Esztergom és Vidéke, 1921

1912 / 15. szám

Keresztény magyar sajtó Vasárnap, 1921. február 6, XLIII. évfolyam 15. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., íiova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési dí]ak stb. küldendők. A hivata'Oít rész szerkesztője: Főmunkatárs: FEKETE REZSŐ. V1TÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint háromszor, kedden, csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak: egy évre . 120 K., félévre . . 60 K. negyedévre 30 K., egy hóra . 10 K. Egyes szám ára: hétköznap 80 fii., vasárnap 1 kor. Kéziratot nem adunk vissza. hove. Magyarország polgári lakossága a forradalom előtt teljesen szervezetlen volt. Voltak ugyan hivatalos pártok, de ezek működése inkább a válasz­tásokra voltak jók, minden tevékeny­ségük azokban is merült ki s nem annyira össze, mint inkább a szét­húzást szolgálták. A szervezett -alakulatok csaknem kivétel nélkül nemzetietlenek voltak, melyek az internacionalizmus szol­gálatában állottak és vitték a nem­zetet feltartóztathatlanul oda ahová el is jutottunk. Társadalmi körök oly csekély te­rületen és lokális ügyek szolgálatá­ban merültek ki, melyek egységes szervezetük híján és céljaiknál fogva képtelenek voltak nagy, nemzeti mun­kát végezni. Nem volt egyetlen egy nagy nemzeti szervezetünk sem, amely az elszigetelt magyarság ügyét előbbre tudta volna vinni itt bent, de kifelé is hatva. Amig igy szervezetlenül állott a magyar nép, addig nemcsak külső, hanem belső ellenségeink is szervezve végezték romboló munká­jukat és rombolva építették fel az ország romlását. Mindenki tudja, hogy pld. a sza­badkőművesség a nemzetközi szociál­demokrácia milyen szomorú eredmé­nyeket értek el, melyet azután ala­posan kimélyitett a Národná Obrana és a cseh Sokol. A két utóbbi nem elégedett meg saját területén való működéssel, hanem kiterjesztette te­vékenységét hazánk határain belül is és amint látjuk nagy eredmények koronázták működésűket. Az inten­zív belső aknamunka és a kívülről jövő behatások következtében a szer­vezetlen magyarsággal szemben nem is eredményezhetett mást, mint ami­nek levét most sajnos mi isszuk ke­serű kortyokban. Óriási árt fizettünk nemtörődöm­ségünkért, de hát mindenki a maga kárán tanul és rendesen nagy veszé­lyek idéznek elé rendkívüli dolgokat. Országunk széthullása, a nemzetközi veszedelem egy táborba szólította a magyarságot, hogy megvédje nem­zeti mivoltát, hogy kultiváljon egy­ségesen mindent, ami erősiti a nem­zeti gondolatot. A MOVE végre egy hatalmas egye­sületbe tömöritette mindazokat, akik nemcsak magyarnak vallják magu­kat, hanem minden erejükkel csele­kedni is akarnak a nemzeti eszme megerősödéséért. És sajnos ennek a szép célú egyesületnek is vannak ellenségei, akik nemcsak a lecsúszott irányzat embereiből kerülnek ki, ha­nem egyébként nemzeti eszméért hevülő emberek Is csupa ellenzéki­eskedésből vetnek gáncsot. Mint minden fejlődő dolog, úgy a Move-nak is vannak apró hibái, melyek azonban a nagy céllal szem­ben eltörpülnek és nem jogosítanak fel senkit arra, hogy akár üzleti szem­pontból, akár hiúságból megakasszák az egyesületet hatalmas céljainak el­érésében. Osztály, vagyon és rang­különbség nélkül kell a MOVE szol­gálatába állania mindenkinek, aki kiakarja építeni a jövendő nagy Ma­gyarországot. Nem gáncsvetéssel, ha­nem jóakarattal kell