Esztergom és Vidéke, 1920

1920-09-08 / 181.szám

Esztergom vármegye hivatalos lapja. Szerkesztőség és kiadóhivatal: SIMOR jANOS UCCA 20. SZAM TELEFON 21., aova a lap szellemi részét Illető közlemények továbbá előfizetési 8 hirdetési dijak stb. küldendők. A hivatalos rész szerkesztőié: FEKETE REZSŐ. Főmunkatárs: VITÁL ISTVÁN. Laptalajdonos és a szerkesztésért felelős : LAISZKY KÁZMÉR. Megjelenik hetenkint háromszor, kedden, csütörtökön és vasárnap. Előfizetési árak: egy évre . 120 K., félévre . . 60 K. negyedévre 30 K., egy hóra . 10 K. Egyes szám ára: hétköznap 80 fii., vasárnap 1 kor. Kéziratot nem adunk vissza. Képek a múltból. (Folytatás.) Az esztergomi veze­tőség. Esztergomban évek óta volt szo­ciáldemokrata párt, melynek tagjai leginkább az épitőmunkásokból ke­rültek ki. A párt vezető embere Szo­kob János kőmives volt és ennek rossz, a szélső irányba terelője dr. Szentgyörgyi Pál lett a forradalom kitörésekor. Dr. Szentgyörgyi Pál mint főispáni titkár került városunkba, akinek atyja gazdag dzsentri, anyja azonban szom­baton tartotta a vasárnapot. A nagyúri kényelemben nevelt fiatalember egy országos hirü csa­ládba óhajtott beházasodni, de kosa­rat kapott s efölötti keserűségében felcsapott szociáldemokratának. Ne­veltetése biztosította számára a val­lástalanság szomorú útját. Demokra­tikus érzésére a következő eset vet fényt: Egy esztergomi uri családnál hi­vatalos volt egy izben vacsorára, ahol megbotránkozott azon, hogy nem keztyüs kezű inas szolgált az asztal­nál. Alkalmi demokrata volt. Mikor a proletárdiktatúra lett úrrá, a direktóriumnak volt vezetője és rövidlátásában a városi, megyei le­véltárat a telekönyvvel együtt elakarta égettetni, ami kiszámithatlan kárral járt volna a polgárságra nézve. Végre egy gyenge fenyegetéstől ijedtében kőfalon át menekült és többet nem mert Esztergomban maradni, hanem a terroristáktól védett népbiztosság­nál keresett állást. Dr. Szentgyörgyi Pál által alapított és szerkesztett Esztergomi Népsza­vában hűséges társa volt Gerő János vármegyei irodatiszt, a kiugrott kis­pap, aki alázatos mosolygással végig koldulta az esztergomi kanonokokat. A szerencsétlen irányzatnak min­den szociális érzéknélküli, de annál tökéletesebb a vallástalanság és is­ten telenségben, a félbemaradt ügyvéd dr. Kartaly István volt hűséges szó­szólója. Éz a szerencsétlen fiatalem­ber a kommunizmus előtt valóságo­san irtózott a paraszt és a kisipa­rostól, a munkásról nem is szólok. Nem volt soha rábírható, hogy bará­tai társaságában olyan helyiségben jelent volna meg, ahol nem kizárólag „uri" közönség volt jelen, sőt még azt is szóvátette, ha földmives em­ber lépett be a Központi Kávéházba. Ez is demokrata lett! Mivel testi hibája következtében tényleges katonai szolgálatra alkal­matlan volt, de mint nélkülözhető egyént katonai irodába hívták be szolgálattételre, halálos ellensége lett dr. Antony Béla polgármesternek. Meg fogadta, hogy kiforgatja Antony dr.