Esztergom és Vidéke, 1920
1920-02-18 / 39.szám
Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési díjak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 96 K. t félévre . 48 K. negyedévre 24 K., egy hóra . 8 K. Egyes szám ára 50 fii. - Hirdetések árszabály szerint. Kéziratot nem adunk vissza. Szép asszonyok és szép lányok, — kik közé a negyven éven aluliakat kivétel nélkül, az ennél idősebbek közül pedig csupán azokat számítom, kik még a hatvanon alul vannak, — ímhol a kalendáriumban lapozgatva, mély rezignált sággal látom, hogy ma köszöntött ránk a profán világi mulatozások és vigasságok könyörtelen zárónapja, a hamvazószerda . . . Hogyan ? — kérdezem megdob benve a hónap fejlécére rajzolt mo solygó Pierottól, hát máris vége annak a reménységnek s kilátásnak, hogy gyöngyöző bor és síró hegedűszó mellett egy keveset leloccsanthas sunk szívbéli bánataink csordultig telt kelyhéről s mától kezdve a szent Józanság nevében tilos és meg nem engedett dolog lészen a jóízű kurjongatás és az egészséges ne kedvem, ne ! . . ? Pierott erre letette kezéből az aranyszínű pezsgő habjától szikrázó kristályserleget s ráborítván hegyes süvegét, elcsukló hangon, szürke, józan szonórban igy filozofált: Igen, leteszem gitáromat a földre, rálépek a nyakára s hazamenvén lefekszem aludni. Úgysem aludtam ki magamat vízkereszt óta. Nem mintha talán sok mulatozásban lett volna részem, de virrasztanom kellett az ifjú lelkek ábrándos álmai, szines reményei, bo.hó vágyai, fölött kik nap-nap utáj$^*biztak benne, hogy majd csak megkönyörül a csontoskezű spanyol rém a fiatalság kétségbeesésén s kivonul a város falai közül, hogyíaztán legalább egyszer kitombolhassa magát kedvére a fiatalos, bolondos jókedv. De sajnos, — s itt egy könnycsepp hullott ki Pierott szeméből, — hiába virrasztottam .. . Most már én megyek ; önre bizom, beszéljen okosan ezeknek a szép asszonyoknak, bohó lánykáknak, táncoskedvű fiatal uraknak a kemény fejével ... Én megyek . . . Meghatottan tekintettem régi ismerősöm után s bizonytalan gesztussál vakartam meg a fülem tövét . . . Hát igen, hogy most már beszéljek én a hideg józanság, a bölcs megalkuvás nevében s hitessem el, hogy jól van ez igy ? Szép asszonyok, bohó kicsi lányok, — a fiatal urakhoz nem is szólok, úgyis kárbaveszett munka volna, — higyjék el nékem, van világ csavargónak, hogy az élet örömei és szépségei között nem feltétlenül a gobelin-trott és a two-step állanak első helyen, hanem a nő finomult kedélyvilágából fakadó, nemes és önzetlen jócselekedeteknek a karitász könyvébe jegyzett spontán megnyilatkozá sai . . . Lássák, a rákosi pályaudvaron álló fűtetlen teherkocsikban didergő menekültek, az ország hatá rain túlról hazasóvárgó foglyok, a kínos nincstelenség rémével napon kint birkózó százezrek olyan szívesen elcserélnék gyötrelmes sorsukaa mi farsang, öröm és boston nél küli rideg életünkkel, egy falat kenyérért, egy fűtött odúért, a hon földnek egy talpalattnyi szent rögéért S nekünk fáj, hogy le kell mondanunk a bizalmasan odaígért második négyes kedélysimogató édes narkózisáról, álmatag, ritmikus gyönyöreiről . . . Tudom, hogy minden női szív mélyén ott szunnyad egy rejtett, szines álom, mely a bálterem bóditó, parfőmös levegőjében szokott kibon takozni gyönyörű valósággá, mint a májusi napsugárban kifeslett fehér rózsa. Lehet azonban ezt a bűbájos álmot a női kedély halk, finom muzsikájával a bálterem mámoros légkörén kivül is dédelgetni az otthon tiszta, áhítatos miliőjében, de a mostani gyászos, végtelenül szomorú idők igazán nem olyanok, hogy azokkal a profán mulatságok hangulatát utógondolatok nélkül össze lehetne egyeztetni. Nyugodjunk bele tehát a sivár, örömtelen, vigasztalan állapot szürke, hamuhintő, kijózanító, megmásithatlan valóságába azzal a reménységgel, hogy lesz még egyszer ünnep a világon ... j Telefon. - Távirat. | Egyes hatalmak hajlandók engedményekre. Neuilly. A Matin londoni külön tudósítója jelenti, hogy egyes hatalmak hajlandók Magyarországnak olyan enyhítéseket tenni, melyek a békeszerződéssel összeegyeztethetők. Károlyi Mihályt inzultálta egy erdélyi földbirtokos. Prága. Károlyi Mihály grófot tegnap délelőtt a Passage-kávéház előtt, a Vencel-téren nagy tömeg jelenlétében többször arculütötte egy elegáns öltözetű, középkorú férfi. Károlyi támadóját a rendőrség letartóztatta és igazolása után szabadonbocsátotta, azonban az eljárást közbotránkozás és könnyű testisértés