Esztergom és Vidéke, 1921

1912 / 3. szám

XLIII. évfolyam 3. szám. Keresztény magyar sajtó. Csütörtök, 1921. január 6. Esztergom vármegye hivatalos !ap]a. A hivatalon rész szerkesztője: Főmunkatárs: FEKETE REZSŐ. V1TÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint háromszor, kedden, csütörtökön és vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési díjak stb. küldendők. Epiphanias jelenségek a magyar közéletben. A mai ünnep görög neve epiphania ; jelentése: megnyilvánulás, kinyilat­kozás. Amikor Isten jelt ád, hogy a hamis tanok után eltévelyedett népek az igazság, az evangélium ismeretére jussanak, akkor epiphaniás jelenséget látunk. Az egyik neve á mai napnak Három királyok napja. Csillag támad az éjszakában a vezérlő, hivó fénye nyomán a három király képviseleté­ben a pogányság tévelyében szen­vedő nemzetek meg- és behódolnak Jézusnak; az evangéliumi igazság fénye áthatja a pogány szellem sötét­ségét, úrrá lesz rajta és Isten or­szága terjed a földön. A tévely álta­lánossága helyébe az igazság általá­nossága lép. A mai ünnep másik neve Vizkereszt. A hitében megfo­gyott, erkölcsében lezüllött, nemzeti életében leigázott zsidóságon erőt vesz a Messiás-várás türelmetlensége. Nagy tömegek verődnek össze á Jordán- parton s idegesen kérdezik keresztelő Jánostól: Te vagy-e a Messiás, vagy mást várjunk ? Ekkor jelenik meg a keresztelkedő Jézus fölött galamb alakjában a Szentlélek s égi szózat vallja őt Fiának. A tévely oszlik, az igazság terjed. A mai ünnep mindkét eseménye epiphaniás jelenség. Az evangélium és a keresztény múlt tele van epiphaniával. A győzel­met Ígérő jelnek feltűnése Konstantin döntő nagy csatáján, Ágoston, Rémig, Bonifác, Szent István feltűnése a züllésnek indult új népek közt, be- hódolásuk az evangéliumnak, törvé­nyeiknek, kultúrájuknak, szóval egész életüknek az evangélium szelleme szerint átformálása: epiphaniás je­lenség. Az epiphania eszerint a katholicitás legsajátabb ünnepe, mert az isteni igazság és a regnum Dei terjedését jelenti. Folyton visszatérő valóság ez, mely a népek életében nagy kételyek, elborulások, lelki vajúdások, bizony­talanságok és válságok idején jelent­kezik. Amikor a nép, vagy néposz­tályok, a nemzet vagy az egész tár­sadalom élete zsákuccába jut; ami­kor a hamis tanok és eszmék sivatagját vagy ősrengetegét járja, amikor bol­dogságkereső útján elsorvad minden remény, üres lesz a szive, a lelke ; amikor megkörnyékezi a dísztelen elpusztulás ijesztő réme s mégis örök ösztönnel még hatalmasabban támad fel benne az élet vágya: ekkor, ek­kor gyullad ki nagy önbeismerések és önvádak, nagy ráébredések és ráeszmélések közepette a tenger kin, által meggyötörtnek, a halál árnyé­kában jarónak agyában az örök igaz­nak, örök helyesnek, egyedül lehet­ségesnek, egyedül életet adónak: az evangéliumnak, a keresztnek, a ke­reszténységnek epiphaniás fénye. Ha egy egész nép életében jelentkezik akkor világtörténelmi jelentősége van, mert az ilyen epiphania mindig a tévelyek, csalóka ábrándok és öncsa­lások oszlását, az igazságra való ráébredési, a nagy tömegek egységes gondolkozását és érzését, tehát nem­zeti erőt, életet, fejlődést jelent. Ilyen epiphaniás jelenséget