Esztergom és Vidéke, 1921

1921 / 117. szám

XLIII. évfolyam 117. szám.

Keresztén? magyar sajtó

Csütörtök, 1921. október 13.

Esztergom vármegye hivatalos lapja

Szerkesztőség és kiadóhivatal:

SIMOR JÄNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21.,

hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők.

4 hivatalos rész szerkesztője: Főmunkatársi

FEKETE REZSŐ. VITAL ISTVÁN.

Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős :

LAISZKY KAZMÉR.

Megjelenik hetenklnt háromszor, kedden, csütörtökön és vasárnap.

Előfizetési árak: egy évre . 120 K„ félévre . . 60 K. negyedévre 30 K., egy hóra , 10 K, Egyes szám ára:

hétköznap 80 fii., vasárnap 1 kor. Kéziratot nem adunk vissza.

A keresztény

önvédelem.

Magyarországnak romlását a zsidó álliberalizmus okozta. Ugyanez tette tönkre Oroszországot^ újabban több egyéb gazdasági okok mellett hatalmas erővel végzi államromboló munkáját Ausztriában is. Ezek mind olyan tények, melyek felett még csak vitatkozni sem lehet józanul.

Most, hogy némileg megerősödtünk rettenetes gyengeségünkben és lecsillapultak valamennyire a kedélyek, a megtaposott százfejü hidra újra kezd farkával csapkodni, tehát éled és valljuk be, ennek a farkcsapkodásnak egyenesen a mi, keresztény tehetetlenségünk, nembánomságunk, feledésünk, egy- másközötti civódásunk az oka.

A magyar nép sohasem volt fanatikus zsidógyűlölő. Antiszemitizmusa nem volt soha általános, mint pl. a betelepített németségnek. Most is megbecsüli azt a zsidó vallású egyént, aki megérdem i, de sajnos ezen kivételek kedvéért nem nézheti el azokat az újabb törekvéseit a zsidóságnak, amelyek, mind oda csúcsosodnak ki, hogy a hatalmat ismét magukhoz ragadják.

A magyar szabadkőmivesség tagjainak számában aránytalanul sok zsidót találunk, a vezetőségnél ezen arány meghatványozódott. Ez a szabadkőmivesség tolta állandóan a szélsőségbe Kossuth és Deák nemzeti liberalizmusát, csinált belőle zsidó liberalizmust és bölcsőjévé tette a nemzetközi szociáldemokráciának, majd megerősödve, mint mindent pusztító kommunista óriás gyanánt lépett szerencsétlen Hazánk véres színpadjára. Hogy milyen volt uralma, azt ennek a generációnak felesleges fejtegetni.

Az úgynevezett emigráltak nagy része szintén zsidó és ezen hazaárulóknak fogja pártját a zsidó tőke. Ezért kell az általános antiszemitizmus alapjára lépnünk. Gazdaságilag gyengítenünk kell a zsidóság nemzetközi tőkéjét és erősítenünk a keresztény magyarság gazdasági erejét. Nem egyéni antiszemitizmust kell j űznünk,] hanem önvédelemből kell harcot indítanunk a mindenre kapható zsidó tőke ellen, de ezt kisemberek nem csinálhatják meg kellő eredménnyel.

Az önvédelmi harcot el kell kezdenie magának az államnak. Vegye ki kezéből a zsidóságnak a milliókat jövedelmező állami szerződéseket. A főurak és főpapok ne kössenek bérleti szerződést ezer meg ezer holdra leg- töbször néhány évvel ezelőtt ideszabadult zsidóval. A nagy zsidó bankokból vegye ki minden magyar ember a pénzét. Ne eng'edje, hogy saját

pénzével fojtsák meg végleg ezeréves országunkat.

Ha nem fogunk ilyen önvédelmi gazdasági harcot erélyesen folytatni és ismét a feledés sűrű fátyolét terítjük a szerencsétlen közelmúltra, akkor megérdemeljük sorsunkat. Fel fogunk teljesen szívódni gazdaságilag, erkölcsileg és nemzetileg is a bámulatos szervezetség és kitartással biró nemzetközi zsidóságba. Sz ... i.

M Telefon.-Távirat. |m

Olasz háborútól félnek a szerbek.

Az éhínség azonban állandóan azzal fenyeget, hogy ismét járványok ütik fel fejüket, nevezetesen a kiütéses- tífusz.

Németország nem fogadhatja el Tirol csatlakozását.

Berlin. A német parlamenti köröknek az a nézete, hogy a német pártok semmi szín alatt sem támogathatják a tiroli elszakadási mozgalmat. A tiroliaknak természetesen nem lehet előírni, hogy mit tegyenek, de meg lehet nekik magyarázni, hogy a Németországhoz való csatlakozás most lehetetlen.

Belgrád. A szerb kormány az olaszokkal való konfliktus keletkezé- zésétől tart, mert meggyőződése szerint az albánok betörése csak részletkérdés, amely mögött az S. H. S. állam és Olaszország éles érdekellentétei lappanganak, mint fő mozgató erők.

á törökök nagy zsákmánya.

Zürich. A törökök nagy mennyiségű angol páncélos gépkocsit és nagyszámú gázbombát zsákmányoltak a görögöktől. Ezenkívül Oroszországból ötvenezer puska érkezett Kemal pasa táborába.

Hondnrasz háborúja Nikaragua« val.

Washington. A nikaraguai kormány csapatokat küldött a hondu- raszi határra, mert megállapította, hogy Hondurasz támadásra készül. A két középamerikai köztársaság között a legközelebbi napokban ismét megkezdődik a háború, amelyet 1907- ben hagytak abba.

Albániában lef egy vérzik a katho- likns törzseket.

