Esztergom és Vidéke, 1920

1920-02-19 / 40.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. .Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési díjak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: Főmunkatárs: FEKETE REZSŐ. VIT^L ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős: LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 96 K., félévre . 48 K. negyedévre 24 K., egy hóra . 8 K. Egyes szám ára 50 fii. - Hirdetések árszabály szerint. ­Kéziratot nem adunk vissza. Fényűzés és nyomor. Minden háború több, vagy keve­sebb nyomort hozott a hadviselő nemzetekre. A legutóobi világháború egész Európát döntötte nyomorú­ságba, tekintet nélkül a győző és legyőzöttre egyaránt, sőt nem kí­mélte meg a semleges országokat sem. Mivel azonban mindenki legjob­ban érzi a saját baját, foglalkozzunk csak a mienkkel. Már régen hiba volt nálunk a vagyonnak túltengése, eltolódása, mely azonban a háború alatt és után mutatott szembeszökő különb­ségeket. Az első forradalomnak vezéresz­méje volt a vagyoni különbségek kiegyenlítése, de egyszersmint bom­lasztó eszközül is szolgált. A máso­dik forradalom már a vagyon közös­ség révén akarta szanálni ezen bajo­kat, de amint jól tudjuk ez csak látszólagos terv volt, mert a nincs­telen népbiztosokat, direktóriumi ta­gokat és az őket szolgálókat juttatta nagy vagyonhoz, bőséghez, melyet mindennek, csak közös vagyonnak nem lehetett nevezni. A harmadik forra­dalom végre visszaállította a tulaj­donjog szentségét, de semmiesetre sem azzal a célzattal, hogy a nyo­mor maradjon meg egyesek osztály­része és a tüntető fényűzés továbbra is kihívó. Huszár Károly miniszterelnök ki­áltványa valóságos röntgen sugarak­kal világított be a vagyon és a meg­csontosodott nyomorúságunkba. Ezer és ezer menekült család van hajlék nélkül, vasúti kocsikban sirja keserű könnyeit, milliók éheznek és milliók­nak nincs egy harapás kenyere hét­ről-hétre. És mi történik ? Az ország fővárosában, a nyomor és fényűzés matropóliszában ezreket elnyelő zsúrokat rendeznek, amíg százezrek az éhhalállal küzdenek. A pénzarisztokraták fényes, meleg ter­mekben léháskodnak, amig százez­rek sötét odúkban vacognak a hi­degtől. Az uzsoraárak emberei lak­cipők és élesre vasált nadrágokban flörtölnek selyembe öltözött hölgyek­kel, amig százezrek rongyokban bur­kolva átkozódnak. Vájjon meggon­dolják-e a tobzódók, hogy életmód­juk nem vezet a megértés útjára ? Vájjon gondolnak-e rá, hogy tobzó­dásaik csak gyűlölséget szülnek ? És vájjon tudják-e, hogy a vagyon kö­telességeket ró a szegények, az el­hagyatottakkal szemben ? Vizsgáljuk meg magunkat Eszter­gom Polgárai és vessük latba, hogy mennyit áldoztunk a nyomor enyhí­tésére és mennyit fordítottunk bősé­ges vendéglátó vacsorákra ? Mi vizs­gáljuk és nyilvántartjuk a háborús vagyont, mely mások nyomorúságá­ból eredt és nyilvántartjuk azon ke­vesek névsorát is, akik siettek pénzük­kel a jó ügy támogatására, a hadi­fogságban szenvedők hazaszállítására, a nyomor enyhítésére, a katonák felszerelésére. Megszámláltattak és keveseknek találtattak. Némő. Hivatalos rész. Esztergom sz. k. város katonai ügyosztálya. Hirdetmény. Felhívom mindazon 1894—1874. évi szüle­tésű azon hadköteleseket, akik a város terü­letén tartózkodnak, hogy a kezükhöz kézbe­sített behivójegyükön feltüntetett napon á vármegyeház nagytermében működő sorozó bizottság előtt a legszigorúbb következmények terhe mellett jelenjenek meg. Felhívom továbbá mindazokat, akik-a fenti évfolyamokba tartoznak, de esetteg behivó­jegyet tévedésből, vagy azért nem kaptak, mert mindezideig jelentkezési kötelezettségük­nek nem feleltek meg és lajstromozva nem voltak, hogy az alábbi korosztályuknak meg­felelő napon, önkényt annyival is inkább jelentkezzenek, mert ellenkező esetben kar­hatalommal állíttatnak elő és kényszermunkára alkalmaztatnak. A sorozás sorrendje a következő : F. évi február 20.