Esztergom és Vidéke, 1921

1921 / 52. szám

EeresEtény magyar sajtó. Vasárnap, 1921. május 8 XLIII. évfolyam 52. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét Illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési díjak stb. küldendők A hivatalos rész szerkesztője FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs s VITÁL ISTVÁN. Laptnlajdonos és a szerkesztésért felelős : LA1SZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint háromszor, kedden, csütörtökön és vasárnap. 60 K. 10 K Előfizetési árak: agy évre . 120 K„ félévre . negyedévre 30 K., egy hóra Egyes szám ára: hétköznap 80 fii., vasárnap 1 kor. Kéziratot nem adunk vissza. A bűncselekmények indító okai. A bűncselekmény társadalmi jelen­ség, de a társadalomnak bizonyos mértékéig nem betegsége, hanem normális életnyilvánitása. Bizonyos tényezők befolyással van­nak a bűncselekmény létrejöttére, minéműségére, szaporodására és ked vesbedésére. Nem lesz tehát hálát­lan dolog, ha vizsgálódunk a deliktu- mok körül, már csak azért sem. mert Esztergom város közönsége bizonyára érdeklődéssel nézte azt a küzdelmet, harcot, melyet a m. kir. államrendőr­ség helybeli kapitánysága vívott az elmúlt télen a bűnözőkkel. A város látta azt, hogy az ősz beálltával a bűnesetek száma napról-napra sza­porodott, mig a tavasz felé hirtelen a minimumra apadt. Bátran mond­hatjuk, tehát, hogy a bűncselekmény ma Esztergomban nem társadalmi betegség, hanem természetes, nor­mális társadalmi életnyilvánulás. A minimumra csökkenés visszavezethető először arra, hogy a tél végeztével a vagyonelleni delictumok száma consequenter csökkenni szokott, másodszor oka a megkevesbedésnek az, hogy a kapitám ság detektiv- csoportja az elmúlt télen naponta átlag 18 óra hosszat volt munkában. E megfeszített munka azt eredmé­nyezte, hogy a vagyon és magán- tulajdon elleni büncseleményért tett feljelentések 80%-a lett eredménye­sen kinyomozva. Ez a példa mutatja azt, hogy az évszakok befolyással vannak a delictu- mokra. Statisztikailag bebizonyított tény az is, hogy a hideg évszakok a vagyonelleni, a meleg évszakok a személyelleni bűncselekmények szá­mát növelik. E megállapitás helyes akkor is, ha az államok földrajzi fekvését és éghajlati viszonyait vesz- szük tekintetbe. A bűnözésre befolyást gyakorolnak a fentemlitett tényezőkön kívül az életviszonyok is. A vagyontalanok között tizszerte több a bűnöző, mint a vagyonosok között. És miért ? Azért, mert a vagyontalan ember kevésbé, a vagyonos jobban bírja a drágasá­got. így természetesen a vagyonta­lan táplálkozása qualitás és quantitás tekintetében jóval mögötte marad a vagyonosabb táplálkozásának. Nagy városokban több, kisebbek­ben kevesebb a bűncselekmények száma. A falvakban szórványos. Az életmód és élethivatás emeli a büncselekményak számát és befolyá­solja azoknak minőségét. Bizonyos vagyonelleni bűncselekményeknek, a leánykereskedésnek, kerítésnek két­; ségtelenül a prostitutio teremti meg a legtöbb alkalmat. Az alkoholizmus pedig a bűnözés egyik leghatalmasabb tényezője. A bűncselekmények 35— 40% ittas állapotban követtetett el. Sajnos, törvényeink az ittasságot igen sok esetben enyhítő körülmény­nek veszik, pedig nem egy esetben a bűnöző az alkoholból merít bátor­ságot a tett elkövetéséhez. A bűnözés külön világában számba veendő a foglalkozás is s ezzel kapcsolatban a műveltség. Az ipari munkásság körében nagyobb a va­gyon elleni delictumok száma, mint a földmukások között. Oka ennek az, hogy az iparosnak több képessége és eszköze van egy bűncselekmény elkövetésére s az eszközt jobban meg is tudja választani. Egy iparos, ki néha-néha a kasszafurásban gyakorolja magát, ahoz mindenesetre alkalmasabb eszközt választ, mint egy földmunkás s nem fejszével pró­bál egy verihemszekrényt felnyitni, mint tenné azt egy földmives. (Vége köv.) Málnási István. Hivatalos rész. Esztergomi járás főszolgabirájától. 877/1921. szám. Tárgy közutakon lévő eperfák (szederfák) tisztogatása és csonkítása. Rendelet. Az esztergomi járás valamennyi községi elöljáróságának. Utalással a 83959/1912. sz. B. M. rende­letre felhívom Címet, hogy a községi közuta­kon levő eperfák tisztogatását és csonkítását mindenkor a selyemtenyésztési felügyelőség közbenjötte mellett eszközöltesse és a szak­szerű közreműködés iránt közvetlenül oda forduljon. Esztergom, 1921. március 14. Reviczky s. k. főszolgabíró. Esztergomi járás föszolgabirájától. 