Esztergom és Vidéke, 1920

1920-01-04 / 3.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., hova a lap szellemi részit illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hétfő és ümiep utáni nap kivételével mindennap. Előfizetési árak: egy évre . 95 K., félévre . 48 K. negyedévre 24 K., egy hóra . 8 K. Egyes szám ára 50 fii. ~ Hirdetések árszabály szerint. ­Kéziratot nem adunk vissza. Kik vezessék a munkásságot A munkáskérdésnek keresztény és nemzeti irányban való megoldásáról sok szó esett az utóbbi időben. A szociális kérdés alapos tanulmányozói rengeteg gazdasági és társadalmi érvet állítottak csatasorba a munkásságnak ily irányú felvilágosítására, egyet azonban, melyet szinte a legfon­tosabbnak tartanánk, nem igen hal­lottunk hangoztatni. Régismert igaz­ság, hogy valamely intézmény re<t> ganizációját mindig felülről kell kez­denünk, mert ha az épületet alulról bolygatjuk, összeomlik és maga alá temeti azt is, ami jó és használható volt benne. Tehát a munkáskérdés helyes megoldásának is első feltétele ugy a munkásság, mint az egész társada­lom érdekeit szem előtt tartva, a vezetők alapos megválasztása. A józan munkásság — és ide tartozik hál* Istennek a legnagyobb rész — már régóta látta, hova vezetik lelkiis­meretlen vezetői. De hiszen nem is csoda, hogy igy történt. A munkás­ság zöme ugyanis mégis csak ma­gyar volt, vér a vérből, hus a hús­ból, kiknek szivében ott égett már gyermekkorukban a haza szeretete és az Istenbe vetett hit. A vezérek nagy részétől pedig e két szent érze­lem, teljesen távol volt. Céljuk soha­sem volt a vezetésükre bizott száz­ezrek anyagi és erkölcsi érdekeinek védelme, nekik a munkásság csak eszköz volt a hatalom elérésére. A szomoruvégű proletárdiktatúra azután megmutatta, hogy miként éltek ők ezzel a könnyen szerzett hatalom­mal; nem volt köszönet benne. És mit látunk ismét? A régi gyűlölt nevek újból felütik fejüket, ismét ők diktálnak a munkásság nevében. Csodálkozva kérdezhetjük, hogy lehet­séges ez. És most rá kell mutatnunk egy olyan hibára, mely a munkássá­gon kivül fekszik. Azok az osztályok, melyek intelligenciájuknál, törhetlen magyarságuknál fogva hivatottak lennének a tömegek vezetésére, tel­jesen részvétlenül viseltettek és visel­tetnek ma is a munkásság ügyével szemben. És itt elsősorban a magyar középosztályra gondolok. Ha a középosztálynak az a része, ' mely hivatásánál fogva közvetlenül érint­kezik munkássággal, mint gyári tiszt­viselők, mérnökök, orvosok több szeretettel és megértéssel volnának munkásaik iránt, azok bizalmát köny­nyen megszerezhetnék. Egy nagyobb látókörű, tapasztaltabb intelligens ember sokkal több hozzáértéssel és lelkiismeretességgel tudná képviselni a munkásság gazdasági és erkölcsi érdekeit, mint az a sok me|; nem emésztett szocialista-kommunista teó­"iától megkótyagosodott úgynevezett :vt-.iUfcvezér, A. sokszor említett műveit Nyugaton is azt látjuk, hogy ügyvédek, tanárok állanak a mun­kásmozgalmak élén, akik minden bizonnyal sokkal tisztábban látják azt az utat, mely a munkásság bol­dogulásához és az összes társadalmi osztályok megértő együttműködésé­hez vezet. Hivatalos rész. g Esztergomi járás fószolgabirájától. 2281/1919. szám. Másolat: A 68. számú Rendeleti közlöny (kisk özlöny)-ben közzétett 19731. eln. 10. 1919. számú had ügy miniszteri rendeletet foga­natosítás végett teljtartalmulag kihirdetem. — Felhívás. Hadtörténelmi anyag gyűjtésre intézkedés. A magyar nemzet öntudat életre ébredésének hajnalhasadásakor mindannyian érezzük, hogy valóban magyarok vagyunk és hogy egy évezrednek magasztos történelmi hagyományi állanak mögöttünk. Ezeket a hagyományokat tisztelnünk kell ! Aki őket nem tiszteli, szentségtörést követ el, mintha szüleink síremlékét rombolná le. — Ezer esz­tendős történelmünknek gyászfátyollal bevont, de mégis dicsőséges időszaka az 1914—18. évi nagy háború. Meg kell mentenünk ennek az időszaknak minden írásos egyéb emlékét — Mind«n tényleges és nem tényleges kaj­társam hazgllui érzésére hivatkozom akkor, ammidőn bizalommal felhívom őket, adják át a birtokukban vagy tulajdonukban lévő harc­téri naplókat, hivatalos és egyéb iratokat, fényképeket, egyéb képeket, leveleket érmeket stb. a legközelebbi katonai parancsnokságnak bármelyikének. Ezeknek kötelességévé teszem, hogy az átvett és és a már különben is náluk levő harctéri emlékeket azonnal küld­jék 'be állandó megőrzés, illetve a tulajdono­saik egyes iratok visszaadását óhajtanák, lemásolás végett közvetlenül a Hadtörténelmi levéltáf és múzeumba (Budapest I. ker. Bécsi kapu-tér 4. III. Telefon 106—76). Különösen fonios amaz iratoknak és emléktárgyaknak beszolgáltatása, amelyek a délnyugati harc­téren az 1917. októbertől a háború befejezé­séig történt eseményeket tárgyalják, illetve ezekkel kapcsolatosak, mivel a nagy háború­nak ez időszakáról még alig vannak írásaink és emlékeink. Kelt Budapesten, 1919. évi november hó 22.