-án 1874—1885. 21.-én 1886—1891. „ 22-én 1892—1894. „ „ 23.-án pedig azok, akik még eddig lajstromozva nem voltak. Esztergom, 1920. febr. 18. Esztergom szab. kir város katonai előadója. Esztergom vármegye alispánjától. 616/920. szám. Másolat: A magyar kormánynak 425/1920. M. E. számú rendelete a Népruházati Bizott­ság megszüntetése és a Ruházati Cikkeket Beszerző rt. felszámolása tárgyában. A magyar kormány a következőket rendeli: 1. §. A 3966/1917. M. E. számú rendelettel megala­kított Népruházati Bizottság^megszünik, ehhez képest a 980/1918. M. E. számú rendelet értelmében létesített Ruházati Cikkeket Be­szerző rt. felszámol. 2. §. A Ruházati Cikke­ket Beszerző rt. felszámolóbizottságát a 980/ 1918. M. E. számú rendelet 1. §-a értelmé­ben a kereskedelemügyi miniszter nevezi ki. 3. §. A Ruházati Cikkeket Beszerző rt.-nál, illetve a Népruházati Bizottságnál a proletár­diktatúra egyes szerveinek intézkedései követ­keztében felmerült ügyek felszámolását külön bizottság végzi, melyet a kereskedelemügyi miniszter nevez ki. Ezen bizottság a proletár­diktatúra által létesített egyebb központi gazdasági szervek felszámoló bizottságaira vonatkozó 5193/1919. M. E. számú rendelet és az ezt kiegészítő egyébb rendelkezések szerint jár el s e rendelkezésekben megálla­pított hatáskörrel és jogokkal bir. 4. §. A Ruházati Cikkeket Beszerző rt összes árú­készleteinek felosztását és hováforditását, beleértve a proletárdiktatúra egyes szerveinek intézkedései következtében kezelésbe vett es a 3. §, második bekezdése szerint végrehaj­tott felszámolás után fennmaradó készleteket is, a kereskedelemügyi miniszter által kine­vezett Intéző Bizottság irányítja. 5. §. Jelen rendelet kihirdetésének napján lép érvénybe. Budapest, 1920. évi január hó 14.-én. Huszár Károly s. k. miniszterelnök. Rendelet. I. fokú és helyi hatóságoknak. A népruházati bizottságnak megszüntetése tárgyában kiadott 425/920. M. E. rendeletét másolatban tudomásul vétel végett kiadom. Eszterom, 1920. jan. 30. alispán h. Reviczky s. k. vm. II. főjegyző. Esztergom járás főszolgabirájától. 109/1920. szám. Másolat : Magyar államrendőrség Sopron városi kapitánysága. 2021-2025/1919. bü. sz. Körözés. Wurm Pál soproni lakos, fuvaros alaposan gyanúsítható azzal, hogy f.évi okt. 22-én egy darab kincstári lovat tartás végett a sopronvármegyei lónyilvántartó parancs­nokságtól kötelezvény ellenében átvett, s ezen lovakkal az átvételt követő néhány nap múlva ismeretlen helyre állítólag Ausztriába megszökött Wurm Ferenc nevű öccse kísé­retében. Wurm Pál személyleirása; 1881-ben Sopronban született, magyar állampolgár, r. kath. vallású, nős, fuvaros, magyarul és né­metül beszél, termete körülbelül 165 cm., hangja mély, szemei kékek, arca kerek, haja szemöldöke, szőke, bajusza szőke nyírott. Utolsó öltözéke katonaszövetből készült civil­ruha, fekete csizma. Wurm Ferenc személy­leirása : 1896-ban Sopronban született, magyar állampolgár, róm. kath. nőtlen, kocsis, németül és magyarul beszél. Termete körülbeiül 170 cm. magas, hangja mély, szeme kék, arca kerek, szemöldöke szőke, bajusza szőke, felfelé pödört. Utolsó öltözete katonai szö­vetből készült civüruha, sárga lábszárvédő és fekete kalap. A lovak leírása. 1. 11 éves, íekete deres kanca 166 cm. magas, értéke 13.000 K. 2. 9 éves pej herélt, mindkét nyereg táján fehér foltok, 164 cm. magas, értéke 11.000 K. 3. 9 éves pej herélt 162 cm. magas S.428 beégetett jellel, balszemére vak, értéke 10.000 K. Tettesek nyomozását és letartóztatását az esetleg feltalálandó lovak lefoglalását és az eredmény értesítését kérem. Sopron. 1919. évi december hó 12.-én. Dr. Heimler s. k. rendőr­főkapitány. Rendelet. Az esztergomi járás valamennyi községi elöljáróságának. A soproni rendőrkapitányság fent olvas­ható körözését, nyomozás és eredmény esetén revezett kapitányság értesítése céljából közlöm. Esztergom, 1920. jan. 15. Reviczky s. k. főszolgabíró. Esztergomi vármegye alispánjától. 