észle­lünk most a csonka magyar haza közéletében. Temetőből, a sir széléről vánszo­rogtunk vissza, ahová nemzeti bűne­ink : a hiúság, az öncsalás, az irigy­ség és pártviszály, ezeket a bűnöket legyezgető és tápláló politika, a ke­resztényellenes hamis bölcselet, masz­lagot hirdető újságok, egy vesztett háború, a forradalom es a vörös őrület juttatott bennünket. A halálos aléltságból való ébredésnek napjaiban zavaros emlékezettel szedegettük val­lásunk és nemzeti életünk szétdult eszményeit: Istent, hitet, oltárt, or­szágot, nemzetet, koronát... A ször­nyű valóságra eszmélésnek ebben a döbbenetes pillanatában rémülten sik­lott át tekintetünk a közelmúlton, a jelenen, a jövőn. Kutattuk az ese­mények ok- és okozati összefüggését, megállapítottuk a szörnyű ténybeli helyzetet, s kerestük az élet utait, Ekkor tűnt fel nemzetünk sötét, csil- lagtalan egén a kereszt és visszahó­dított bennünket az igazságnak és az életnek. A kereszténységnek az álla­mot, a nemzeti életet tápláló ereje diadalmaskodott rajtunk ! Az esemé­nyek kérlelhetetlen logikája hozta el az epiphaniát, a keresztény restaurá­ciót. A kereszténység a maga elemi erejével kézzelfoghatóvá tette, hogy megértés, alkotó munka, nemzetmen­tés, békés birtoklás, szeretet csak az evangélium jegyében lehetséges. A kereszténység kétezeréves, állami és társadalmi életet formáló erejével rá­mutatott, hogy az országok léte, az európai társadalom élete, kultúrája és haladása csak az ő erejében, a Krisz­tusi tanok jegyében van biztosítva. Nem mi hódítottuk vissza tehát a kereszténységet, hanem a keresztény­ség hódított vissza minket s teszi parancsoló szükséggé, hogy — ha élni és fejlődni akarunk — krisztusi evangéliummal, krisztusi erkölcsökkel, krisztusi élettel kell töltekeznünk. Ezért jelentkezik nálunk (és jelentke­zik Európaszerte) keresztény epip­hania. Mellettem bizonyít a „keresz­tény kurzus“ erőtlensége. Ha a ma­gyar kereszténység millióinak meg­győződése, vallásos ereje hozta volna meg a keresztény ébredést, akkor ma, egyéves keresztény uralom után nem a széthúzás, önzés, párt- és osztályharcok életét élnők, hanem egybeforrottan, váll vállnak vetve, egy szív, egy gondolat, egy lélek, egy áldozat dolgoznánk a romok el­takarításán, a szociális kérdések meg­oldásán, a nemzeti egység kivívásán, a törvények szentségének védelmén. Sajnos, ez nincs igv. Még nincs bennünk lelkeket összeforrasztó, egész valónkat átható, tettekben megnyil­vánuló, milliók erejével ható keresz­tény meggyőződésünk és életünk. A mi epiphaniánk még csak de­rengő fény. A látóknak már mutatja az irányt: Krisztuson át az igazság­hoz és az élethez 1 De bizzunk, higy- jük, hogy a kereszt epiphaniás jele a közel jövőben teljes fénnyel felra­gyog s vele az evangélium szelleme életté, valósággá lesz mindnyájunk­ban, mint istenimádás, mint cselekvő erkölcs, mint kötelességteljesités, mint áldozatkészség, mint ember-, faj-, nemzet- és hagyomány szeretet, mint szeretete mindannak, ami a magyar kereszténység és a keresztény ma­gyarság múltjában erőt adó, lelket emelő volt: szeretet egyházunkhoz, vallásos intézményeinkhez és vallá­sunk által megszentelt nemzeti esz­ményeinkhez. N.... r | Telefon. - Távirat, Entente-tisztek szállják meg Nyugat-Magyarországot. Bécs. A nagykövetek tanácsa közölte az osztrák kormánynyal a st.