Esztergom és Vidéke, 1921
1921 / 53. szám
leresztény magyar sajté. XLIII. évfolyam 53. szám. Kedd, 1921. május 10. Esztergám vármegye hivatalos lapja Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 2h, hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: Főmunkatárs: FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN. Laptuiajdonos és a szerkesztésért feieíőa : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint háromszor, kedden, csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak: egy évre . 120 K., félévre . . 60 K. negyedévre 30 K., egy hóra . 10 K Egyes szám ára: hétköznap 80 fii., vasárnap 1 kor. Kéziratot nem adunk vissza. A bűncselekmények indító okai. (Vége.) A műveltséggel arányosan csökken a delictumok száma, de minéműségük szembeötlő. Minél műveltebb ember a bűnöző, az általa elkövetett vagyon elleni bűncselekményekkel, annál könnyebben és kevesebb fizikai munkával iparkodik tiltott anyagi előnyhöz jutni. így inkább a csaláshoz, uzsorához stb. folyamodik, mint pl. a betöréshez. A háború nagyban és erősen rontja az erkölcsöket s szaporítja a bűncselekmények számát. A háborúban munkaképtelenné lett ember — ha még hajlandósága is van hozzá s életviszonyai kedvezőtlenek — bűnöző lesz. Kezdi talán a láncoláson, folytatja az árdrágításon, vérszemet kap : csal s a végén rendszerint a tolvajok és betörők világát szaporítja. De nem szükséges a munkaképtelenség sem, elég a munka-undor, hogy a háborúban testileg-lelkileg megviselt ember a bűn ölelő karjai közé vesse magát. Csak egyszer kezdje meg s az elért siker elvakulttá teszi, aztán már biztosan halad a börtön, a fegyház kapui felé. A bűnözésre indító fizikai és szociális tényezők után, kutassunk csak a testi és lelki tulajdonságok között is, mert talán e két tényező az, ami leginkább segítőtársa az embernek akkor, amikor a tisztesség és becsület útjáról letér arra az ösvényre, amelyen visszafelé jönni a legnehezebb. A testi tulajdonságok között a faj, nemzetiség van legjobban összefüggésben a bűnözéssel. A cigány született tolvaj. Általában mintája a bűntettesnek. A zsidó az ügyes és körmönfont bűnözök világát szaporítja nagy arányszámmal. A magyar hevesvérű, az olasz melegvérű. Nálunk kevesebb, Olaszországban több a gyilkosság. A női bűnözök száma 80°/o-kal maradt mögötte a férfi bűnözök számának, de az önálló foglalkozású nők között nagyobb a bűnözök arányszáma. A vallásosság fékezi az indulatokat, megzabolázza a szenvedélyeket, csökkenti a bűnesetek, bűnözök száma. A kor is befolyással bir a bűnözésre s nem mellékes tényező. 12 és 50 év között legnagyobb a bűnesetek száma, ami érthető is. A bűnözés legtöbször a gyerekkorban kezdődik rendesen 10—15 év között. Ez a kor még a bűnözés iskolája. (Apró lopás, alkalmi rolvajlás.) A 15 éven felüli már az ész fejlődésével előre latolgatja tettét. (Kisebbszabásu betörés. A 24 éven felüli bűnöző tervez, számit, világos ésszel „dolgozik“ (bár a kasszafurásban, nagyszabású betörésben szerez jártasságot). 30—40 év között tapasztalatokkal rendelkezik, tehát kevesebb bűncselekményt követ el, de annál hasznothajtóbbat. 40—50 évig a bűnözök száma apad. Az öregkorban levők a szeméremelieni bűncselekmények számát emelik. Az átöröklés, atavizmus problémáját a bűnözök világában sokan tanulmányozták. A vizsgálódások eredménye azt mutatja, hogy vannak egyes családok, melyeknek minden egyes tagja bűnöző. Benne a legegyszerűbb bűncselekménytől a legkörmönfontabbig előfordul. Mindezek némi fényt vetnek a bűncselekmények és bűnözök elkülönített világára. Ebben a világban jól kell tájékozódni tudni a detektiv- nek, ki szüntelen hárcban áll a bűnnel. A detektív az őre a nappalnak s az éjszakának, a szegénynek, a gazdagnak, a férfinak s a nőnek, a csecsemőnek s az aggnak. És mikor a békés, nyugodt polgár este nyugalomra hajtja fejét, nem is gondol arra, hogy életére, vagyonára néhá- nyan az éjszakájuk feláldozásával vigyáznak, azok, akik féllábukkal a sir szélén állanak, azok, akik nagy munkájukért a társadalom részéről a legkevesebb megbecsülésben, még kevesebb elismerésben részesülnek a detektívek. Málnási István. Látogatás. Dr. Csernoch János bíboros hercegprímás vasárnap délben viszontlátogatást tett Dr. Czobor Imre főispánnál. Kinevezés. Boncz Nándort köz- igazgatási gyakornokká nevezte ki Dr. Czobor Imre főispán. Az uj köz- igazgatási gyakornok a főszolgabírói hivatalban nyert beosztást. Halálozás. Oriskó Jánosné szül. Kreutz Jolánka életének 32. évében hosszas és kínos szenvedés után f. hó 8-án Budapesten elhunyt. Keresztény Szeretet Országos Gyermekvédő Művének vasárnap délelőtt népes közgyűlése volt a városház termében, amelyet dr. Csernoch János biboros hercegprímás is megtisztelt magas jelenlétével. Báthy László prelátus-kanonok, miután üdvözölte a főpásztort, megnyitó beszédjében rendkívül elszomorító képet mutatott be a közgyűlésnek az elhagyott és