778/1920. szám. Tárgysorozata: Esztergomvdrmegye törvényhatósági bizottság által 1920. évi február 26-ik napján d. e­10 órakor tartandó közgyűlésnek. Felsőbb rendeletek: Előadó : Dr. Reviczky Gábor II. főjegyző. 1: A magyar Belügyminiszter úrnak le­irata, az u. n. tanácsköztársaság történetére vonatkozó adatgyűjtés céljából alakított \ országos bizottságnak támogatása tárgyá­ban. 2. Belügyminiszter úr leirata Pálfy Dániel iparosnak kézmű és kisipari mi­niszteri biztossá való kinevezése tárgyában. 3. Miniszterelnök úr 491 /M. E. I. sz. leirata Peyer Károly munkás- és népjóléti minisz­ter felmentése tárgyában. Előadó: Dr. Zsiga János vm aljegyző. 4. József főherceg köszönő irata az új év alkalmával történt üdvözlésért. 5. Dr. Csernoch János bibornok hercegprímás köszönő irata az újév alkalmával történt üdvözletért. 6. Huszár Károly miniszterelnök köszönő irata az újév alkalmával történt üdvözletért. 7. Magyar belügyminiszter le­irata őrgróf Pallavicini György dunántúli központi kormánybiztos hatáskörének ki­terjesztése tárgyában. III. Jelentések: Előadó: Dr. Reviczky 'Gábor vm. II. fő­jegyző. 8. Vm. alispánjának jelentése Dr. Szilárd Béla vm. főjegyzőnek nemzetgyűlési kép­viselővé történt megválasztásáról és ezzel kapcsolatban eszközölt helyettesítésekről. 9. Igazoló bizottság jelentése a vármegyei alkalmazottaknak az u. n. proletárdiktatúra alatti magatartása tárgyában. 10. Kolos és Simor kórházak egyesítése. 11. Vm. tűz­rendészeti szabályrendelet módosítása. 12. Dr. Seyler Emil vm. t. főorvos fellebbezése az ellene elrendelt fegyelmi véghatározat ellen. 13. A dunántúli központi kormány­biztos urnák átirata az erdélyi menekültek támogatása tárgyában. 14. Az alispán be­jelentése, hogy Pisuth Kálmán esztergomi járási főszolgabíró részére igazolt beteg­sége folytán 1920. év aug 25 -éig szabad­ságot engedélyezett, 15. Dorog község ha­tározata Benedek József községi alkalma­zott napidijának felemelése tárgyában. 16. Dorog község határozata a kisbíró fizeté­sének felemelése tárgyában. 17. Csév község határozata a csévi iskola céljaira ingatlan megvétele tárgyában. 18. Csév község határozata az anyakönyvi dijaknak átengedése tárgyában. 19- Csév község határozata a levélhordó fizetésének fel­emelése tárgyában. 20. Dömös község határozata a fogyasztási adók kezelése tárgyában. 21. Dömös község határozata a régi községház eladása tárgyában. 22. Bajót község határozata a községi elöl­járók útiköltségeinek felemelése tárgyában. 23. Leányvár község határozata a községi elöljárók útiköltségeinek felemelése tár­gyában. 24. Bajna község határozata az elöljárók útiköltségei tárgyában. 25. Bajna község határozata a jegyzőgyakornok fize­tésének felemelése tárgyában. 26. Mannin­ger Károly csolnoki plébános fellebbezése földmunkaváltság ügyében Csolnok község által hozott határozat ellen. 27. Esztergom város képviselőtestületének határozata a városi alkalmazottak 1919. évre szóló segélyezése tárgyában. 28. Csév község 1919. évi költségvetése. 29. Dorog község 1919. évi kötségvetése. 30. Leányvár köz­ség 1919. évi költségvetése. ; Előadó : Fekete Rezső vm. tb. főjegyző. 31. Az Országos Orvos-Szövetség Esz­tergommegyei Fiókszövetségének kérelme az orvosi rendelési és beteglátogatási dí­jaknak felemelése iránt. 32. Dr. Scheiber Győző gyakorló orvos oklevelének kihir­detése. 33. Pilismarót község határozata a kisbíró fizetésének 1919. évi nov. és december hónapokra havi 200 koronában való megállapítása tárgyában. 34. Piszke község határozata a községi elöljárók úti­költségeinek megállapítása tárgyában. 35. Piszke község határozata állandó éjjeli őrség szervezése és javadalmazása tár­gyában. 36. Dömös község határozata a községi alkalmazottak fizetésének rendé-

Next

/
Thumbnails
Contents