cimén megindította ellene. A bolseviki gróf támadóját Kónya Elemérnek hívják, marostordai földbirtokos, aki három hónapig a románok fogságában volt hazafias magatartása miatt. Kihallgatásakor kijelentette, hogy azért inzultálta Károlyit, mert a lelke mélyéig felháborította, hogy két hölgy társaságában sétálva és vidáman nevetgélve látta s eszébe jutott, hogy Károlyi miatt ugyanakkor Magyarországon milliók nyomorognak és szenvednek. A perzsa sah Rómában. Róma. A perzsa sah a perzsa külügyminiszter kíséretében ma délután ideérkezett. A pályaudvaron a király fogadta. Az ántánt megelégszik a német biróság Ítéletével. Paris. A Havas-ügynökség jelenti Londonból : A kiadatás kérdésében ujabb változások állottak elő, amelyek a feszültséget enyhíteni fogják. Londoni jelentés szerint: a háború bűnöseinek kiszolgáltatása kérdésében pénteken Berlinbe küldött jegyzék elvben nagyon határozott. Lehetséges, hogy Németországnak azt a könnyítést adják, hogy a bűnösöket német törvényszékek elé állítsa és német bírák ítéljék el őket. Ilyen követelést Németország alig utasíthatna vissza. Hivatalos rész. Esztergom város közélelmezési hivatalától. 120/1920. K. é. sz. Hirdetmény. Értesítjük a város Közönségét, hogy f. évi február 18-án délután a 26-os számú lisztjegyre személyenként 1 kilogramm kenyérliszt adatik ki. Felhívjuk az összes kereskedőket, hogy az utalványok átvétele végett f. évi február 18-án reggel 8 órakor a Közélelmezési hivatalban megjelenni sziveskedjenek. Esztergom, 1919. febr. 17. Közélelmezési hivatal. Hirdetmény. Az esztergomi állampénztár az érdekelteket ezúton értesiti, hogy a magyar Pénzügyminisztérium 72772/919. ületve 6324/920. szám rendeletei alapján a következő államadóssági címletek Í920. január és február 1-én esedékessé váló szelvényei váltatnak be : 1920. január 1-én esedékes: 1. 4 százalékos magyar aranyjáradékkölcsön, 2. 3 és fél százalékos magyar járadékkölcsÖn, 3. 1916. nov. 11. kelettel kibocsájtott 5 és fél százalékos állami pénztárjegykölcsön. 1920. február 1-én esedékes: 4. 1917. máj. 12. kelettel kibocsátott 6 százalékos állami járadékkölcsÖn (VI. hadikölcsön) 5. 1917. nov. 15. kelettel kibocsájtott 6 százalékos állami járadékkölcsÖn (VII. hadikölcsön.) A beváltáshoz szükséges „Nyilatkozat" nyomtatvány az állampénztárnál díjtalanul beszerezhető. A beváltás a rendes hivalos órák alatt mindig a hónap 6—25-ike közötti időben történik. M. Állampénztár Esztergom, 1920. febr. 16. Kotiler s. k. államptári főtanácsos. Kardos s. k. államptári tanácsos. Esztergom sz. k. város katonai ügyosztálya. Hirdetmény. Felhívom mindazon 1894—1874. évi születésű azon hadköteleseket, akik a város területén tartózkodnak, hogy a kezükhöz kézbesített behivójegyükön feltüntetett napon a vármegyeház nagytermében működő sorozó bizottság előtt a legszigorúbb következmények terhe mellett jelenjenek meg. i Felhívom továbbá mindazokat, akik a fent évfolyamokba tartoznak, de esetleg behivójegyet tévedésből, vagy azért nem kaptak, mert mindezideig jelentkezési kötelezettségüknek nem feleltek meg és lajstromozva nem voltak, hogy az alábbi korosztályuknak megfelelő napon, önkényt annyival is inkább jelentkezzenek, mert ellenkező esetben karhatalommal állíttatnak elő és kényszermunkára alkalmaztatnak. A sorozás sorrendje a következő : F. évi február 20.-án 1874—1885. „ , 21.-én 1888—1891. 22-én 1892—1894. „ „ 23.-án pedig azok, akik még eddig lajstromozva nem voltak. Esztergom, 1920. febr. 18. Esztergom szab. kir- város katonai előadója. 1000 koronás adomány. Diamant Béla elhalálozása alkalmával öccse Diarnant Károly 1000 koronát adott át a város polgármesterének Esztergom szegényei részére. Cegléd követendő példája. Cegléd város képviselőtestülete visszavonta a Pesti Napló, Az Est, Pesti Hirlap, Világ, Népszava és a többi liberális zsidó lapnak és a szocialista-kommunista szellemű lapoknak uccai elárusitására adott engedélyt. Cegléden tehát ezentúl csak olyan lapokat szabad árusítani, amelyek tisztán a keresztény és nemzeti eszme szolgálatában állanak. Cegléd városa ezen elhatározó lépéssel követendő példát statuált és megmutatta azt az utat, amelyen haladni kell. Tokodon mulatnak. A spanyol járvány miatt Tokodon is be van szüntetve minden nyilvános mulatság. A spanyolmentes fiatalság úgy egitett magán, hogy privát házaknál rendezett mulatságokat, de mert a harmonikás nem muzsikál ingyen, hát 15 koronás belépő dijakat fizet-