Esztergom és Vidéke, 1920

1920-02-05 / 28.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 96 K„ félévre . 48 K. negyedévre 24 K., egy hóra . 8 K. Egyes szám ára 50 fii. - Hirdetések árszabály szerint. Kéziratot nem adunk vissza. | Telelő.- Tattal j| a csehek gyelete alatt. felüBukarest. Benes külügyminiszter kijelentette a sajtó képviselői előtt, hogy Középeuropa alapszabályai már véglegesen megállapittattak. A szövetséges hatalmak ügyelni fognak, hogy Magyarország megfelelő felügyelet alatt legyen és megelőznek minden változtatást az általuk megállapított határokon. Románia még több területet akar. Bukarest. A romány kormány meg van győződve, hogy Cantacusinonak sikerülni fog a magyar békeszerződést Románia előnyére megváltoztatni és ugy a Magyarország felőli, volamint a bánáti határszélen jelentős módosításokat elérni. Oroszország és Esztland békét kötöttek. Hága. A Hollandisch Neuewsbureau jelenti Moszkvából: Oroszország és Esztland között február 2-án, moszkvai idő szerint két órakor aláirtak a békét. 1 finn sereg átlépte az orosz határt. Paris. Koppenhágai hirek szerint a Berlingske Tidende jelenti Archangelskből, hogy 20.000 főnyi finn sereg átlépte az orosz-finn határt. A Chicago Tribüné a népszavazásról. Neuilly. A Chicago Tríbune egyik legutóbbi számának első oldalán cikket közöl arról, hogy Magyarországon népszavazást követelnek és Wilson tizennégy pontjához ragaszkodnak. A cikk ismerteti a magyar kívánságokat, anélkül azonban, hogy kommentálná őket, de kiemeli, hogy a békeszerződés több mint hárommillió magyart elszakít az országtól és hogy a fegyverszüneti szerződést abban a reményben Írták alá, hogy a híres tizennégy pontot be fogják tartani. Amerika csak 50 millió dollárt ad Középeurópának. Paris. Washingtoni szikratávirat szerint január 31-én nagy vita volt az amerikai szenátusban Európa pénzügyi helyzetéről. A vitát Smith szenátor indította meg, aki bírálta az idegen kormányok jelentéseit és megállapította, hogy Amerikának 325 millió dollárral tartoznak a nekik adott kölcsönök kamataiért. Smith szenátor azt a véleményét fejezte ki, hogy ha Anglia, amely 144 milli dollárral tartozik, ezt az összeget megfizetné, akkor az Egyesült-Államok Lengyelországot és Ausztriát segíthetnék vele, amelyek közel vannak az éhenhaláshoz. A képviselőház pénzügyi bizottságának republikánus-párti tagjai elhatározták, hogy a Közép-Európának nyújtandó 150 millió dollár hitelről szóló törvényjavaslatot nejn szavazzák meg és legfeljebb 50 millió dollár kölcsönhöz járulnak hozzá. Aknamunka Friedrich ellen. Budapest. A Szózat tegnapi száma erősen megtámadta Friedrich hadügyminisztert és azzal gyanúsítja, hogy részt vett Tisza meggyilkoltatásában. Aimássy Denisse grófnő ezzel egyidejűleg egy beadvánnyal fordult a minisztertanácshoz, hogy Friedrich hadügyminisztert mondassák le miniszteri állásáról, mert mint miniszter a vizsgálatot befolyásolhatja. — Friedrich ezzel szemben hosszabb nyilatkozatban felel, melyben kijelenti, hogy bármennyire is szeretnék őt politikailag tönkretenni, érthető okokból, hogy miért épen most, nem fog sikerülni, mert neki Tisza meggyilkoltatásában semmi része nem volt, s reméli, hogy az összeülő nemzetgyűlés módot talál majd arra, hogy egyes exponált politikusokat ilyen gálád módon tegyenek politikailag lehetetlenné. Bomlás a kisgazda pártban. Budapest. Tegnap a Keresztény Egyesülés pártjában erősen tartotta magát az a hir, hogy az Országos Kisgazda Pártban a bomlás jelei mutatkoznak, Palavicini-Settler frakció hir szerint be fog lépni a Keresztény Egyesülés Pártba. m Hivatalos rész. b Esztergom város polgármesterétől. 710/1920. szám. Másolat: 215|1920. szám. Esztergom vármegye alispánjától. Másolat: Magyar Földmivelésügyi Miniszter 14676J1919. III|4. szám. Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének. Az országnak jelenleg megszállás alatt levő területeiről részben levágás, részben pedig továbbtartás céljából a demarkációs vonalon át a behozott hasított körmű és egypatás állatok állategészségügyi rendőri kezelésére nézve a következőket rendelem el: 1. A megszállott területekről hasított körmű és egypatás állatokat áthozó fél tartozik az állatoknak a demarkációs vonalon túlról történt áthozatalát — akár marhalevelekkel akár marhalevél nélkül történik az áthozatal — az áthajtáshoz legközelebb fekvő község elöljáróságának 24 órán betűtbejelenteni. 2. Marhalevél nélkül történt áthozatal esetén tartozik ez alkalommal a tulajdon jogot és azt a körülményt is két tanúval vagy más elfogadható módon igazolni, hogy az állatok megszállott területről származnak. E bejelentési kötelezettség a jelen rendeletem közhírré tétele előtt továbbtartás céljából marhalevél nélkül áthozott állatokra is kiterjed abból acélból, hogy ezen továb Mártásra áthozott állatok a jelen rendeletem 5 pontjához mérten marhalevelekkel elláthatók legyenek. 