nyomorban szenvedő gyermekek állapotáról. Oly helyi dolgokra mutatott rá, amelyek kellett, hogy mélyen markoljanak bele minden keresztény és magyar ember leikébe. Igaza volt, amikor azt mondotta, hogy a nyomorban felnőtt, elhagyott gyermekek lelke keserűséggel eltelve bosszút áll a velük nemtörődő társadalmon. — Dr. Meszlényi Zoltán érseki titkár terjedelmes évi jelentésben számolt be az egyesület működéséről, melyet élénk tapssal honoráltak a nagyszámban megjelent tagok. Majd Nádler István egyesületi pénztáros tett jelentést az egyesület örvendetes vagyoni állapotáról. Az elnök indítványára az évi 5 korona tagsági dijat 10 koronára és a 100 korona alapitói dijat 500 koronára emelte fel a közgyűlés. Tiszíújitás alkalmával egyhangúlag a régi tisztikar választatott meg, csupán Ma- gurányi József igazgató helyett, aki korára való tekintettel lemondott ezen tisztségéről, Vaniss Dezső kir. táb- labirót választották meg. Dr. Csernoch János biboros hercegprímás mondott még néhány meleg szót és biztosította az egyesületet a magyar püspöki kar támogatásáról. Vármegyei közgyűlés. Esztergom vármegye törvényhatósága május 25.-én rendes közgyűlést tart, melynek első pontja gróf Apponyi Albert jubileumi ünneplése lesz. Az ünnepi beszédet Dr. Lépőid Antal prelátus-kanonok fogja mondani. Vaskapui Mária-szobor alapépítményének munkálataiba már belekezdett a Turista Egyesület. A behozatali engedély is már a szállító cég birtokában van és igy még e hó folyamán állani fog a Patrona Hungária szobra Vaskapu fokán. A köztisztviselők beszerzési csoportjának vezetősége értesíti a kedvezményes árú tüzifaellátásra igényjogosult közszolgálati alkalmazottakat, hogy további intézkedésig a kedvezményes tüzifaigazolványok- nak a számszelvényeken belül levő nyomtatott szövegű részét őrizzék meg. Pártgyűlés. Szombaton este 7 órakor pártgyűlést tartott a helybeli Esztergomi Keresztény Nemzeti Egye- lés Pártja, amelyen Mátéffy Viktor plébános, nemzetgyűlési képviselő politikai helyzetről számolt be és világos szavakkal magyarázta a keresztény irányzat szükségességét. — Sajnosán láttuk, hogy rendkívül csekély számmal jelentek meg a választó polgárok, amely sajnálatos körülményt semmi esetre sem szabad tekinteni Esztergomban a keresztény irányzat ellanyhulásának, hanem inkább az előkészítés hiányának. A kellőleg elő nem készített pártgyűlés ne lohassza le Mátéffy Viktor agilis és értékes nemzetgyűlési képviselő tevékenységét, mert a részvétlenség nem az ő személye és politikai felfogása ellen irányult. A polgárság óriási többsége igenis a keresztény irányzat alapján áll és elveinek diadalrajutását Mátéffy Viktor nemzetgyűlési képviselő által tudja elérhetőnek. Beszámoló. Dr. Szilárd Béla nemzetgyűlési képviselő vasárnap délelőtt tartotta beszámolóját Kirva községben. Ugyancsak ez alkalommal Palkó* vics László alispán és Reviczky Elemér főszolgabíró is kiszállottak a községbe. A nemzetgyűlési képviselőt a falu határánál pompás bandérium várta. A vendégek mindnyájan ünnepi misén vettek részt, mise után pedig a templomtéren Kiima István plébános üdvözölte a vendégeket, majd Lochner János községi biró mondott meglepően szép és tartalomban gazdag üdvözlőbeszédet magyar nyelven. Beszédjében kifejtette, hogy ámbár német anyanyelvűek is a kir- vaiak, de őket mikor ide telepítették, — magyar földre telepedtek le és ezen magyarföld iránt hálásak, ez a föld nekik is édes hazájuk. —■ Palkovics László alispán német nyelven kezdett beszédjét magyarul folytatta, méltatta a német lakosság hazafias érzését. Dr. Szilárd Béla nemzetgyűlési képviselő hosszabb beszédben köszönte meg a szives fogadtatást és beszámolt a politikai helyzetről. A népszerű képviselőt melegen ünnepelte az egész község. Délben Lochner János biró látta vendégül az illusztris társaságot. Cserkész-ünnepély. Esztergomi Bencés Főgimnázium Holló-Cserkész- Csapata 1921. május 14.-én (szombaton) és 15.-én (pünkösd vasárnap) délután pontosan fél 6 órakor az intézet dísztermében tábori felszerelési alapja javára jótékonycélú ünnepélyt rendez. Az ünnepély keretében Dr. Sik Sándor, kegyesrendi főgimnáziumi tanár, a B. K. Gy. Cserkész-csapat főparancsnoka, s a Magyar Cserkész Szövetség társelnöke, mond beszédet a cserkészetről. Számozott ülőhelyek jegyeit mindkét előadásra előzőleg Brutsy Gyula üzletében lehet váltani és az ünnepélykor a pénztárnál. Ülőhely 10 korona, állóhely 5 korona. Iparkamarai közgyűlés Győrött. F. hó 6.-án tartotta meg a győri Kereskedelmi és Iparkamara közgyűlését Győrött, amelyen Schrank Béla és Lenkei Emil esztergomi kültagok vettek részt, kiket az uj elnök, Hal- britter Károly melegen üdvözölt. A kereskedők és iparosok panaszát, az aránytalanul kivetett adókat illetőleg, a kamara magáévá tette és elhatározta, hogy az orvoslás érdekében sorompóba lép. Átirt a kereskedelemügyi miniszterhez, Hegyeshalmy Lajoshoz, ki amúgy is Győr várost HÍREK.
