Esztergom és Vidéke, 1920

1920-02-15 / 37.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja: Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSÓ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 93 K., félévre . 48 K. negyedévre 24 K., egy hóra . 8 K. Egyes szám ára 50 fii. - Hirdetések árszabály szerint. Kéziratot nem adunk vissza. Holnap ül össze az ország fővárosában az általános, titkos választójog alapján megválasztott első népparlament, a magyar nemzetgyűlés, melynek munkája elé nemcsak az ország, de a művelt világ minden népe érthető figyelemmel és várakozással tekint. Egy rombadőlt prszág tetszhalála fölött ül vigalmi tort a dölyfös Nyugat. Egy lenyűgözött, békóba vert, kényszerzubbonyba húzott acélkarú óriás letiprása fölött ujjong a vásári csőcselék. Éhhalálra, lassú elsenyvedésre ítélt életerős szervezet haláltusája fölött figyel kaján kárörömmel a sacro egoismus, a szent Önzés. összeülnek pedig a bűnös Babilon fertőjének kellős közepén, a romlást hozó forradalom ágyasházának Örökké imbolygó bölcsőjében a magyar nemzet reményének, vágyának, várakozásának, jövőbe-látásának ihletett stafétái, a magyar nemzetgyűlés tagjai, a népakarat kiküldött követei, kik küldettek s kik elmentek, hogy szemébe mondják a világnak, belevéssék cselekedeteikkel a szivekbe s beleégessék akaratukkal a köztudatba, hogy Magyarország volt, de Magyarország lesz is ! ... Az ország házának kupolacsarnokában bibor talárban tanúságul hívja az ország főpapja a józan ítélet és tiszta látás Szentlelkét, hogy hites bizonysága legyen a Magyarok Istene előtt a nemzet törhetetlen, egybeforrott akaratának: a magyar mindvégig magyar és ősei hitének bátor harcosa kivan lenni ezeréves tradíciók szent örökségétől megihletve. És leborul a Főpap imájára a hun, szittya és jazig faj késői ivadéka s felsír fohászában a haragvó Hadúrhoz, ki borús hajnalt, borús délidőt, borús alkonyatol küldött az alkotó őserő nyomán felbuzogó tettrevágyás, élniakarás szent törekvéseinek vigiliás napjára. Az itthonmaradottak pedig, a harcba indulók fegyverhordozói, mint bánatos kórus búgják utánnuk a lélek reménységéből táplálkozó, sirámos melódiájú misererét. És búg az ének és száll a fohász az idők, a történelmi korszakok határát kimérő Gondviseléshez ki újra Pusztaszer fövényével töltött homokórát "állított a jövő polcára. Halk peregésstl rója az időt ez a homokóra s egy jobb jövendő reményével terhes időszak fog ott záródni, mire leperdül a tölcsérben az utolsó aranyszínű fövényszem. A boldogabb jövő óhaja, napsugaras, szivárványos álma ott él mindnyájunk hat év ezernyi-ezer vészétől, viharától agyonzaklatott s a boldog megnyugvás szendergő bizakodásával telitett lelkünkben s a békés munka sóvár vágyától dobogó szivünk magasztosult szeretettel fordul nemzetünk választottjaiból összesereglett s a jósok ihletétől inspirált táltosai felé . . . A felénk szárnyaló s éledő reményeink kapuján kopogtató tavaszi megújhodás érzete tölti be a kebleket, melyeknek mélyéből a sóhajok szentelt titokzatosságával rezdül ki, tör föl a magyarság történelmi hivatottságának lágyan zsongó, de öntudatos, bátor himnusza: „jönni fog, mert jönni kell, egy jobb kor, mely után buzgó imádság epedez százezrek ajakán ..." Szeretnénk belelátni a jövő szinterét elfödő kárpitok mögé, melyeknek szárnyai halk rebbenéssel kezdenek" szétnyílni hölftSPpi napon a búsongó magyarok könnyharmatos szemei előtt s melyelnmögött — bízón hisszük, — történelmi tragédiánk mindenkit kibékítő, bánatunkat örömre szomorúságunkat mosolygásra, keserűségünket megnyugtató elégültségre átváltó utolsó fejezete: az ország békés konszolidálódásának nagy munkája fog végbemenni.* Elküldöttük mi is reményenik, vágyaink letéteményeseit, hordozóit, elküldöttük akaratunkat képviselő követeinket azzal a tiszta, erős, szent bizalommal, melyet hazafiúi meggyőződésünk s akaraterős elhatározásunk szült, hogy részesei, tevékeny, buzgó munkásai, előmozdítói s végrehajtói legyenek a keresztény s nemzeti reneszánsz szent ügyének. Áldásunk, szeretetünk, ragaszkodásunk kisérje őket rögös útjaikon, nehéz munkájukban ! . . . Sz. R. Politikai szereplés. Most hogy országszerte (sajnos kis területen) lezajlottak a nemzetgyűlési választások, visszapillanthatunk azokra, az azokban szereplőkre, minden személyes vonatkozás nélkül, de mielőtt ezt tennők fel kell elevenítenünk azon feladatokat, amelyek megoldást várnak az új parlamenttől. Az utolsó kis gimnazista is tudja, hogy szegény hazánk gazdaságilag tönkre van téve, ki van foeztva. Pénzünk nem ér semmit, idegen árut nem birunk kapni és ennek tetejében még szét is akarják úgy darabolni Magyarországot, hogy a megmaradt részen a megélhetés lehetetlenné lesz téve. Ezen rettenetes állapotnak megoldása mély tudású, alapos pénzügyi képesáégü férfiakat igényel a parlamentbe. Ausztria és Magyarország között megváltozott közjogi helyzet, feltétlenül alkotmányreviziót követel és ha megállapodás történik az államformára vonatkozólag, akár a királyság, akár köztársaság mellett történik döntés, olyan alkotmány biztosítékok vallanak szükségessé, amelyek megvitatására legalább is magasabb fokú képzettséggel rendelkező-emberek kellenek. Ennyi belátással keli birnia minden választónak, mert ha még ennyit sem tud és ennyire politikai analfabéta, az nemcsak nem lehet választható, de szerintem a választói jogot sem érdemli meg. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a kis embert ki kell zárni a törvényhozásból, mert valamint nem jelenti a pénz bősége a tudást, éppen úgy nem jelenti a szegénység a tudatlanságot. Én elfogadom, hogy a kisember baját, a kisember tudja legjobban, de az legyen azután kisember és ne kis házban lakó pénzeszsák, vagy pedig fejét magasan hordó tudákos hatalmasság. A mostani választások pedig erősen bizonyították a fentieket és nagyon szomorú képét nyújtották a politikai éretlenségnek. Valóságos vásári komédiát űztek egyesek az alkotmányos jogok eme legszebbikéből és ha csak rajtuk múlott volna, ez a választás is a vesztegetés, etetés és itatás piszkába fullad. Be ke/ett volna látnia a válaszlóknak és jelölteknek egyaránt, hogy egészen más az, egy községnek jól rosszul elintézni a dolgát, ami különben is közigazgatási és állami felügyelet alatt áll, mint elintézni a felebbezési fórum nélküli állam ügyeit. Hála a magyar nép józanságának, hogy ezen önjelölteket kibuktatta és nem engedte olyan kezekbe a gyeplőt, melyek jók és hasznosak lehetnek másra, de ország kormányzására nem. Némó. Hivatalos rész. Esztergomi járás főszolgabirájától. 966/1919. szám. Tárgy: A lábatUni jegyzői állás betöltést. Pályázati hirdetmény. Esztergom vármegye esztergomi járásához tartozó Lábatlan kÖXlégbn elhalálozás folytán megüresedett jegyzői állásra, a jegyzői ojyaiulct elnökségének indokolt kérelmére ujabb pályázatot hirdetek. Az állás javadalma a következő : Készpénzfizetés és állami flzetéskiegészités 1960 K. Lakás 3 szoba, konyha és mellékhelyiségek. Föld 6 kat. hold és 70 négyszögöl. A megállapított háborússegély. Felhivom mindazokat, akik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy az 1883. évi I. t. c. 6. §-á»an, illetőleg az 1900. XX. t. c. 3. J-ában előirt képesítésüket igazoló okmányaikkal felszerelt pályázati kérvényüket hozzám legkésőbb f. évi március ho 14-ik napjának déli 12 arájáig bezárólag annál is inkább adják be, mert a később érkező kérvényeket figyelembe venni nem fogom. Az első pályázati hirdetményre beérkezett pályázatok érvényesek, azokat megújítani nem kell. A választás határidejét később fogom kitűzni. Esztergom, 1919. febr. 10. Reviczky s. k. főszolgabíró. Esztergom vm. törvényhatósági bizottságától. 3320. ai. 119. kgy./919. sz. Tárgy: Az esztergomi járás főszolgabirája Tokod kézség képviselőtestülete által adóügyi jegyzői áilás szervezése tárgyában 1/919. kgy. sz. a. hozott határozatát jóváhagyás végett felterjeszti. Határozat. Esztergom vármegye közinsége a fent körülirt határozatot amidőn jóváhagyja egy alkalommal erről Tokod község elöljáróságát a megfelelő záradékkal ellátott képviselőtestületi határozat kapcsán valamint az esztergomi járás főszolgabiráját, 1442/919. sz. jelentésére való hivatkozással értesíti s jóváhagyás végett a belügyminiszter Úrhoz felterjeszteni rendeli. Egyúttal jelen határozatát a törvényhatóság tekintettel közérdekű voltára a vm. hivatalos lapban azzal rendeli közzétenni, hogy jogában áll ellene bárkinek a megjelenést követő 8-ik naptól számított 15 nap alatt a vármegye alispánjánál beadandó s a belügyminiszter úrhoz intézendő fellebbezéssel élni. Kelt Esztergomban a vármegye törvényhatósági bizottságának 1919. évi október hó 2*. napján tartott rendes közgyűlésében. Kiadta: Reviczky s. k. vm. II. főjegyző. Esztergom járás főszolgaMrájától. 342/1920. szám. Másolat: Erdőgondnokság Esztergom, 46/ 1920. szám. Járási Főszolgabíró Urnák Esztergom. Van szerencsém értesíteni, hogy a nagyméltóságú földmivelésügyi miniszter úrnak f. é. január 20.-án kelt 10183. I/B. 1. számú rendeletével Esztergom vármegye esztergomi járásának és Esztergom szab. kir. rend. tan. város területén a Magyarországi FaértékesitŐ hivatal Kirendeltsége ügyeinek az 1919. év 56778. F. M. körrendelet értelmében I-ső fokon leendő ellátásával ezen erdőgondnokság lett megbízva. — Felkérem ezek folytán, hogy fentieket tudomásul venni és a járásához tartozó összes községekkel megfelelően közölni szíveskedjék azzal hogy fenti irányú működésemet egyidejűleg megkezdtem. Esztergom, 1920. évi február hó 2.-án. Körméndy Károly s. k. állami erdőtanácsos. Rendelet. Az esztergomi járás valamennyi községi elöljáróságának. A fenti értesítést tudomásulvétel és közhirrététel végett közlöm. Esztergom, 1920. febr. 7. Reviczky s. k. főszolgabíró.