Belgrad. A tiranai kormány rendeletére az Északalbániában lakó katholikus törzseket lefegyverzik. A lefegyverzés már meg is kezdődött. Az albánok behívták a 20—25 éves korosztályokat és a szerbeket is kény- szeritették katonai szolgálatra. Az albán csapatok folytatják fenyegető mozdulataikat Szerbia határán és mindennap küldenek nagyobb lövő- szerszállitmányokat.

Nincs többé kolera Oroszországban.

Moszkva. A nagyorosz végrehajtóbizottság tegnapi ülésén Szemaskó bejelentette, hogy a köztársaság egész területén nincs többé kolerajárvány.

** Hivatalos rész.

Esztergom vármegye törvényhatóság! bizottságától.

ad. 3323. ai./468. kgy./1921. sz.

Tárgy; A folyó évben megtartott ménvizsgálat alkalmával felmerült költségek megtérítése.

Véghatározat:

Esztergom vármegye törvényhatósági bizottsága f. évi tavaszán megtartott mónvizs- gálatok alkalmával felmerült 1875 korona kiadásból a 400 korona összegben befolyt vizsgálati dijak felhasználása után fenmaradt 1475 korona költséget a vármegye egészség- ügyi ebadótelep terhére megállapítja annak az alispán 636/1921. sz. rendeletével fenti alapból történt kiutalványozását tudomásul veszi.

Miről a vm. alispánját és'a vm. számvevői kirendeltséget értesíti s egyben a véghatározatot, mint közérdekűt a V. H. L.-ban közzétenni rendeli azzal, hogy jelen határozat ellen jogukban áll a meg nem elégedő feleknek a közzététel napját követő naptól számított 3 nap utáni 15 nap alatt a vm. alispánjánál benyújtandó s a m. kir. belügyminiszter úrhoz cimzendő felebbezéssel élni.

Kelt Esztergomban a vármegye törvény- hatósági bizottságának 1921. évi augusztus 31-én megtartott rendes közgyűléséből.

Kiadta:

Zsiga s. k.

vm. II. o. aljegyző.

4967/921. sz.

Értesítés.

Másolat: Magyar Királyi Földtnivelésügyí i Miniszter. 27800/VIII.—I. 1921. szám. Vala- | mennyi vármegyei és városi törvényhatóság ! első tisztviselőjének. Értesítem Cimet, hogy a vezetésemre bizott minisztérium által forgalomba hozott állami szénkéneg métermázsájának árát tekintettel a lényegesen megdrágult nyers anyag beszerzési és gyártási költségekre, jelen rendeletem keltétől számi- ' tott hatállyal az eddigi 3500 korona helyett |4500 koronában állapítottam meg. Felhívom • Címet, hogy ezen értesítésemet törvényható- | sága területén azzal tegye közhírré, hogy az j állami szénkéneg továbbra is a Magyar Me- j zőgazdák Szövetkezete, illetőleg a vidéki bizományi szénkénekraktárak útján szerezhetők be. Budapest, 1921. szeptember 23-án. Szabó s. k,

Dr. Antóny Béla polgármester, mint a Keresztény Egyesülés Pártjának hivatalos jelöltje a dárdai kerületben tartózkodik. A legutóbbi időig ellenjelölt nélkül állott a kerületben, de újabban, mint halljuk a kisgazdák szintén állítottak jelöltet.

Halálozás, Szerdán reggelre gyász lobogót vontak fel Bottyán János ősi kúriájának ormára. Örök nyugalomra hajlott egy régi, igen jóravaló és mindenki által tisztelt agg városi tisztviselő: Tóth Ferenc (Szálkái), nyugalmazott hegymester és vele ismét eggyel kevesbbedett azon kiválóan tiszteletre méltó öreg polgárok száma, akik városunk szereteté- nek gyakorlásában nőttek fel és akik Esztergom társas életében egykor az igaz barátság és a polgári együttérzés nemes palántáit ültetgették . . . Tóth Ferenc Szálkái, mint tekintélyes polgár és kisgazda, 1893-ban választatott meg városi hegymesterré és ezt az állását közmegelégedésre 1908. évi julius 2-ig töltötte be, amikor is jól megérdemelt nyugalomba vonult. A megboldogult 81 évet élt. Alig pár hete esett ágyba és dacára a gondos ápolásnak, elköltözött a jók, a nemesen gondolkodott régi esztergomi polgárok örök nyugvóhelyére. Érdekes megemlíteni, hogy Tóth Ferenc Szálkái több mint 50 évig volt tagja az egykori Tarkaságnak, a mostani Polgári Egyesületnek, amely a múltban Esztergom város köz- és társadalmi életének irányitója és valóságos központja volt. A megboldogult halálát kiterjedt rokonság gyászolja. Tóth Ferenc hült porait a Jókai uccai házból f. hó 13-án d. u. 5 fél órakora belvárosi temetőben helyezik nyugalomra. Legyen siri álma ép oly békés, mint életének folyása volt és fogadja tiszta lelkét igaz szeretetébe az örökkévalóság Ura! (O.)

Az ipartestület vezetősége f. hó 15-én, azaz szombaton este 8 órakor az ipartestület tanácstermében a forgalmi adóról kapcsolatosan fontos értekezletet tart, melyre tagjait ezúton hívja meg.

Dorogi kerületből. Dr. Ludwig sorra látogatja a dorogi kerület községeit. Állandóan nemzetgyűlési képviselők vannak vele, akik lelkesen támogatják a nagy politikai készülí- ségű jelöltet. Dömös, Pilismarót, Kesz- tölc, Csév, Tokod, Dorog, Csolnok, Dág, Sárisáp és Bajnán tartott eddig programmbeszédeket, ahol nemcsak szép fogadtatásban volt része, hanem okos és nagy szociális érzéket eláruló

HÍREK.