az előforduló hibákat kiküszöbölni. Nagy hatalmas egyetértésre van most szükség és nem az egyenetlenség szitására. Ezeket előre bocsájtva számolunk be a másodikán lefolyt közgyűlésről. A vármegyeház nagytermében gyűl­tek össze a MOVE helyi lelkes tag­jai. A karzaton Nemesszeghy István zenetanár harmoniummal intonálta a Himnuszt. Waldvogel József ezredes, vármegyei katonai parancsnok, elnök, nemzeti érzéstől áthatott beszédben nyitotta meg az ülést, mely után Fehérváry Géza százados, főtitkár, terjedelmes titkári jelentését olvasta fel, melyből megtudtuk a Move esz­tergomi főosztály hatalmas működé­sét. Eszerint van 1239 tag, akik kö­zül 312 vidéki osztályok tagjai. Al­osztályok alakultak Annavölgy, Bajna, Dorog, Dömös, Csév, Csolnok, Sári­sáp, Süttő, Pilismarót és Lábatlan községekben. A titkár különösen ki­emelte Stefkó Károly csévi áll. igaz- gató-tanitot, aki az ottani alosztály megszervezésében és vezetésében fejt ki hatalmas munkát. Titkári je­lentését, mely a legapróbb mozzana­tokra is kiterjedt, következő lelkes szavakkal fejezte be : „Tudom és érzem, hogy polgár­társaim egyik tábora csak kritikát gyakorolt, amely nemcsak egyesüle­tünkre volt káros hatással, de merem állítani, megbolygatta a szivek és lelkek összharmóniáját is. Pedig erre vari szükségünk. Nem frázisokkal, nem szónoklatokkal fogjuk feltámasz­tani hazánkat, hanem csakis egye­sült erővel, melyből ki-ki vegye ki a maga részét. Amikor innen távozófélben vagyok igaz szeretettel mondok búcsút mind­azoknak, akik a Move-nak igaz har­cosai voltak, viszont fájdalommal né­zem a meg nem értő lelkeket. Minden igaz magyar ember lássa be, hogy életünk ma egy vergődés, mély sebektől vérzik hazánk teste, azt meggyógyítani és konszolidációt teremteni a mi kötelességünk. Azt pedig csakis úgy érhetjük el, ha szivünkbe véssük e néhány szót: „a haza mindenek előtt.“ Ha megszűnik az önzés, ha igaz szeretettel leszünk egymás iránt és megértjük millióknak jajszavát, akkor nemcsak imánk, hanem fegyverünk lesz e három sor: Hiszek egy Istenben, hiszek egy [hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában [Amen.“ A női csoport évi működéséről Hajdú Piroska titkárnő számol be és jelenti, hogy az esztergomi női cso­porton kívül a sárisápi fejt ki legin­tenzivebb munkát. Az esztergomi csoportban De Pott Gusztávné szer­zett magának elévülhetetlen érdeme­ket. Női csoport van Sárisáp, Dorog, Dömös és Csév községekben. A gon­dosan összeállított titkárnői jelentés után Andrássy Mariska a női cso­port elnöknője intézett tartalmas be­szédet az elnökléstől megváló Wald­vogel ezredeshez, kiemelve annak erdemeit és hazafias tüztől áthatva utasította vissza mindama támadá­sokat, amelyek méltatlanul érték az esztergomi főosztályt. Taps és éljen­zés voit a bátor, egyenes beszéd jutalma — Dr. Darvas Géza a sport szakosztály működéséről tett jelen­tést, mely a nehéz viszonyok dacára is fényes eredményt ért el és jövőre már egy kitünően épített partfürdő­vel fogja gazdagítani Esztergomot. — Brenner Sándor pénztáros a főosz­tály vagyoni állapotát referálta le. A pénzügyi eredmény szintén megfe­lelő. A közgyűlésnek igazi sajnálattal kellett tudomásul venni a tényleges katonatisztek távozását, mivel a reánk kényszeritett béke azt is tiltja, hogy vezetői legyenek ily nemes célú egyesületnek. Ezentúl a vezetest egy 11 tagú