Esztergom és Vidéke, 1920

1920-02-04 / 27.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési díjak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ünnep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 95 K., félévre . 48 K. negyedévre 24 K., egy hóra . 8 K. Egyes szám ára 50 fii. - Hirdetések árszabály szerint. ­Kéziratot nem adunk vissza. Osztályellentét. A magyar politikai közéletnek két­ségtelenül egyik legfontosabb akciója : a képviselőválasztás a múltban csak részben, a jelenben azonban feltét­lenül és teljesen az osztályellentétek kiélező alkalmává s eszközévé vált. Mig a múltban részben igaz, rész­ben hamis elvek diadalrajuttatása körül forgott a választási harcok aktivitása, addig ma osztályérdekek ápolása s megvalósítása képezi a pártok legfőbb programmját. A múlt­ban vagy hatvanhetes, vagy negy vennyolcas, dinasztikus vagy rebel­lista érzelmű volt valaki s akár igy, akár úgy, a kettőszáz korona kőiül ingadozó kortespénzen kívül bizo­nyos elvekért itta le magát s ron­totta el hetekre a gyomrát, mig most a mindkét pártra általánosított „ke­resztény és nemzeti" gyűjtőfogalmak alá csoportosított elvi program m — sajnos, — tudatos másodrendűsitése mellett a pártok elsősorban gazda­sági érdekekért szálltak s szállnak harcba, melyben természetesen a választók tömegét képező két legfőbb aktív s az egy passiv kaszt, — az előbbiek közé az értelmiséget s vele szemben a földmivesosztályt soro­lom, az utóbbiak alatt az ipari mun­kásokat értem, — gazdasági érde­keit érintő kérdések képezik a most lefolyt képviselőválasztáson egymás­sal szembenálló két párt sarkalatos programmpontját. A harmadik: az ipari munkásosztály gazdasági prog­rammja azért bukott meg ezúttal a közvélemény szemében, mert annak jogosultsága a plauzibilitása még a saját kasztbeliek igen kis csoportja előtt sem volt rokonszenves és meg­kedveltethető. A választási harcokba csupán a ke­resztény és nemzeti alapon álló kis­gazdák, s a keresztény és nemzeti alapon álló nem kisgazdák tehát a munkásokon kívül létező egyéb nép­osztályok : az önálló iparos, a keres­kedő s a köztisztviselői osztály vá­lasztójogosult férfi és női hadserege szállott, külön-külön precizirozott, s az osztályellentéteket bizonyos szá­mú programmpontokban összefoglalt gazdasági érdekek bázisán. Mi eboen az osztály ellentéteken nyugvó s a gazdasági térre átvitt politikai harcban régebbi keletű ve­szedelmek, társadalmi bonyodal­mak s tömegerupciók ivarsejtjének conceptióját, fogamzását látjuk. Okos, az orránál messzebblátó politikának a világ átkaként jelentkező nemzet­közi eszméket egybefoglaló gazda­sági ellentétek s érdekek lehető el­tüntetésével, nem pedig — mert nép­szerű s hálás kortesfogásnak mutat­kozott — kiélesitésével kellett volna hozzálátnia a társadalmi rend kon­szolidálásához, ha persze a politikát a babiloni torony bokrétaünnepélye óta nem magán, de országos érde­kek és nézőpontok irányítanák. Sajnos azonban, ezúttal a kisko­rúak és gyámság alatt lévők szótá­rából kölcsönkért s a politikai szem­pontból vett idealizmus és önzetlen­ség még egyelőre nem tartoznak az ország sorsát intéző nagystílű politi­kusok elsőrangú erény és kedv­telései közé s igy a közelmúlt na­pok országos politikai eseményeire emlékezve, érthető, ha a politikában a közérdek tölgyfájának tövében az Önös érdekek szerény ibolyáját is ott találjuk illatozva s meghúzódva, mondjuk a gazdaságilag tagolt tár­sadalmi csoportok osztályérdéketnek árnyékában. Mi az országos politika megtisztí­tott prizmáin keresztül szoktunk nézni a városunkra esedékes locális politikai mozgalmakat s megdöbbenve tapasztaltuk, hogy annak mérge máris eljutott a helyi sajtó utján, a polé­mia erein keresztül a politikai élet vérkeringésébe s máris azt vitatják, hogy a város megválasztott képvi­selője lehet-e egyforma jóakarattal, viselkedhetik-e egyenlő jóindulattal, mondjuk jószándéku elnézéssel más politikai felfogású egyének, esetleg társadalmi osztályok iránt ? Akik azt mondják, hogy nem, azok osztályellentétet szítanak s még jobban kiélezik az országos politiká­ban érvényesülni kívánó néprétegek osztályérdekeinek harci bárdját s meggondolatlanul izgatják az amúgy is irritált kedélyeket. Osztályellentét, osztálygyülölet, osztálypolitika helyett tehát békesség, közös megértés, okos szolidaritás le­gyen a politikai programmunk. Ezt kívánja minden néposztály, minden társadalmi réteg, minden igaz hazafi, de sőt ejarrdk a szeren­csétlen országnak eminens érdeke is a ránkkövetkező, még nagyon nehéz napokban. S talán ez is van annyira fontos érdek, hogy mögötte egyéb érdekek­nek