Esztergom és Vidéke, 1920

1920-11-07 / 205.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR JÁNOS UCCA 20. SZÁM TELEFON 21., fiova a lap szellemi részét illető közlemények továbbá előfizetési s hirdetési díjak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztője: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptulajdonos és a szerkesztésért felei Is : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint háromszor, kedden, csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak: egy évre . 120 K„ félévre . . 60 K. negyedévre 30 K., egy hóra . 10 K. Egyes szám ára: hétköznap 80 fii., vasárnap 1 kor. Kéziratot nem adunk vissza. Ratifikáljunk-e ? (f) Veszedelmesen nyomott han­gulat van a magyar politikai élet te­rén . . . Igazán csodálatra méltó je­lenség ! . . . Mintha csakugyan üz­letnek tekintené minden neves poli­tikusunk a magyar állam ügyét, ame­lyért a világpiacon ma nem Ígérnek semmit, nem keresi senki. De hát — mondjuk, hogy nincs értékünk a külföld előtt . . . Mi lehet ennek az oka? ... Mi idézte elő ezt a roha­mos árhanyatlást ? . . . Hiszen élünk még ! . . . Ki nem veszett, el nem pusztult még minden magyar! ? . . . És ha kilenc, ha hét.millió maradt is meg a huszonháromból, — hány ál­lama, hány nemzete van Európának, amelynek ennél is sokkal kisebb a létszáma és mégis tudják aleghatal­masabbak is, hogy létezik, él és akar is élnil ... Ki merné azt ál­lítani, hogy a Csonka-Magyarorszá­gon kivül élő minden magyar alanyi­lag is megszakított már minden jogi és érzelmi különbséget velünk! ? . . . És mi mégis lehorgasztott fővel, né­mán állunk oda a nekünk ásott sir fölé, hogy elkeseredettségünkben be­lerohanjunk ! . . . Lehet-e igy érté­künk a külföld előtt 1 ? . . . A nem­zetközi életben csak az erőnek van értéke, van árfolyama ; nem a meny­nyiség, hanem a minőség szabja meg, hogy mit érünk. , Arra várunk talán, hogy szüksége lehet ránk a ma még hangos nem­zetek valamelyikének ? . . . Önámí­tás ez is, mint a gyávaságot tehe­tetlenséget, élhetetlenséget leplező többi okoskodás! ... A sirba dőlt tetemtől senki sem remél többé se­gítséget. A halál csendje, a meg­nyugvás, a túlerővel szemben elfog­lalt passzivitás nem ad nekünk érté­ket, nem teszi kívánatossá szövetsé­güoket. Élni, akarni, tenni kell vala­mit, — védekezni, ellenállni, és — ha máskép nem lehet, — ütni kell a fojtogatót; ez a létfentartás módja a fosztogatókkal, a rablókkal szenv ben! Kérdem, élet ez amit most élünk! ? ... A leromlott testszövetünknek a fölemésztésével tengetjük napról-nap­ra életünket és hitegetjük, ámítjuk magunkat, hogy igy is kibírjuk . . . Egyik iparos polgártársunk nagy böl-1 csen azt vágta oda egy békétlenkedő j tisztviselő társaságnak : éljenek a lel- j kierejükből, amit felhalmoztak ma- j gukban! . . . Hát hiszen jó a lelki- \ erő is az éhség csillapítására, a ko-1 pottság eltakarására, csak az a baj, í hogy ez is fogy és vásárolni nem' lehet rajta semmi élelmet, semmi ! ruhát 1 . . . A trianoni béke aláírásával elfo­gadtuk ezt az állapotot, a törvényeink közé iktatásával esküvel megerősített kötelezettséget vállaltunk, hogy nem is teszünk ellene semmit — és mé­gis reméljük, hogy tovább is, sokáig élünk még! ? . . . x x x x x Takarékpénztár évközi beszámolója. Folyó évi harmadik negyedébei ílért forgalmáról, mult hó közepét ártott igazgatósági ülésében számol >e az Esztergomi Takarékpénztár rt ileszl Ferenc kir. tanácsos elnöklet! ilatt, melyen a mai általános nehé: íénzviszonyok dacára minden irány )an kedvező eredményről, az üzlet igak általános fellendüléséről és áltaiá )an a társaság rendkívül kedvezi éjlődésről tett a vezetőség alábbiak >an jelentést. Az alaptőke emelés, minden külsí ámogatás nélkül simán és rendbei blyt le és az 500 darab uj részvényri áró 2 millió korona már teljeser )efizettetett, minekfolytán az intéze iáját, mérlegszerű vagyona 5 V nillión felül emelkedett, de méj ígyanennyi vagyona van a társaság sak az értékpapír, ingatlan és egyét izámlákban rejlő latens, tehát ki nen nutatott tartalékokban is. Egy egy régi részvényre eső elő rételijogért, a kereslet és kinála nérve szerint 750 — 1200 korom izetletett és igy az uj részvényeke íem igénylő régi részvényesek e; svben tekintélyes mellékjövedelme slveztek. A pénztári forgalom az elmúlt 3 /. ÍV alatt 118 millió volt, mely a: iddigi legmagasabb