-germaini és a trianoni békeszerző­dések értelmében Ausztriának jutó nyugatmagyarországi területek kér­désében hozott döntését. E határozat szerint a trianoni békeszerződés életbe­léptetése után a szövetséges főhatal­mak átveszik Nyugat-Magyarországot és azután a soproni szövetségközi bizottság utján átadják Ausztriának. Az oroszok benyomultak Besszarábiába. Szeged. Erdélyben és Romániában megszigorították a sajtócenzurát. Beszarábia felől rémhírek keringenek. A román lapok a szigorú cenzúra következtében csak román-orosz ha­tárvillongásokról és hadüzenet nélküli orosz támadásokról imák, a tény azonban az, hogy az orosz csapatok megszállották Besszarábia több határ­széli városát. Romániában fokozato­san végrehajtják az elrendelt mozgó­sítást, a csapatszállitások megszakítás nélkül tartanak. A lőszerszállitó, után- pót ó és katonaszállitó vonatok egy­mást érik. Egész Románia és Erdély Előfizetési árak: egy évre . 120 K., félévre , . 60 K. negyedévre 30 K., egy hóra . 10 K. Egyes szám ára: hétköznap 80 fii., vasárnap 1 kor. Kéziratot nem adunk vissza. területén a katonai szállítmányok gyors lebonyolítása érdekében három hétre megszüntették a teherforgalmat. A szerb kommunisták megakar­ták gyilkolni a kormány tagjait. Laibach. A belgrádi kormány a kommunisták ellen a legerősebb intézkedéseket tette meg. Az intéz­kedéseket azzal magyarázza, hogy a kommunisták Veznics volt miniszter- elnököt, a külügyminisztert és a föld- mivelésügyi minisztert meg akarták ölni, a többi minisztereket pedig le akarták tartóztatni. A kormány az utolsó pillanatban megtudta a puccs tervét és azonnal megtette az ellen- intézkedéseket. Felkelés az Erdős-Kárpátokban a csehek ellen. Kassa. December 25.-ikére virradó éjszakán az^Erdős Kárpátokban nem­zeti felkelés támadt a cseh hatóságok ellen. A lakosság elhatározta, hogy elszakad a cseh köztársaságtól, az Erdős Kárpátok (Ruszka-Krajna) szá­mára pedig megválasztották Stefan doktort, a rutének ismert vezetőjét, kormányzóvá. A felkelés átterjedt a Felvidékre is. Németország lefegyverzése. Páris. Foch tábornagynak Német­ország lefegyverzéséről szóló jelentése szerint beszolgáltattak 41.000 ágyút, 30.000 féligkész ágyucsövet, 163.000 géppuskát, 2,800.000 kézi fegyvert, 25.000 repülőgépmotort, 16.000 re­pülőgépet, valamennyi tengeralattjáró naszádot és úgyszólván az egész hadiflottát. Halálozások. Novák József hentes­mester f. hó 4-én, életének 56. évé­ben, hosszas betegeskedés után el­hunyt. — Farkas Vilma eletének 46. évében f. hó 3-án elhunyt. Újévi gratuláció megváltása. Köszönettel nyugtázza a helyi Move főosztály Jakoby Gábor utólagosan újévi gratuláció fejében küldött 20 K adományát. Kongregációi gyűlés. Az Esz­tergomi Szentbenedekrendi Kath. Fő­gimnázium Mária-Kongregációjának legfelsőbb szakasza „A Tanult Fér­fiak Kongregációja“ f. évi január hó 7. napján (pénteken) d. u. SA 7 óra­kor tartja rendes gyűlését a főgimn. fizikai előadó termében. Tárgy : Pa- dányi Andor és Homor Imre elő­adásai. Szives megjelenést kér a ve­zetőség. HÍREK.

Next

/
Thumbnails
Contents