2. A községi elöljáróság a bejelentés megtörténtéről a félnek igazolványt ad, melyben a tulajdonjog igazolásán kivül az állatok száma rendeltetése (levágásra vagy továbbtartásra) és leírása, úgyszintén a rendeltetési hely feltüntetendő, valamint az a körülmény is, hogy az állatok megszállott területről származnak. A kiadott igazolványokról pontos nyilvántartás vezetendő. 3. Az emiitett igazolvány kiadása alkalmával áz áthozott állatok ott, ahol állatorvos van, az által megvizsgáíandók, ha azonban az illető vagy közelfekvő községben állatorvos nincs, akkor a községi elöljáróság valamelyik hozzá értő tagja nézze meg az állatokat abból a szempontból, hogy azok egészségese k-e ? Ennek megtörténte a 2. pontban említett igazolvány hátlapjára feljegyzendő. 4. Ha az ekként áthozott állatokon állatorvos által foganatosított vizsgálat során ragadós betegség vagy annak gyanúja állapíttatott meg, akkor a betegség elhurcolásának megakadályozása céljából az előirt óvintézkedések haladéktalanul foganatositandók, ha pedig állatorvos hiányán a községi elöljáróság valamelyik hozzá értő tagja járt el fentiek szerint és az áthozott állatokat betegségre gyanúsakra találja, akkor az illetékes állami orvos azonnal értesítendő, aki mielőbb kiszáll a helyszínre és a fentiek értelmében jár el. Ennek megtörténtéig az állatok teljesen elkülönítve tartandók. 5. Ha az áthozott állatok, akár állatorvos, akár a községi elöljáróság valamelyik hozzáértő tagja által aggálytalanoknak találtattak, akkor a 2-ik pontban előirt igazolvány alapján az állatokra a marhalevelek azonnal kiállítandók. Azonban a marhalevél 7-ik rovatában jelezni kell az állatok eredeti származását. 6. Ennek megtörténtével: a) a levágásra szánt állatok a legközelebbi marharakodó állomásra hajtandók, ahonnan az előirt előzetes állatorvosi vizsgálat után a 2-ik pontban említett igazolvánnyal ésjaz annak alapján kiállított marhalevelekkel vasúton Budapestre szállíthatók miellőbbi levágás céljából és pedig a kérődző állatok (szarvasmarhák, juhok és kecskék) a budapesti marhaközvágóhidra, sertések pedig a budapesti sertésvágóhidra irányitandók. Elszállíthatok továbbá a fentiek szerint áthozott állatok akár lábon hajtva, akár pedig vasúton a legközelebbi vasútállomásról az előirt előzetes állatorvosi vizsgálat után mielőbbi levágás céljából az ország meg nem szállott területén fekvő közvágóhidakra is, b} ha az áthozott állatok továbbtartásra vannak szánva, akkor azok a 2-ik pontban emiitett igazolvánnyal és az annak alapján kiállított marhalevelekkel akár lábonhajtva akár vasúton a legközelebbi marharakodó állomásról az előirt előzetes orvosi vizsgálat után a rendeltetési helyre elszállíthatok. 7. A fentjelzett eljárás során felmerülő összes költségek a behozó felet terhelik. Felhívom Alispán urat, hogy ezen rendeletemet mielőbb tegye közhírré és közölje a tekintetbe jövő hatóságokkal, állatorvosokkal és hatósági közegekkel. A kereskedelemügyi-, belügy-, hadügy- és pénzügyminiszter urakat egyidejűleg felkértem arra, hogy jelen rendeletemet a tekintetbe jövő hatóságokkal és közegekkel, valamint vasútállomásokkal közöljék. Budapest 1919. december 25. A miniszter helyett olvashatatlan aláírás s. k. államtitkár. Polgármester Úr Esztergom. Fenti rendeletet a tekintetbe jövő közegekkel miheztartás végett leendő közlés s a legszélesebb körben leendő közhirrététel végett másolatban kiadom. Esztergom, 1920. január 16. Reviczky s. k. alispán h. vm. II. főjegyző. Határozat: Tudomásvétel és alkalmazkodás végett közlöm. Esztergom, 1920. jan. 25. Bothnagel s. k. polgármester h. Esztergom város közélelmezési hivatalától. Hirdetmény. Értesíttetik a város közönsége, hogy a 17-es számú burgonyajegyre személyenkint 2 drb. tojás adatik ki a szövetkezeti üzletekben. A tojás ára darabonként 3'80 K. Közélelmezési hivatal. M, O. V. E, MOVE. tagok figyelmébe. F. hó 5-én csütörtökön a MOVE. klubhelyiségében (Kaszinó) délután 6—7-ig schifonok, batisztok, zefirek, férfi és női harisnyák, fekete és fehér cérna bélések, szövetek lesznek megtekintésre kitéve ; a jegyzések ugyanitt eszközölhetők. Nyilvános köszönet. Németh Gábor 2 drb. vivó kardot, 2 drb. vivókeztyüt, 2 drb. pisztolyt ajándékozott a MOVE vivószakosztálya céljaira, amelyért ezúton is köszönetét fejezi ki az elnöség. A Népszava évek óta azt ordította a világ fülébe, hogy Magyarországon a feudalizmus és klerikalizmus a nemzetiséget elnyomja. Ezt hirdették a külföldön a hazaáruló szabadkőmives jászioszkárok. És az ántánt elhitte. Ennek a bizonysága a magyar nemzetet halálra itélő békeszerződés. Az „elnyomott nemzetiségek" pedig — a rutének Rákóczi katonái, a tótok a nagy idők vitézei, a németek a világháború legmegbízhatóbb bakái — jajveszékelve kiáltják Nyűgöt felé, hogy ne szakítsák el őket az édes hazától. A vörös nemzetköziség bűne megbocsájthátatlan, mert egy ezeréves nemzet gyilkosává lett. Edőmér.