-én Schnetzner s. k. Rendelet. Aa esztergomi járás valamennyi községi Elöljáróságának. A fenti felhívást közhirrétéUl végett közlöm. Esztergom, 1910. dec. 25. Hevicsky s. k. főszolgabíró. Esztergomi Járás főszolgabirájától. 363/1919. szám. Határidő: 1920. január 10. Tárgy: 70. szám 1919. Főszolgabíró Ur Esztergom. Az 1919. évi állategészségügyi évi jelentéshez és az állandó állategészség­ügyi intézmények nyilvántartásához szükséges adatok gyűjtése céljából kérem főszolgabíró urat, miszerint szíveskedjék a járás összes községeinek elöljáróságait utasitani, hogy az évi jelentéshez az 108600/1914. sz. F. M. rendelet 15. és 16. sz, mintákat (a közfo­gyasztásra levágott állatok fámáról es a husvizsgálat eredményéről) a husszetnlészek utján ; az állategészségügyi intézmények ada­tainak nyilvántartása céljából az alant felso­rolt kérdésekre válaszolva hozzám legkésőbb 1920. év január hó 10-ig az adatokat köz­vetien küldjék be. 1. Marhalevél kezelő neve és foglalkozása. 2. Állatkereskedők neve; ele vannak látva igazolvánnyal és van-e megfelelően beren­dezett telepük? 3. Mészárosok és hentesek nevei. 4. Tehenészetek és hizlaldák tulajdonosai­nak nevei és állatállományainak száma. 5. A kiadott kincstári lovak birtokosainak neve és a kiadott lovak száma. 6. Hány köz és magán vágóhíd van a községben. 7. A vágatási biztosok és helyetteseinek nevei, foglalkozása, vizsgázott nem vizsgázott ? 8. A községi pásztorok nevei, le tették-e már a fogadalmat. 9. Az átmeneti szállást adó vendégfogadók nevei és hogy istállóikat fertőtlenitik-e az előirt időszakban. 10. A községi dögtér körül van-e kerítve, vagy körül árkolva és van-e dögkamra ? Esztergom, 1919. évi december hó 30.-án. Beck János s. k. járási állami állatorvos. Rendelet. Az esztergomi járás valamennyi községi Elöljáróságának, Szigorú miheztartás és a bekivánt adatok­nak a felemiitett határidőn belül a járási állami állatorvoshoz való beterjesztés céljából kiadom. Esztergom, 1919. dec. 30. Reviczky s. k. főszolgabíró. Németország kész husz mil­liárdot fizetni. Bécs. Newyorki távirat szerint az „ Amerika"-ban Wiegandt Károlynak egy intervjuja jelent meg Erzberger­rel, aki jelentette, hogy Németország képes és kész husz milliárdot fizetni. Arra kérdésére, mennyi papírpénz van forgalomban Németországban, azt válaszolta Erzberger, hogy hu­szonnégy milliárd. Nem felelt ellen­ben Erzberger arra a hozzá intézett kérdésre, hogy e huszonnégy milli­árd között mennyi az uj papírpénz. Hat hétig tart a béketárgyalás. Paris. Az ötös tanács közvetlen környezetéből ugy értesülünk, hogy a magyar béketárgyalások, tekintettel a sok vitás pontra és a nagy anyagra, legalább hat hétig fognak tartani. Mozgolódik Erdély magyarsága. Kolozsvár. Hámiu Gyula kor­mányzótanácsi elnök a mult hetek­ben felhívta az erdélyi magyarság­vezetőit, hogy világosítsák fel az erdélyi magyarságot a helyzetről és biztassák őket a közös munkálko­dásra. A magyar férfiak nem tették magukévá az indítványt, hanem elha­tározták, hogy egy tiz tagu bizott­ságot küldenek Budapestre, hogy információkat szerezzenek a magyar kormánytól. A küldöttséget össze is állították, de a katonai parancsnok­ság nem engedte őket elutazni. Oorton tábornok Kecskeméten. Kecskemét. Gorton angol tábor­nok és neje több napi tartózkodásra Kecskemétre utazott. A nagyhatalmú angol generális, akitől ma sokban függ Magyarország sorsa, az antant hatalmak közül Angliát képviseli Budapesten. Gazdasági szerződés. Bécs. Varsóból jelentik, hogy beavatott politikai körökben híre jár, hogy Magyarország, Lengyelország és Olaszország között az utóbbi idő­ben bizonyos megállapodás jött létre ; a megállapodás elsősorban gazdasági jellegű és sem politikai, sem katonai célja, vagy jelentősége nincsen. A németek nem szállítanak Franciaorszápak. Paris. Egyik limogei gyáros do­bozgyártógép ára iránt érdeklődött egyik lipcsei cégnél. A német cég válaszában kijentette, hogy legna­gyobb sajnálatára nem szállíthatja a kért gépet, mert a német gyárcosok elhatározták, hogy addig Franciaor­szágba nem szállítanak, amíg a né­met hadifoglyokat haza nem bocsá­tották. Megújítják a Tilmos császár kiadatására vonatkozó kérést. Bécs. Az Echo de Paris szerint a legutóbbi londoni tárgyalások során

Next

/
Thumbnails
Contents