-t a polgármesteri székből. A pro­letárdiktatúra alatt ezt meg is tette. Dr. Szentgyörgyi Pál és dr. Kar­taly István közös jellemvonása az, hogy nem meggyőződésből, hanem sértett hiúság és bosszuérzéstől ker­getve lettek hívei a kommuniz­musnak. A pályáján fennakadt fiatalember — dr. Kartaly István erkölcsi felfogását jellemzi az, hogy a szerelemben csak a piszkot szerette. Szomorúan érdekes alakja volt az esztergomi rémuralomnak Szabó Ist­ván városparancsnok. Békeidőben Szabó a földmives negyednek réme volt, a rendőrség állandó vendége, később pedig gyilkos. Szabó város­parancsnok helyettese Feigl Ferenc bádogossegéd volt, aki katonaságtól hazajőve rendőrségnél szolgált és itt bomlasztotta a fegyelmet. A forradalmi törvényszék elnöke teljesen beleillett a társaságba. Győri János a korcsmák örökös lakója mon­dott ítéletet nagyon korlátolt ésszel, de annál nagyobb hanggal. A direktórium egyik kétes értékű nevezetes tagja volt még Kralovszky Géza az idegenből ideszakadt bádogos­mester, aki vándorlásai közben nő­sült, de Münchenben hagyta család­ját nyomorban. Megszökött előle. A tanfelügyelőség! teendőket Szabó István nagyon szerény tehetségű doro­gi tanitó és Kőszegfalvi (Tangl) Endre, egykori theologus, későbbi tanár látták el. Ezen utóbbi egyén egész erkölcsi világa a hátrahagyott porno­grafikus fényképekben merült ki. Névről még említeni sem érdemes a direktórum és a vezetőség többi tagját. Szellemileg szegény és a mun­kának ellenségei voltak. Ilyen emberek voltak azok, akik a világot megváltó igéket hirdettők és ez,ek fődetektivje volt a családját koplaltató, munkátlan­ság és hűtlenség miatt elcsapott előbb Máv kocsimosó, majd hordár, Mik­lósy György. Gyógyítani kell! A kór betegségét gyógyítani kell, gyógyítani az embereket. A polgár­ság lelkébe kell belevinni bizonyos fokú józan szocializmust, bele kell az emberekbe csepegtetni a kölcsö­nös megértést, az egymásra utalást. Az erkölcs minden eszközével oda kell hatni, hogy*az ember és ember között konszolidálódjék a viszony, de ha ez nem megy nemes fegyverek­kel, akkor Magyarország érdekében az erőszaktól sem szabad vissza­riadni. Némó. Hivatalos rész. Esztergom vármegye alispániától. 3455/1920. szám. Tárgy: A néhai báró Eötvös Lóránd és társai által megkezdett fizikai félvételek foly­tatása. Rendelet. Az I. fokú és helyi hatóságokhoz. A m. kir. pénzügyminiszter ur 24.235/920. számú rendelete alapján dr. Pékár Dezső mi­niszteri tanácsos, főgeofizikus vezetése alatt Oltay Károly műegyetemi tanár, Fekete Jenő főgeofizikus, Szecsődi Miklós állami földmé­rési mérnök és egy obszervátor több éveken át az ország egész területén folytatni fogják a néhai báró Eötvös Loránd és társai által megkezdett geofizikai felvételeket. Minthogy az ország hasznosítható ásvány­kincseinek különösen pedig az ásvány-olaj és földgáz-forrásoknak főleg sik területeken való fölkutatásánál ezek a geofizikai felvételek'rend­kívüli nagy jelentőséggel birnak, felhívom Cí­medet, hogy a kiküldötteket feladatuk teljesí­tésében legmesszebbmenő módon támogassa. A helyi hatóságok gondoskodni kötelesek ar­ról, hogy nevezett urak a tudományos vizs­gálataikban sem feltartóztatva, sem hábor­gatva ne legyenek. A község lakossága figyel­meztetendő, hogy nevezetteket tudományos működésükben semmiféle módon ne zavarják, hanem ott s ahol erre esetleg szükségük lenne, nekik segítségükre legyenek. Az I. fokú hatóságok gondoskodjanak egy­szersmind afelől is, hogy