Esztergom és Vidéke, 1921
1921 / 47. szám
XLIII. évfolyam 47. szám. Keresztény magyar sajtó Kedd; 1921. április 26. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: Főmunkatárs: FEKETE REZSŐ. VITÁL ISTVÁN. Laptnlajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint háromszor, kedden, csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak: egy évre . 120 K„ félévre . . 60 K. negyedévre 30 K., egy hóra . 10 K Egyes szám ára: hétköznap 80 fii., vasárnap 1 kor. Kéziratot nem adunk vissza. Újabb két ítélet a kommunisták Ügyében. Dr. Péter Imrét 6 évi, Szabó Istvánt 5 évi börtönre ítélték. Szombaton a kir. törvényszék dr. Péter Imre orvost vonta felelősségre, a proletárdiktatúra alatt viselt dolgai miatt. Ez a szerencsétlen, groteszk alak az alkohollal együtt bevette a kommunizmus részegítő maszlagét is és mind a kettőtől megittasodva, teljesen megfeledkezve intelligenciájáról, oda sodortatta magát a szélsőségek szemétgödrébe. A háború alatt mint katonai orvos a szemináriumban elhelyezett kórházban volt orvos, a forradalom alatt pedig a diákőrségnek volt az első parancsnoka és már itt is az alkohol hatása alatt dolgozott. Egy Ízben egész sortüzeket adatott le egy ártatlan diófára, máskor pedig minden igazi ok nélküi rajvonalba fejlesztette a diákokat, sőt, hogy katonásabb legyen a színezet, egy harsány „feküdj 1“ vezényszóval sárba fektette a Itlkes diák csapatot. Dr. Péter Imre orvos ellen a kir. ügyész 10 rendbeli izgatás miatt emelt vádat, valamint azért, mert mint a diákmentoesapat megszervezője és parancsnoka, Hajabács László gimnáziumi VII. osztályú tanulót a párkányi ütközet alatt a frontra kény- szeritette, ahol az kegyetlen halált halt, továbbá ugyancsak ő kénysze- ritette Hirsel Gyulát is átmenni a párkányi frontra. Magánlaksértés címén is emelt vádat ellene az ügyész, mert Grúsz Ede főreáliskolai tanár lakását a maga részére lefoglaltatta és onnét több élelmicikket, valamint fűtőanyagot elvitt. Dr. Péter megérti a vádakat, de mint aki a neki felrótt bűncselekményeket el nem követte, bűnösnek nem érzi magát. A törvényszéki elnök kérdéseire dr. Péter tagadja az izgatást, tagadja, hogy Hajabácsot ő küldte volna a párkányi frontra, sőt ellenezte azt és igy nem lehet oka Hajabács halálának. Grúsz Ede lakásának birtokbavételénél az elnök kérdései következtében annyira összezavarodott, hogy nem tudott felelni. A tanuk egész sorát vonultatja fel az elnök. Kiffer János, Vavró József, Toldy János, Horváth Mihály, Jakus János, Duchs Sándor, Vodicska István, Éder Elza, Gajárszky József, Rochlitz.Ele mér, Nyári József, Frommer Sándor, Grúsz Ede, Gáspár Ferenc és Libádi Klára tettek többé-kevésbé terhelő vallomásokat. Adorján János, aki csaknem szóról szóra idézte Péter izgató kijelentéseit, melyekkel arra izgatta többi között az amúgy is gyűlölettől duzzadó proletáriátusságot, hogy a burzsoáziát le kell ölni. Érdekes hogy Péter több tanúra ráfogta, hogy halálos ellensége igy Adorjánra is. Dr. Fonyó orvossal hozta őt kapcsolatba, aki miatt feljelentette Adorjánt, miután személyesen figyelmeztette. Ezzel szemben Adorján szemébe mondotta, hogy az előadottakból egy szó sem igaz és Péterrel soha nem is beszélt. Istvánffy Eugéniára, aki szintén terhelőleg vallott Péterre, szintén mint halálos ellenségre hivatkozott. A tanúkihallgatások után 5 perces szünet következett. A szünet elteltével bizonyítási eljárás következett, melynek során dr. Weisz Sándor kirendelt védő több tanú kihallgatását kérte, amit azonban a törvényszék az eddig beigazolt vádak miatt nem tartott szükségesnek. A védő kérte Péter elmeállapotának megvizsgálását, amit azonban a törvényszék szintén nem tartott szükségesnek, meri orvosszakértők már egyizben megvizsgálták és épelméjünek találták Pétert. Rövid vádbeszéd után a védő szintén rövid védbeszéde következett, mely az enyhítő körülmények között az erős alkoholizmust hozta fel a többek között. Dr. Péter Imre szintén tartott védő beszédet, melynek során felhozta, hogy ő dr. Seyler Emil volt vármegyei tiszti főorvos kezében csak báb volt. Beismerte, hogy uralkodni kellett volna magán az alkoholizmus terén. Dolgoznia kellett a minden napi kenyérért és igy kénytelen volt elfogadni azt az állást, amit a tanács- köztársaság juttatott neki. Kérte a törvényszéket, hogy nem bánja, ha bármely gonosztettért Ítéli is el, csak mint bolsevikit ne, mert ő kommunista soha nem volt és becsületes magyar ember akar maradni. A törvényszék félrevonult Ítélet hozatalra. Az Ítélet bűnösnek mondta ki dr. Pétert 8 rendbeli izgatás és zsarolás vétségért, amiért 6 évi börtönnel sújtotta, amelyből 1 év és 4 hónapot kitöltöttnek vett. Az indokolás