Esztergom és Vidéke, 1921

1912 / 16. szám

XLIII. évfolyam 16. szám. Keresztény magyar sajtó Kedd, 1921. február 8, Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője! Főmunkatárs: FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. megjelenik hetenkint háromszor, kedden, csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak: egy évre . 120 K., félévre . . 60 K. negyedévre 30 K., egy hóra . 10 K. Egyes szám ára: hétköznap 80 fii., vasárnap 1 kor. Kéziratot nem adunk vissza. É Telefon. • Távirat, p Máramarosszigetet megvették a csehek. Debrecen, Máramarossziget, amely legutóbb a románoké volt, a csehek birtokába ment át és pedig adás-vétel utján. Az oláhok azért adták el a várost, mert nem bíztak abban, hogy megtarthatják s igy okosabbnak ta­lálták pénzért, mint később ingyen adni túl rajta. Román-Lengyel szövetség. Páris. Sapieha lengyel külügymi­niszter, aki ezidőszerint Párisban tar­tózkodik, kijelentette, hogy Lengyel- ország és Románia szövetségét a leg­közelebbi időben meg fogják kötni. Román sebesültek érkeztek Besszarábiából Temesvárra. Szeged. Temesvárra négy vörös­keresztes vasúti kocsi érkezett a besszarábiai harctérről könnyű se­besültekkel, akiket a városi közkór­házban helyeztek el. A kórház bejá­ratát csendőrök őrzik. Határzár a román demarkációs vonalon. Szeged. Február 15.-től kezdő­dően a magyar-román demarkációs vonalon határzárt rendelnek el román részről. Sem magyar területről román megszállott területre, sem a megszál­lott területről magyar területre nem engedik át a közönséget. Felmentették a politikai állam­titkárokat. Budapest. A hivatalos lap közli, hogy a kormányzó Meskó Zoltán, Lipták Pál, Mayer János, Pékár Gyula, Patacsi Dénes, Gaál Endre és Kutka- faley Miklós politikai államtitkárokat állásuktól, saját kérelmükre felmen­tette. A kis-entente fantasztikus tervei Magyarország megszállásáról. Zürich. Benes cseh külügyminisz­ter római tanácskozásai során elő fogja terjeszteni az olasz kormány­nak a cseh-szerb egyezményt is. Ez az egyezmény részletes intézkedése­ket tartalmaz arra az esetre, ha a kis entente veszélyben látná imperia- lisztikus céljait. Ha ez az eset beáll, a kis-entente el van határozva Ma­gyarországba bevonulni. A románok Magyarországot a Tiszáig szállnák meg, a csehek és szerbek Magyar- ország többi részei és pedig oly mó­don, hogy a Balaton északi része volna a határ a cseh és jugoszláv megszállás között Budapestet nem­zetközi városnak jelentenék ki. Játékbankot terveznek Pozsonyban. Bécs. Egy külföldi • társaság Pozsonyban, Monte Carlo mintájára, játékbankot készül feláliitani. A terv állítólag már el is nyerte az illetékes prágai körök hozzájárulását. Hivatalos rész. n 444/1921. számv. szám. Hirdetmény. Értesítjük a III. o. kér. adót fizető közön­séget, hogy az 1920. évi 23. t-c. 78. és 79. §-a értelmében újból megállapított III. o. "kér. adók kivetési lajstroma leérkezett és folyó évi február 1—9-ig közszemlére kitétetett. Mindenkinek joga van úgy a saját, mint a mások adóját illetőleg írásbeli észrevételt (fe- lebbezést) benyújtani a budapestvidéki m. kir. pénzügyigazgatóságnal. f A felebbezési határidő végső napja 1921. évi február 24.-én. Esztergom, 1921. február 1.-én. A városi számvevőség adóügyosztálya. * 39 Másolat; 29/1921. szám. Esztergom vár­megye alispánjától. Másolat: M. Kir. Föld- mivelésügyi Miniszter 27349/1920. III. 1. Va­lamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének. A ragadós állati betegségek elhurcolásának és terjedésének egyik gyakori oka az állatke­reskedők és pedig különösen a kisebb kupecek által egyik állatvásáron vett s a másikon ismét eladott állatok megfelelő egészségügyi ellen­őrzésének a hiánya, amely ellenőrzés külö­nösen most, mikor a keleti marhavész behur- colásának veszélye fokozottabb körültekin­tésre int, kétszeres fontosságú. Felhívom azért alispán urat és polgármester urat, gondos- godjék arról, hogy az 1888. VII. t.-c. 12--ik §-ának illetőleg az e törvény végrehajtása iránt 40.000/88. sz. a. kiadott rendelet 38. és 39. §-ának azok a rendelkezései, melyek a mészárosok, marhakereskedők és hizlalók által idegen községekből behozott szarvasmarhák bejelentési kötelezettségét megállapítják s a szarvasmarhákkal kereskedők üzlettelepeinek nyilvántartását és ellenőrzését előírják a fent előadottakra való tekintettel a legszigorúbban végrehajtassanak. Intézkedjék továbbá sajat hatáskörében is az iránt, hogy a szarvasmar­hák adás-vételével keresetszerüen foglalkozó egyének üzlettelepeit az illetékes járási (városi m. kir. állatorvosok az 1900. XVLL. t.