Esztergom és Vidéke, 1920

1920-09-05 / 180.szám

XLII. évfolyam 180. szám. KöröSZtéDy 01&gy3F Sfljtó. Vasárnap, 1920. szeptember 5. Képek a múltból. Megcsonkított Magyarország kiépítésének vélek szolgálatot teljesíteni, mikor rámutatok arra, hogy szükreszabott hazánk egyes vidékein titokban lázitó kommunista röpiratokat terjesztenek, hogy gáncsot vessenek a konszolidáció útjába. Célom felvilágosítani a népnek ama rétegét, amely nemgondolkodva hódolt be a múltban a felforgató, romboló, nyomort hozó Marx-féle tanoknak és a jelenben is olyan emberek szekere után fut, akik elsősorban erkölcsi tartalom nélküliek, tudásuk által sincsenek hivatva reformok keresztülvitelére. Lapunk, lévén szerény vidéki sajtó, ez okból csak nagy vonásokban foglalkozom a világkommunizmussal, de annál apróbbra szedem szét szűkebb hazánkban a kommün alatt szereplő egyéneket. Midőn ezt teszem nem vezet semmiféle személyes ellenszenv, csupán a tárgyilagos igazság amiből megítélheti mindenki, hogy kik voltak vezérei az általános romlásban. Mit eredményezett a kommunizmus egyes országokban ? Természetes gazdaságáról általánosan ismert Oroszországban a termelés teljesen megszűnt, a nyomor ijesztő mértékben lépett fel. A pénz elvesztette vásárlási képességét, minek folytán hihetetlen drágaság állott be. A nagy tőke elveszett és ezzel megbukott a nagyipar is s helyébe lépett a proletár kapitalizmus. Oroszországban ma a vezető emberek milliárdosok lettek, akik egy-egy páholyért disznóságokat előadó színházakban 25—30 ezer rubelt fizetnek, pezsgőben úsznak, mig az iparmunkás a paraszttal együtt éhezik. Németországban a kommunisták által megfertőzött vidékeken ma is szünetel a gyári munka és mert az iparvidékek mezőgazdaságra alkalmatlanok, szintén beállott a nyomor. Ausztria, amely csak kacérkodik a kommunizmussal, már is éhséggel küzd, pedig ott sem birják a felforgatók uralmuk alá hajtani a parasztságot. Magyarországon a kommunizmus eredményét még most is érezzük és erről a közismert dologról bővebben beszélni teljesen felesleges munka volna. A magyar kommunizmus előkészítői és vezető emberei. A szerencsétlen Károlyi forradalom vezető emberei, a szociáldemokrata párt szélső irányzatú vezetősége és a radikális párt készítették elő a tálait, melvet bőven vegyítettek a tekintélyrontás televényével, hogy a kommunizmus bojtorjánja erősen fejlődhessék. Napi 400 koronás dijakért utazgató kétes ekzisztenciáju agitátorok izgatták a kedélyeket. Kun Béla banktisztviselő korában a reábízott összegről elszámolni nem tudott, elbocsájtatott hivatalából. Künn* Zsigmond elcsapott tanár teljesen vallástalan és istentagadó volt és benső hiveik Számuelli és Cserni-féle alakok voltak. Jellemző, hogy alig akadt a magyar proletárdiktatúra vezetősége között ember, aki ne lett volna rovottmultu, a rendőrség régi ismerőse. Ilyen emberek tolták fel magukat a becsületes munkásság vezéreiül és azok az emberek akarták azt, hogy a becsületes munkában megkérgesedett kezű, erős nemzeti és vallasosérzésü magyar paraszt, iugjüii kezet velük. A magyar parasztság józansága azonban elhárította ezt a gyalázatot magáról. Ezen nagy vonásokban megrajzolt kép után lássuk az esztergomi szereplők erkölcsi képét Némó. (Folyt, köv.) Licentiátusok az esztergomi főegyházmegyében. (Folyt, és vége.) Irta: Dr. Juhász Kálmán. Az esztergomegyházmegyei licentiátusok működéséről meglehetős világos képet alkothatunk magunknak a korabeli zsinatok és főesperlátogatási jegyzőkönyvek alapján. Ezekből kitűnik, hogy kereszteltek, temettek, eskettek, hittant tanítottak, az utóbbit nemcsak az iskolában, hanem a templomi hitelemzés alakjában is. A vasárnapi és ünnepi istentiszteletet (miseáldozatot) azzal pótolták, hogy fölolvasták a megfelelő evangéliumi szakaszt és hozzávaló nyomtatott prédikációt. Pázmány e célból adta ki hires prédikációit. Megtartották a szokásos délutáni ájtatosságokat és a körmeneteket. A szentségek kiszolgáltatása végett a szomszédos plébánost kellett hivniok. Az utóbbinak bizonyítványával kellett igazolniuk, hogy hivatásukat lelkiismeretesen teljesítették. Csak ebben az esetben kapták meg újra az engedély levelet (licentiát) egy, vagy legföljebb két esztendőre. Hogy a licentiátusi intézmény az esztergomi érsekség területén sarjadzott ki, azt valószínűvé teszi ama körülmény, hogy ezeket az előírásokat más egyházmegyék is átvettek, nemcsak az egri, vagy a pécsi zsinat, hanem távol Erdélyben, a csiksomlyói konstitúciók is. Midőn Dolny István esztergomi nagyprépost csanádi püspökké neveztetett, első törekvése arra irányult (1700-ban), hogy ezt az intézményt egyházmegyéjébe átplántálja. E licentiátusok meglehetős nagy számban lelkipásztorkodtak az esztergomi főegyházmegyében. Az 1629.-iki zsinaton ugyan csupán 29, az 1630.-in 10 licentiátus vett részt, de ezek nyilván csak a többieket képviselték. A XVII. század közepén Lippay György prímás emlékirata szerint 68 volt az esztergomegyházmegyei licentiátusok száma. Pázmány tanúsága szerint kétszer annyian voltak, mint a fölszentelt papok. Számos plébánosnévtár (Seriesparochorum) csupán licentiátusok emlékét őrizte meg. Jóllehet a licentiátusi intézményt a kényszerűség hozta létre és az akkori paphiányt, ha némileg enyhítette, de semmikép nem orvosolta mégis ez intézmény életrevalóságát bizonyítja ama tény, hogy másfél századokon át jóval a török kiűzése után is fenntartotta magát, még pedig változatlanul, a keletkezésekor nyert hatáskörrel. Pázmány csaknem ugyanazon szavakkal ismerteti a licentiátusokat VIII. Orbán pápával a XVI. század első felében, mint a hogyan az idegenből származó Keresztély Ágostot, az első herceg-ptimást informálták itthon főesperesei, a XVIII. század elején. (Győri püspöki levéltár: Acta dioec, sub Christiano Augusto Tom I. pag. 1403 és Tom. IV. pag. 83.) A licentiátusi intézmény ugyanis teljesen magyar eredetű. Ezért nem volt ismeretes külföldön még virágzása korában sem. Manapság nálunk is feledés borítja nevüket. Pedig mint a török világ hitéletének fontos tényezői nem megvetendő munkát végeztek. A ^ H Hivatalos rész. ^1 W Esztergomi j