alatt dr. Péter arcán lassan végig peregtek a késő bánat könnyei. Az ítélet elhangzása után következett Szabó István volt. város parancsnok bűnügyének tárgyalása. Ez a csupa ellentétekből összeállított ember kora ifjúságától kezdve nagyon viharos életet élt. Mint suhanc réme volt a belváros külső részének. Állandóan foglalkoztatta a rendőrséget. Egy ízben a komáromi kir. törvényszék hosszabb időre elitélte, de mert kitört a háború, nem töltötte ki büntetését, elvitték katonának, ahol elsők között volt, akik megszerezték a nagy ezüstöt. Egy Ízben, mikor hazajött szabadságra összeszólalko- zás közben leszúrta saját unokabátyját, ugyancsak altiszt katona bajtársát. A katonai törvényszék hosszabb súlyos rabságra Ítélte, de az Ítélet foganatosítását felfüggesztette és Szabó kikerült újra az orosz frontra, ahol csakhamar fogságba esett. Fogsága alatt bejárta Oroszország egy részét, megtanult orosz, német és valamit kínaiul is. Az orosz forradalom ott érte és az ellentétekből ösz- szeállitott ember njagába szívta a bolsevizmus mérges gőzét. Majd hazakerülve a Károlyi éra alatt belépett a rendőrség szolgálatába, ahol nem egyszer hasznos szolgálatot tett. Mikor dr. Szentgyörgyi Pál megalakította a katona és munkástanácsot Szabó tagja lett és a proletárdiktatúra kitörésekor dr. Majláth akkori kormánybiztos, főispán megszervezte a direktóriumot, amely azután ugyancsak Majláth ajánlására Szabó Istvánt város parancsnokává nevezte ki. Ezen időtől kezdve Szabó lett a város ura, behelyezkedett rendészeti osztályával a járásbíróság épületébe és onnét adta ki aláírásával ellátott „rendelésit.“ Az igazság kedvéért meg kell állapítanunk, hogy Szabó biztosította az intelligenciát a teljes rend felől. Majláth szemébe is megmondotta, hogy az úgynevezett intellektuellek és kereskedőkre igenis szükség van. Szabó volt az is, aki megakadályozta az apácák kiűzetését. Szabó István felett tehát újból törvényt ült a bíróság, hogy büntessen azért amit elkövetett mások ellen. Szombaton mikor végződött a kir. törvényszék dr. Péterrel, azonnal hozzáfogott Szabó István bűnügyének tárgyalásához. Szabó megérti a vádat, de bűnösnek nem érzi magát. Az elnök kérdéseire nyugodtan felel és az ellene valló Győri, Kartali é* Bártfainak szemébe mondja, hogy a direktórium parancsára történt MátéfFy letartóztatása. Bártfai és Szabó között komikus jelenetek játszódtak le, mikor Pista urnák szólitotta őt Bártfai és Szabó viszont Géza bácsinak titulálta őt. Az egykori cimborák már nem tegezték egymást, de annál jobban iparkodtak bemártani Szabót, aki végre is kifakadt és oda vágta nekik, amig ő nem volt idehaza Győri, Kartali és Bártfai, akik együtt voltak bezárva összebeszéltek és úgy vallanak ellene. Vád és védő beszéd után az ítélet kihirdetését az elnök vasárnap d. e. 10 órára tűzte ki. Vasárnap rengeteg nép várta Szabó átkisérését a járásbíróságtól a vár- megyeházába. Valóságos tolongás volt a kapuban és jóval 10 óra előtt már megtelt a nagyterem. 10 óra 10 perckor jelentek meg a bírák és a törvényszéki elnök kihirdette az ítéletet, melyszerint 1 rendbeli személyes szabadság megsértést és 2 rendbeli zsarolási kísérletért összbüntetésül 5 évi börtön és 5 évi hivatalvesztéssel sújtotta Szabót. Az egykori városparancsnoknak, aki Napóleoni gőggel tartott szemlét 1919. május l*én az elvonuló és tisztelgő csapatok felett: 5 évi börtön lett a vége. [ül hírek, |b| Dr. Antóny Béla polgármester tiszteletére rendezett bankett minden várakozáson felül sikerült. Esztergom város polgársága a nagy tekintély rontási folyamat után megmutatta, hogy az a destruktiv szellem, amely megmételyezte a társadalom minden rétegét és amelynek Esztergomban is ékes szószólója volt az azóta már megszűnt piszokban vájkáló lap, nem tudta kiirtani polgári társadalmunkból a tekintély tiszteletét. Meddőnek bizonyult a Szabadság és az Esztergomi Népszava cimü nyomdatermékek munkája, de nem tud érvényesülni azok aknamunkája sem, akik még most is vágják a tekintélyek alatt a talajt. Esztergom város minden társadalmi rétege oly impozánsan nyilatkozott meg dr. Antóny Béla polgármesterrel szemben szombaton a tiszteletére rendezett bankett alkalmával, ahogyan még egyetlenegy polgármesterrel szemben sem. Nemcsak a 164 teritékü bankett számbeli súlya, hanem azok az értékes felszólalások, amelyek a társadalom minden rétegéből, elhangzottak tettók becsessé a Polgári Egyesület által rendezett névnapi társasvacsorát. Megmutatta Esztergom város polgársága, hogy nemcsak személyében és tevékenységéért szereti dr. Antóny Béla polgármestert, hanem megbecsüli benne a város első polgárát, polgármesterét és igy tulajdonképen önma-