-c. 10. §-ának r.) pontjában foglaltaknak megfelelően az ott levő állatállomány megvizsgálásával minél sűrűbben ellenőrizzék. E vizsgálatért az eljárt állatorvosok a felektől semmi külön dijjazást nem igényelhetnek, amennyiben azon­ban alkalmi hivatalos kiszállásaik során e teendőt ellátni nem tudnák, illetőleg a vizs­gálat foganatosítása a külön kiszállást elke­rülhetetlenül szükségessé tenné, úgy a sza­bályszerű kiszállási költségek és dijak az államkincstár terhére felszámíthatok. Budapest, 1920. december 29. A miniszter rendeletéből. Koós Jenő s. k- miniszteri tanácsos. Polgár- mester Urnák Esztergom. Fenti földmüv. mi­niszteri rendeletet tudomásulvétel; a tekin­tetbe jövő hatósági közegekkel leendő közlés és széles körben leendő közhirrététel végett másolatban kiadom. Esztergom, 1921. január 4. Palkovics s. k. alispán. 770/1921. tan. szám. Határozat: Tudomásulvétel és alkalmazkodás végett közlöm. Esztergom, 1921. január 27. Dr. Antóny s. k. polgármester. M HÍREK. Turistabál. Lapunk 14. számá­ban „Pirosbetüs jóslat“ cime alatt irtunk arról a nagy készülődésről, mely megelőzte a turistabált. Sajno­sán kell konstatálnunk, hogy a meg­hívó jóslata be nem vált, pedig Esz­tergom város közönsége hatalmas tömegben vonult a Magyar Király termeibe szombaton este, hogy az adott pillanatban üdvözölhesse Pár­kány felszabadulását. Hogy a vára­kozás ne legyen unalmas a dalárda rázendített Büchner Antal művészie­sen kidolgozott Magyar Hiszekegyre. A hatalmas dal után finom női ének gyönyörködtette a közönséget. Ma- gyarászné Kersch Etelka énekelte el elragadóan „Szerelmes vándorlás“ és a „Halak beszélnek“ dr. Kacsók Pongrác dalait. Városunk egyik jeles művésze, dr. Raymann János főreál­iskolai tanár kisérte zongorán a dalt. Óriási taps hálálta meg a művészi énekszámot és a rengeteg „hogy volt“ arra indította a művésznőt, hogy egy remek magyar dallal sze­rezte meg szerepét. Komorócy Miklós, az otthonából kiűzött tanár, mikor látta, hogy a csehek csak nem akarnak kivonulni, mérgében olyan pompás apróságokat és tréfákat, sőt imitációkat adott elő, hogy a közön­ség kacagása áthallatszott Párkányba. A nagy kacagás és éljenzésre cifra magyarruhás, pántükás magyar lány Brill! Stefiké perdül a színpadra és miután egy kupiét leadott, olyan ropogós magyar táncba fogott, hogy odaát már a felszabadító magyar csapatok fegyverropogását véltek hal­lani. A színpadról lelépő Stefiké nem győzte fogadni a gratulációkat. A vidám közönség azonban csakhamar komollyá változott, mert Homor Imre mint tudós professzor lépett a szín­padra és magyarázni kezdte Eszter­gom földrajzi adatait. A komoly tu­dományt azonban Homor mesés szel­lemessége és humora úgy kiveikőz- tette komolyságból, hogy akik hal­lották előadását még most is kacag­nak rajta. Most azután a várakozás nehéz óráit Baly József, Némethy László, Homor Imre és Oltósy Rezső, i Magurányi József kártya quartettjével űzték el. A gyönyörű és humoros quartet csak növelte a pompás han­gulatot és hogy az átvonuláshoz szük­séges bátorságot öntsenek a közön­ségbe, Hoppé Rezső bordalát adta elő a dalárda. Mivel a csehek nem vo­nultak ki Párkányból és Varsányi Ignác konferáns is kifogyott beveze­tőiből, a fiatalság táncra perdült és reggelig folyt a pompásan sikerült mulatság s össze is táncoltak a vas­kapui kiláíós menedékházra vagy 11 ezer koronát. VII. hazafias kultúrelőadás. A VII. számú hazafias kultúrelőadás f. hó ' 11 .-én (pénteken) délután 6 óra 30 perckor lesz megtartva a Belvá­rosi Olvasókörben. Műsort a követ­kező számban közöljük. Turista Dalárda tekintettel far­sang végére, csak csütörtökön tart a rendes időben próbát. Farsangi mulatságok. Farsang utolsó vasárnapján négy helyen is volt egyszerre mulatság. A katonai altisztek a Magyar Király vendéglő­ben a belvárosi, szenttamási és szent- györgymezői olvasókörök saját helyi­ségeikben tartottak szinelőadással egybekötött táncmulatságot. Mind a négy helyen zsúfolásig volt közönség. Az idei farsangban általában sok mulatság volt és egytől-egyig mind fényesen sikerült. A mulatságok anyagi része mindenütt a mostani árnivón állott. Esztergom és a vasúti közle­kedés. A mostani silány vasúti közlekedésnek teljes belátása mellett is, nem mulaszthatjuk el, hogy a forgalomnak beállítása ellen a város érdekében fel ne szólaljunk és ne kérjük az illetékes hatóságokat arra, hogy változtattassák meg a jelenlegi vonatforgalmat. Heteken keresztül szombaton, tehát hetivásárnapungon nem volt Budapest felől vonatunk. Hoszszas utánjárás után sikerült kivinni a szombati közlekedést, de ugyanakkor beszüntették vasárnap Budapest —Esztergom között a forgal­mat. Hogy a szombati vonat elmara­dása mit jelentett piacunkon, azt feles­leges bővebben fejtegetnünk. A va­sárnapi forgalom szünet ép oly kö­zelről érinti Esztergomot, mint a szombati. Lassan már kifog tava- szodni. Budapestnek kedvenc kirán­duló helyei között Esztergom és köz­vetlen környéke az első helyen áll, de vonatjárat hiánya miatt a vasár­napi kirándulók épen hozzánk nem jöhetnek, talán el is szoknak ismét és azáltal a város nagy indirekt ha­szontól esik el.

Next

/
Thumbnails
Contents