évi forgalmaka s meghaladja. Elnöklő igazgató folytatólag öröm nel jelentette, hogy az összes üziet igak kivétel nélkül emelkedtek, a betét őke mérsékeltebb összeggel, ellenber i kötvény, váltó, előleg és értékpapii árcák több mint 5 millió koronával imi pártatlanul áll az intézet történeté >en, ezek mellett a takarékpénztárnak L fővárosi nagy pénzintézeteknél jelen eg is 7 millió korona folyó számlí letété van, mely felmondás néikü izonnal rendelkezésére áll és igy £ :ellő mobilitást biztosítja. Mindezen kedvező és a vezetőség igy buzgalmáról és eredményes mű ;ödésről tanúskodó bejelentéseket BÚ I igazgatóság egyhangú elismeréssel vette tudomásul. Ezek után az igazgatóság a tiszt­viselői és egyéb javadalmazásokat szabályozta, illetve emelte oly fokra, hogy az alkalmazottak, főkép a csalá­dos tiszviselők szükséglete a mai rendkívüli drágaság közepett is biztosittassék. Ezzel kapcsolatban elhatározta az intézet, hogy a mobil üzleteket, vala­mint az ipari és kereskedelmi vállala­tok alapítását, esetleg ilyenekben leendő részesedést is felveszi üzlet­körébe. Végül a felügyelőbizottság kiegészítésére beválasztatott számvizs­gálónak Seyler Vilmos főkáptalani jószágigazgató; jóváhagyta az igaz­gatóság Marosi Ferenc vaskereskedő, kereskedelmi társulati elnöknek az igazgató tatácsba történt egyhangú beválasztását és Mattyasóvszky László póttagnak az igazgatóságba való be­hívását. Ausztria segélykérése a világ katolikusai által. Bécs. A keresztényszocialisták körében agitációt terveznek Ausztria felsegitésére a világ katholikusainak és a pápa protekturátusának a révén. Remélik, hogy egy millió katholikust rábírhatnak, hogy néhány hónapon át egy egy kiló zsír, liszt és cukor felajánlásával félmillió bécsi katholi­kust eltartsanak. Csatornával kötik össze a Danát az Adriával. Bécs. A prágai Czas Belgrádból arról értesül, hogy a prágai Hitel­bank egy belgrádi pénzcsoporttal egyesülve tervbe vette, hogy a Duná­nak az Adriával való összeköttetését csatorna építésével gyakorlatilag meg­oldja. A terv költségeit 400,000.000 dinárban irányozták elő, amiből az állam egy harmadot visel. „Trauland" Laibach. Stájerországnak szlové­nek lakta része külön tartománnyá való alakulás tervével foglalkozik. Az uj tartománynak Trauland lenne a neve. Ide tartoznék Muraszombat és Várasd vidéke is. Lengyelország a kisentente ellen Bécs. A varsói lapok jelentik, hogy a lengyel kormány ma válaszolt Take Jonescunak. Válaszában rend­kívül barátságos hangon ugyan, de elutasítja Lengyelország Take Jonescu javaslatát, hogy Lengyelország csatla­kozzék a kisententehoz. Az egész lengyel sajtó ellenzi a csehekkel való szövetkezést. Németország fizet. Berlin. Németország eddig a fegyverszüneti és a békeszerződés feltételeinek értelmében eddig közel 440,000 millió frankot fizetett pénz­ben, továbbá szállított 36 millió értékű szenét, 3 millió értékű szarvas­marhát, azonkívül tekintélyes nrwyi­ségü mérges gázt és más kímiai terméket. Általános forradalom Írország­ban. Bécs. Dublinnal és több más ir várossal minden távíró és telefon­összeköttetés megszakadt. Tegnap este híre járt, hogy Phorlesz ir város lángban áll. Közelebbi részletek még hiányzanak. Kikiáltották az ir köztársaságot. Bázel. A sinnfeinisták London­Derryben és Belfastban kikiáltották a független ir köztársaságot. A brit katonák azonban letépték a sinnfeinis­ták proklamációit és kihirdették az ostromállapotot. A helyzet kritikus. Kirabolták magyarországi Szent Erzsébet koporsóját. Marburg. Magyarországi Szent Erzsébet koporsóját ismeretlen tette­sek kirabolták. Á tolvajok 193 drá­gakövet és 12 gyöngyöt vittek el, amelyeknek értéke két millió márka. A tárgyak történelmi becse igen nagy. Értékes filigrán munkákat is elloptak. Erdélyt hadizónának nyilvánít­ják. Arad. A román legfőbb hadvezető­ség elhatározta, hogy egész Erdélyt hadizónának nyilvánítja, és a hadbíró­ság hatáskörét kiterjesztették minden politikai bűnügyre. A csehek polgárháborútól félnek. Prága. A csehországi belpolitikai helyzet annyira kritikus, hogy a cseh lapok a polgárháború lehetőségének megakadályozása céljából a hivatal­nokkormány fentartása mellett szál­lanak sikra. A lapok azt irják, hogy a kormány hivatalnok jellegét mind­addig fenn kell tartani, mig az idő meg nem engedi parlamenti kormány alakítását.

Next

/
Thumbnails
Contents