amennyiben fennt­nevezett urak ezt bármikor és bárhol kíván­nák, akár személyük megvédelmezése akár értékes eszközeik megőrzése céljából költsé­gükre haladéktalanul rendőri, vagy csendőri közeg álljon rendelkezésükre. A fentnevezett urak a m. kir. belügymi­niszter ur nyilt rendeletével vannak ellátva. Esztergom, 1920. július 17. Palkovics s. k. alispán. Esztergom vármegye alispániától. Szám; 3820/1920. Tárgy: A vm. közigazgatási letétben elhe­lyezett hadifogoly óvadékok felvétele tár­gyában. Hirdetmény. Értesítem az érdekelteket, hogy a buda­pesti IX. ker. állampénztárban biztonsági okok miatt elhelyezett értékpapírokat az esztergomi állampénztár már visszakapta s ennélfogva a vm. közigazgatási letétben a vm. hadifogoly óvadék cimén bevételezett értékpapírok nyugta ellenében az eredeti letéti nyugta bevonása mellett a számvevőségi kirendeltség számfej­tése után a helybeli állampénztárnál felve­hetők. Egyidejűleg harmadszor közhírré teszem, hogy a készpénzben letett hadifogoly óvadé­kok fenti módon szintén felvehetők. Az év végén fel nem vett összegeket a vm. tiszti nyugdijalap javára fogom átszámoltatni. Jelen hirdetmény a községekben dobszó utján is közlendő a lakossággal. Esztergom, 1920. augusztus 4. alispán h. Reviczky s. k. vm. h. főjegyző. Esztergom vármegye alispánjától. Szám: 3822/1920. Tárgy: A „Kertészet" cimü szakközlöny ajánlása. Rendelet. A szab. kir. város polgármesterének és valamennyi község elöljáróságának. A Belügyi Közlöny f. évi 31. számában 396. szám alatt közölt 32273/1920. számú B. M. rendeletre a Címnek figyelmét ezúton is fel­hívom. Esztergom, 1920. augusztus 12, Palkovics s. k. alispán. Esztergom vármegye alispánjától. Szám : 4034/1920. Tárgy : Anyakönyvi kivonat és családi érte­sítő kiállításáért járó dijak felemelése. Rendelet. A közvetlen anyakönyvi felügyelő ha­tóoágoknakésvalamennyiállamianya­könyvvezetőnek. A m. kir. belügyminiszter urnák fenti tárgy­ban 43.036/1920. szám alatt kiadott és a Belügyi Közlöny f. é. 33. számában közölt körrendeletére — tudomásulvétel, közhirrété­tel, illetve alkalmazkodás végett — különös figyelmüket nyomatékosan ezúttal is felhívom. Esztergom, 1920. augusztus 23. alispán h. Dr. Reviczky Gábor vm. h. főjegyző. Eszte rgom szab. Mr. város polgármesterétől . 7615/1920. tan. szám. Hirdetmény. Felhívom a város közönségét, hogy mind. azok, kiknek udvarában a folyó évben ser­tés elhullás történt, a sertésólakat sürgősen, de legkésőbben folyó hó 10-ig fertőtlenítsék kivül és belül megszeltessék) mert a sertés­vész miatt elrendelt zárlat csak akkor oldható fel, ha a fertőtlenítés szabályszerűen befejez­tetett. Figyelmeztetem az érdekelteket, hogy a fertőtlenítés megtörténtét ellenőriztetni fo­gom és a mulasztók ellen a megtorló eljárás meg fog indíttatni. Esztergom, 1920. szeptember hó 6.-án. Bothnagel s. k. polgármester h. Esztergom vármegye törvényhatósági ár­vizsgáló bizottságától. 5/1920. árvizsg. biz. szám. Hirdetmény az egyes élelmiszerek tájékoztató árairól. HÚS: Marhahús kgr.-ja 64 kor., Disznó­hús kgr.-ja 90 kor., zsírnak való szalonna kgr.-ja 130 kor., zsir és füstölt szalonna kgr.-ja 140 kor., borjúhús (hátulja) kgr.-ja 68 kor.,

Next

/
Thumbnails
Contents