arra, hogy rövid pár huszonnégy órán belül — a frontról való szabadulás jegyében — hogy váltak ügyvédekből, orvosokból, bankhivatalnokokból, máról-holnapra gabonaszakértők, borszakértők, olaj-, cukor-, szesz-, zsák- és minden egyéb szakértők, s hiszi, hogy amint ezek egy huszonnégy óra alatt a dolgokat megtanulták, úgy az Áruforgalmi alkalmazottjai is, kiknek jelentékeny része a katonaságnál az egész háború alatt igenis a közélelmezés feladataival és a hadsereg gazdasági ügyeivel foglalkozott, ez az intelligens elem is alkalmas arra, hogy a gabonavételnél a rendeletben megállapított feladatát teljesítse. Az Áruforgalmi, illetve a Szövetkezetek csupán arra vállalkoztak, hogy az egyes gazdákra kivetett gabonát minőség és mennyiség szerint átveszik, kifizetik, az átvételhez szükséges zsákokról és a vasúti állomáshoz kivitt gabona továbbszállításáról gondoskodnak. Isten csodájának tartja azt, hogy a gabonarendeletnek politikai okokból való folytonos változtassa dacára, egyáltalán sikerült gabonát összeszedni. Ezideig a tengerivel együtt közel két millió métermázsa gabona lett átvéve, s ha voltak is hibák, semmivel sem több, mint azt a múltban tapasztaltuk. A gabona átvétel teljesen simán folyik. Nem csodálkozik azon, hogy a gazdaközönség, mely különben is méltán ellenszenvvel nézi a kötött forgalmat, mindent megtesz, hogy készleiét megmentse. Hisz ma már a legjobb hiszemü gazda sem tudja, hogy hogy is áll a dolog. A legilletékesebb helyről folytonos szabadforgalom hangoztatását hallják, sőt rendesen ilyenkor a kötött forgalomról és a legnagyobb elitéléssel nyilatkoznak. S mikor a legutóbbi kormányalakuláskor határozatba ment, hogy a kötött forgalom nemcsak hogy fenmarad, hanem a legszigorúbb rekvirálásra adott felhatalmazást, a pénzügy- minszter a parlamentben, a kereskedelemügyi miniszter pedig a kereskedelmi- és' ipar kamarában a szabadforgalomról beszélt. Ennek nyomán a sajtó egy része már a gabona ezidei forgalmának felszabadításáról és az Áruforgalmi feloszlatásáról irt. A közigazgatási hatóság a kormány rendelete folytán egyre sürgeti a gabona beszolgáltatását, annak behajtásánál esetleg még a katonai erőt is igénybe veszi. Ilyen körülmények dacára is az eredmény mégis olyan, hogyha sikerül a beszolgáltatás, s a gyűjtést eddigi módon fenntartják, a közélelmezés az uj aratásig biztosítottnak mondható. Számokkal, példákkal, okmányokkal igazolja és cáfolja meg azokat a támadásokat, melyek az Áruforgalmit költségek tekintetében érték. Rámutat a szer ződés 8. pontjára, mely szerint a költségekre előirányzott tiz koronából megtakarítás eszközöltetnék, ezt a megtakarítást teljes egészében a kormány ellenőrzése és irányítása mellett a mezőgazdasági termelés fejlesztésére fogja fordítani. Továbbá, ez a megállapodás abból az elvből indul ki, hogy a szövetkezeti Áruforgalmi a szóban levő akcióból semmiféle jutalékot, semmiféle haszonrészesedést nem kap, illetve igazgatóságának nem ad, s azon terhes és felelősség- teljes munkáért, mellyel a gabona- gyűjtést és az ezzel kapcsolatos to vábbi munkát központi igazgatását végzi, csupán azt köti ki magának, hogy amennyiben tiz korona méter- mázsánkénti költség átalány a központi adminisztrációra szükséges, igazolt és a kormány szervei által ellenőrzött költségeit esetleg a számításba vett mennyiségnél kevesebb gabona összegyűjtése következtében netán nem fedezné, a különbözet neki megtérítendő. Kitér arra, hogy Sándor Pál a „Pesster Lloyd“ kará csonyi cikkében azt a nyilatkozatot tette, hogy ma az Áruforgalmit és annak átvevőit jobban gyűlölik, mint valaha a Haditerményt. Ebben van valami igaz, de a dolog úgy fest, hogy