952/1921. szám. Tárgy : Papp István rendőri felügyelet alá helyezése. Körözvén;. Az 1901. évben Kassán született Papp Ist­ván, ref. vallásu, nőtlen magánhivatalnok, ki a m. kir. belügyminiszter ur 21234/1920. int. számú rendeletével internálásának megszün­tetése mellett Székesfehérváron leendő jelent­kezés kötelezettsége mellett rendőri felügye­let alá helyeztetett, ismeretlen helyen tartóz­kodik, miért is országos körözésé elrendel­tetett. Felhívom az elöljáróságokat és csendőrőr- söket, hogy holtartózkodásara nézve a puha­tolást ejtse meg, feltalálás' esetén vegye őri­zetbe és eredmény esetén hivatalomat s a székesfehérvári államrendőrkapitányságot tá­viratilag értesítse. Személyleirása: termete középmagas növés­ben, arca alakja ovális, haja szine barna, bajusza szakalla nincs, szeme sötét barna, egyenes orral, felfelé álló orrlap, duzzadt ajkak, kiálló felső ajak, ismertető jele a nor­málisnál valamivel nagyobb szemefehérek, beszél magyarul, tótul. Esztergom, 1921. március 30. Reviczky s. k. főszolgabiró. Esztergomi járás föszolgabirájától. 1256/1921. szám. Tárgy : Goldschmiedt János elveszett mun­kakönyvé. Eörözvény. Goldschmiedt János nyergesujfalui lakos hivatalomtól 214/1901. szám alatt kapott munkakönyvét elvesztőtte. Körözését és fel­találás esetén megsemmisítését elrendelem. Esztergom, 1921. április 25-én. Reviczky s. k. főszolgabiró. A szentatya ajándéka. Kedves ajándékban részesítette a szentatya XV. benedek pápa Csonkamagyar- ország szegény kis didergő gyerme­keit. Sok gyermekruhácska érkezett Olaszországból, amelyekből 100 drb. fiúruhát a budapesti nuncius kegyel­mes főpásztorunknak is küldött, hogy Esztergom város 100 kis fia is örül­hessen, némelyik talán életében elő­ször uj ruhának. Kegyelmes Urunk a Szociális Missziótársulat vezetősé- ségét hivatta magához, s meleg szavakkal és jó szivének igaz örömé­vel bízta meg a kiosztással. A kiosz­tásnál különös tekintettel volt a Szociális Misziótársutat az első áldozó gyermekekre. Legyen nekik a nagy lelki kincs mellett — amelyet még úgyis alig tudnak felfogni*— ez a nap igy is felejthetetlen. A Keresztény Szeretet Orszá­gos Gyermekvédő Müve ma vasár­nap f. hó 8-án d. e. 11 órakor tartja XI. évi rendes közgyűlését a város­háza nagytermében. Felhívjuk váro­sunk keresztény társadalmának figyel­mét ezen igazán nagy jótékonyságot gyakorló egyesület közgyűlésére és kérjük, hogy azon minél számosaaban jelenjenek meg. Eljegyzés. Weisz Elzuskát elje­gyezte Szabados István Szentmárton- kátáról. A Szent Imre Kör esztergomi vándorgyűlését közbejött technikai akadályok miatt nem pünkösd va­sárnapján, hanem a rá következő vasárnapon, május 22.-én fogja ren­dezni. A rendező bizottság már meg­Ára 1 korona. alakult és a vándorgyűlés részletes programmját legközelebb fogja la­punk utján a nagyközönség tudo­mására hozni. A budapesti piarista főgimná­zium cserkészei Esztergomban. Áldozócsütörtökön a budapesti pia­rista főgimnázium cserkész-csapatának egy kisebb különítménye Sztrilich Pál tiszt vezetése mellett járt Esz­tergomban, hogy a Budapest-Eszter- gomi távjelzés dolgait a helybeli cserkész-csapattal megbeszélje. A Holló-Cserkészeink látták őket szives vendégekül s velük mentek ki terep­tanulmányra a pilisi hegyek felé, ahonnan délután visszatérve a hajó indulásáig rövid csónakkirándulásra hívták meg őket. A távjelzés pün­kösd hétfőjén a déli órákban fog végbemenni. Alakuló gyűlés. Szentgyörgy- mezői földmives kisgazdák és föld­mives munkások f. hó 5-én az Olvasó­kör nagytermében a Földmives Szövetség megalakulása céljából ala­kuló gyűlést tartottak. Mindvégig ko­moly higgadsággal és az ügy fontos­sága érdekében páratlan egyöntetű­séggel mondották ki, hogy a föld- mivességet magyar nemzeti szellem­ben és vallásos érzületben tömöríteni kell. Határozatilag kimondották, hogy az „Országos Földmives Szövetség“ kebelében megalakítják a fiókszövet- ségeí. F. hó 16-án a budapesti köz­pontból egy kiküldött fogja a föld- mivesek egyesületének célját ismer­tetni. Mint halljuk a belvárosi föld- mivesek is a Szövetség megalakulása érdekében buzgólkodnak. Ifj. Büchner Antal cserkészin­dulója. Amint értesülünk, a bencés főgimnázium Holló-Cserkész-Csapatá- nak pünkösdi ünnepélyére a mi or­szágos hirü karnagyunk, ifj. Büchner Antal kiválóan szép cserkészindulót szerzett Homor Imre költeményére, melyet az esztergomi bemutató elő­adás után Budapesten fogják bemu­tatni és egy országos cég fogja ki­adásában az egész ország közkin­csévé tenni. Ezzel ifj. Büchner Antal csak fokozza már igy is országos hírnevét, hiszen már nem egy da­rabját játszák és éneklik az egész országban. Felhívás a helybeli Egyesüle­tekhez! Nagybányai Horthy Miklósné Ófőméltósága alatt álló katonatiszti és polgári köztisztviselői özvegyek és leány árvák „Országos Erzsébet Otthon Égyesülete“ által akar a ki­mondhatatlan szűk özvegyi nyugdíjra utalt és a még ennél is törpébb kegy- dijra szorított többnyire élemedett és munkaképtelen katonatiszti és tiszt­viselői leányárvákon, kik már évek óta várják a mentsváruknak tekintet íi.

Next

/
Thumbnails
Contents