elnöki tanács fogja eszkö­zölni, melynek tagjai: Hajdú István (ügyvezető elnök), Dr. Lépőid Antal, Matéffy Viktor, Palkovics László, Dr. Antóny Béla, Álarosi Ferenc, Sztaho- vits Jenő, Horváth Mihály, Schmidt Sándor (Dorog), Taxner Béla (Dö­mös), Andrássy Mária mint a nőcso­port elnöknője. Tisztikar: Nőcsoport titkárnője Hajdú Piroska, főtitkárDr. Schleiffer József, titkár Világhy István, pénztárnok Hollóssy Mátyás, orvos Dr. Rogrün Jenő, ügyész Dr. Mike Lajos, gazd. előadó Dr. Sebők Ferenc, mérnök Varga Kálmán. Az uj tisztikar nevében dr. Lépőid Antal praelátus-kanonok mondott hosszabb beszédet, melyben kijelenti, hogy a Move ezentúl is a nemzeti hadsereg kiegészítő része lesz es épen ezért még szorosabb kapcsolatot fog azzal fentartani. Beszédje végén mél­tatta Waldvogel ezredes érdemeit, mint aki utolsónak távozott a forra­dalom viharában Esztergomból, de elsőnek jött vissza, hogy magyar lelkének sugalatát követve megszer­vezze az esztergomi főosztályt. — Szózat eléneklésével végződött a köz­gyűlés. S Hivatalos rész. —1 n»is Esztergomi m. kir. államrendórkapitanyság. Hirdetmény. A m. kir. állami rendőrség esztergomi ka- tánysága kebelében egy uj bejelentő hivatal állíttatott fel. Ennek folyamanyaként Eszter­gom város területén tartózkodó összes sze­mélyek (úgy állandóan, mint ideiglenesen itt tartózkodók) újból bejelentendők lesznek. Hogy a város közönsége a felesleges idő pa­zarlástól és utánjárásoktól megóvassék, rend­őrök lettek megbízva, akik házról-házra járva a bejelentő lapokat a helyszínén kitöltik és azt a családfő, a házigazda, vagy házfel­ügyelő aláírja s igy a bejegyzett adatok he­lyességéért felelős. Egyes bejelentő lapért 2 korona dij fize­tendő. Az újonnan felállított bejelentő hivatal na­ponta reggel 9 órától 12-ig, a felek rendel­kezésére áll. Ertesitetik a város közönsége, hogy f. évi február hó 7.-ik napjától be és kijelentő lapokat egyes rendőröknél is kap­hatnak, a kitöltött be és kijelentő lapok is ugyanott leadhatók, ahonnan azután az őrs fogja a bejelentő hivatalba továbbítani. A bejelentő hivatal bárki kívánságára 1 korona dij lefizetése mellett bárki lakcímét kiadja. Felhívom a város közönségét, hogy min­den alkalommal a kötelező bejelentést el ne mulassza, annal is inkább mert ellen esetben az 1914. évi 5112. számú B. M. rendelet 3. §-a alapján két havi elzárással és 600 koro­náig gerjedhető pénzbüntetéssel fog sujtatni. A szálló tulajdonosok felhivatnak, hogy a bejelentő lapok átvétele végett az államrend­őrkapitányság bejelentő hivatalában (4. sz. ajtó) folyó évi február hó 7. napján jelent­kezzenek. Esztergom, 1921. január hó 24.-én. Államrendőrkapitányság. Esztergom szab, kir. város polgármesterétől. 94/1921. k. é. szám. Hirdetmény. Értesítem a város közönségét, hogy í. hó 5.-én a „11“ számú cukorjegyre 8Zemélyen* ként 30 dekagramm cukor és aB58“ számú lisztjegyre személyenként 1 kilogramm ke- lyérliszt adatik ki. Esztergom, 1921. február 4.-én. Dr. Antóny s. k. polgármester. Esztergom szab. kir. város polgármesterétől 345/1920. szám. Hirdetmény. Ladányi Ferenc esztergomi (Szent Anna-u. 28. sz. a.) lakos a tulajdonát képező egy drb. vörös szinü, fehér fejű es egy vörös­tarka jármos ökörről szóló marhalevelet el­vesztette. Megsemmisítem. Esztergom, 1921. február 3. Dr. Antóny s. k. polgáimester.

Next

/
Thumbnails
Contents