Haditerményt a gazdák gyűlölték, az Áruforgalmit más körök. Mert csak nem képzelhető az, hogy a szövetkezetek, melyek most, mint átvevők szerepelnek, maguk magukat gyűlöljék, csak azért, mert a gabonának a szabályszerű átvételét intézik. Hogy a gyűlölet nem a gazdák köréből származik, az onnan gondolható, mert ilyen jól szervezett, gyűlölködő hadjárat, mint amit a sajtó egy részében az Áruforgalmival szemben tapasztalható, eddig példa nélküli. Ez a jól szervezettség is mutatja, hogy a gyülölség más körből tűket igy megszervezni soha nem tudták. A szabad forgalom hátrányára rámutatva, kiemeli Ipolyi-Keller, hogy a mai napig begyűjtött kétmilló hétszázezerötszáz métermázsa gabona összegyűjtéséhez kb. egy milliárd korona forgó tőke volt szükséges. Ezzel szemben ha a valutánk igy maradna, a Gaál Gaston által prelimi- nált áron vásárolva ezen gabonát, az akcióhoz tiz milliárd korona forgó tőkére volna szükségünk. Magyarország bankjegyforgalma kb. tizenkét milliárd korona, ha most a katonák, tisztviselők és rokkantak gabonaszükségletének bevásárlásara tiz milliárd szükséges, milyen összeg kell a többi három millió fogyasztó lakos gabonavásárlásához ? A szükséglet folytán a bankóprés működésének olyan korszaka következnék, amelyhez képest a tanácsköztársaság bankógyártása csak gyermekjáték volt. (Bk.) Hivatalos rész. m _--------* 2 5.438/11. 1921. pénzügyig, számhoz. 15.800/IX. a. 1921. sz. Hirdetmény. A szabad forgalomba átment égetett szeszes folyadékok 1921. évi március hó 1. napján meglévő készletének kincstári pótrészesedéssel való megrovása tárgyában. A szabadforgalomba átment megadóztatott mindennemű égetett szeszes folyadékok után, melyek 1921. évi március hó első napján 10 hektoliterfokot meghaladó mennyiségben bárkinél készletben vannak, az 1921. évi 15.800 szám alatt egyidejűleg kiadott rendeletem 4. §-a értelmében a birtokos hektoliterfokonként 60 kor. 10 fill., azaz (hatvan korona tiz fillér) kincstári részesedést köteles fizetni Az égetett szeszes folyadékoknak e kincstári pótrészesedéssel való megrovása a fentebb hivatkozott 1821. évi 15.800 számú rendelet 4. §-ában jelzett eltérésektől eltekintve, egyebekben az 1919. február hó 27.-én 16.500 szám alatt kiadott részletes Szabályzat (Budapesti Közlöny 1919. évi 53. sz.) rendelkezései szerint történik. A most említett rendeletben, illetve Szabályzatban foglaltakra utasítással külön is felhívom, mindazokat, akik az 1921. évi március hó 1. napján a szabadforgalomba már átment és pótrészesedés alá eső 10 liternél több alkoholt tartalmazó égetett szeszes folyadék birtokában vannak, hogy legkésőbb 1921. évi március hó 3. napjáig a folyadékkészlet mennyiségét és annak alkoholtartalmát, valamint azon községek és helyiségek, melyekben az égetett szeszes folyadék tarta- tik, az illető készlet tartási helyére nézve illetékes pénzügyőri szakasznál, az előállítási költségek megtérítése ellenében ugyanott beered, mert sajnos, az agrár körök sem a szeretetüket, sem a gyülöleszerezheto Bejelentés nyomtatvány használata MAGVAK fajazonos és jó csiráképességü Erfurti és Braunschveigi konyhakerti magvak, valamint a híres MAUTHNER-féle csomagolt konyhakerti és virágmagvak. A termelő ólomzárával ellátott eredeti északnémetországi Takarmányrépa magvak. LUCERNA, a m. kir. magvizsgáló állomás által arankamentes- .............. ségre megvizsgálva és állami ólomzárral ellátva. Tavaszi bükköny, muhar- és baltacín-magvak a legolcsóbb napi áron 1 A magvak jelenlegi magas értéke megkettözött u ■ » . f , , . ,, _ , ó vatosságot tesz szükségessé a beszerzési forrás megválasztásánál! üapnatOK: marosi József es Fia ködöknél ESZteF^OlU.