á

rás főszolgabirájától. 2136/1920. szám. Másolat: Kereskedelemügyi m. kir. miniszter 57586/1920. sz. 33. Rendelet. Az ipari munkások vasárnapi szüneteléséről szóló 1891. évi XIII. törvénycikk 3. §-a alapján a nagy jéghiányra a vasúti hütőkocsik hiányára, nemkülönben a vasúti közlekedés mostani helyzetére való tekintettel a m. kir. Belügyi és Földmivelésügyi miniszter urakkal egyetértőleg megengedem, hogy a jelen rendeletem kihirdetésétől bezárólag folyó évi szeptember hó 26.-ig terjedő időszakba eső vasárnapokon és Szent István napján reggel 6 órától d. e. 10 óráig az ország egész területén mindennemű hus, husnemü, hústermék és melléktermék akár friss, akár feldolgozott állapotban, továbbá élő és leölt baromfi, valamint élő és jegelt hal árusítható és házhoz szállítható legyen. Ehhez képest a jelen rendeletem kihirdetésének napjától bezárólag folyó évi szeptember hó 26.-ik terjedő időszakban a hivatali elődöm- 1918. évi március hó 2.-án 10547 szám alatt kiadott rendeletében husnemüek munkaszüneti napokon való árusítása és házhoz szállítása tekintetében megállapított tilalom nem nyer alkalmazást folyó évi szeptember hó 26.-ika után azonban az emiitett tilalom ismét teljes mértékben érvénybe lép. Budapest, 1920. évi július hó 8.-án Dr. Emich Rendelet. Az esztergomi járás valamennyi községi elöljáróságának. A fenti kereskedelemügyi miniszteri rendeletet tudomásulvétel és széleskörű közhirrététel végett közlöm. Esztergom, 1920. évi július hó 16.-án. Reviczky s. k. főszolgabíró. Esztergom vármegye kormánybiztosától. 118/1920. korm. szám. Másolat: Kereskedelemügyi m. kir. minisztérium 60765/20/1920. sz. Esztergom vármegye kormánybiztos főispánjának. Esztergom. Értesítem kormánybiztos főispán urat, hogy jelen szám alatt kiadott rendeletemmel Esztergom vármegye területére alakított törvényhatósági árvizsgáló bizottság elnökévé Mátéffy Viktor volt elnök lemondásának egyidejű elfogadása mellett Vanke Imre nyugalmazott primási gazdasági intézőt neveztem ki. A kinevezési okmányt a nevezettnek egyidejűleg közvetlenül küldöttem meg. Budapest, 1920. aug. 18. Olvashattam aláírás s. k. Rendelet. Az I. fokú és helyi hatóságoknak. Tudomásvétel végett közlöm. Esztergom, 1920. augusztus hó 28. alispán h. Reviczky s. k. vm. h. főjegyző. Esztergom vármegye alispániától. Szám: 4023/1920. sz. Hirdetmény. Az erdőőri és a vad őri szakvizsgák 1920, évi október hó 18.-án s az arra következő napokon Budapesten, Miskolcon és Szombathelyen fognak megtartatni. Felhivatnak mindazok, akik az erdőőri, vagy vadőri szakvizsgát letenni óhajtják, hogy az ehhez szükséges engedély iránti kellően felszerelt kérvényüket 1920. évi szeptember hó 30.-ig ahhoz a kir. erdőfelügyelőséghez nyújtsák be, amelyeknek székhelyén vizsgát tenni kivannak, Ügy az erdőőri mint a vadőri szakvizsgához való bocsájtásra ez alkalommal kivételesen azok is igényt tarthatnak, akiknek a gyakorlati szolgálata a 3 évet nem éri el, ha igazolják azt, hogy a gyakorlati szolgálatban mutatkozó hiányosság, mely azonban egy évet meg nem haladhat önhibájukon kivül, valamely a háborúval kapcsolatos méltánylást érdemlő ok következtében állott elő. Budapest, 1920. augusztus hó 6. I. kir földmivelésügyi miniszter.