háttérbe kell — legalább egye­lőre — szorulnia ? . . Sz. Telefon. - Távirat. Jugoszláviában felfordult a rend. Belgrád. A Südslavische Korres­pondenz t közli, hogy az egész or­szágban lopások, gyilkosságok vannak napirenden, a közbiztonság teljesen felbomlott, a népet megvadították az ingyen földosztással. A fővárosban százezer cenzurázatlan újság hever. Noha a belügyminisztérium rendeletet adott ki a postaforgalom lebonyolí­tására, a posta Budapest számára mégsem fogad el semmiféle külde­ményt sem. Horvátok a Karagyorgyevicsek ellen. Zágráb. A közalkalmazottak szö­vetségének vezetőjét és több magas állású hivatalnokot letartóztattak, mert részesei voltak egy most felfedezett összeesküvésnek. Az összeesküvés szálai Zágrábba, horvát megyékbe és Szlovén területekre terjednek ki s célja a Karagyorgyevics dinasztia megbuktatása volt. Románok követelése a Darda­nellák ügyében. Zürich. Vajda-Vovoda, ki Lon­donból Parisba utazott, bejelentette a nagykövetek tanácsának, hogy a Dardanellák kérdésének eldöntésében Romániára nézve nagyon fontos, hogy a szoroson Románia teljesen szabad kereskedelmi forgalmat kapjon. A csehek ujabb atrocitásai. Sátoraljaújhely. Az ungmegyei Alsódomonya község görög katholikus plébánosát, Jaczkovics Sándort, cseh katonák bosszúból megölték, mert a falu lakosságát arra intette, hogy ne kövesse a cseh katonák erköcstelen életmódját. A szomszédos felsődo­monyai római katolikus papot hasonló okból halálra keresték, őazpnbanaz erdőkben bujdosva menekült üldözői elől, végül pedig az izgalmak hatása alatt megőrült. Nagyberezna plébá­nosát Fialkovszky Józsefet véresre botozták. Felosszák a volt monarchia vasúti felszereléseit. Bukarest. Az antantnak egy bi­zottsága tárgyal most Bécsben, mely nek az a feladata, hogy a volt mo­narchia összes vasúti felszereléseit Ausztria, Magyarország, Cseh-Szlová­kia, Románia és Jugoszlávia között felosszák. Az érdekelt országok kép viselői is részt vesznek a tárgyalá­sokon. A lengyelek győzelme. Paris. Varsói híradás szerint a lengyel csapatok széles fronton át­lépték a Berezinát és nagy bolseviki haderőket megvertek. A legutóbbi három nap alatt 1200 nál több orosz esett foglyul, azonfelül pedig három ágyút, tizenkét gépfegyvert és sok egyéb hadianyagot zsákmányoltak a lengyelek. Oláh erkölcs Kolozsvárott. Kolozsvár. A kolozsvári titkos rendőrség főnökét Móricz Albertet több rendbeli tolvajlásért és egyéb bűncselekményéért a rendőrség letar­tóztatta. Spanyol járvány Budapesten. Budapest. A spanyol járvány még mindig nem enyhül. A legutóbbi két hét alatt 4237 beteg volt és 227 halálozás. A tegnapi jelentés szerint 998 beteg volt és 52 halott. A fő­kapitány az összes gyűléseket és táncmulatságokat betiltotta. Hivatalos rész. Esztergomi járás főszolgabirájától. 60/1920. szám. Pályázati hirdetmény. Esztergom vármegye esztergomi járásához tartozó Nyergesujfaíu községben lemondás folytán megüresedett jegyzői állásra pályá­zatot hirdetek. Az állás javadalma a következő : Készpénzfizetés a községtől évi 1600 K. Állami fizetéskiegészités 302 K, 9 hold 576 négyszögöl szántó és 1/2 kültelki illetőség utáni legelő és erdő illetőség haszonélvezete. Adót a község fizeti. 4 szoba és mellék­helyiségekből álló lakás. Irodaátalány 700 K. Utiátalány 300 K. Magánmunkálatok után a szabályrendeletileg megállapított dijak. Há­borús segély évi 1200 K. Felhívom mindazokat, kik ezt az állást el­nyerni óhajtják, hogy az 1883. I. c. 6. §-a, illetve az 1900. XX. t. c. 3. §-ában előirt minősítést és az eddigi alkalmaztatást igazoló okmányokkal kellően felszerelt pályázati kér­vényeket, hozzám 1920. évi február hó 25.-éig annyival is inkább nyújtsák be, mert a ké­sőbb érkezőket figyelembe venni nem fogom. A választás határidejét később fogom ki­tűzni. Esztergom, 1920. jan. 22. Reviczky s. k. főszolgabíró. Esztergomi járás főszolgabirájától. 105/1920. szám. Másolat: Magyar köztársaság Kereskede­lemügyi Miniszter 80517/1919. szám. Vala­mennyi törvényhatóságnak. A háború kitörése óta fennálló rendkívüli viszonyoknál fogva az acetilén ipari szabályrendelet 18. §-ában foglalt-az a rendelkezés, mely szerint az acetilén gázfejlesztő készülékek 3 évenkint újólag megvizsgálandók. — Nem volt pon­tosan végrehajtható. Ezen felül az u. n. tanácsköztársaság idejében — kétség támad­ván az iránt, vájjon az acetilén ipari szabály­rendelet hatályba van-e — olyan készülékek hozattak forgalomba és helyeztettek üzembe, amelyek engedélyezve illetve azonosítva nem lettek. Ekként számos esetben az acetilén gázfejlesztő készülékek üzemben tartása

Next

/
Thumbnails
Contents